Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)

1881-09-11 / 37. szám

!jiz füzetet adott közönségünk olvasó aszta­lára. Az első ötről már volt alkalmunk rö- i> idén megemlékezni s dicsérőleg nyilatkozni. :.z utóbbi öt füzet a következő tartalommal .jelent meg: 6. füzet. Humoros költemények. i legkitűnőbb régibb és újabb humoros :öltemények gyűjteménye. 7. füzet. M. F. ■ Márton úr bajai. Humoreszk. 8. füzet. A s'v itünő vendég. Vigjáték egy felvonásban lsepreghy Ferencztől. Különösen rt> űűkedvelőknek előadásra alkalmas. 9. 10. kettős füzet) Eckstein hirneves liumo- •eszkjének („lm Career“) fordítása D r. • pinoza tollából. Az iskolai kalodában zim alatt. A Mulattató Zsebkönyvtár ninden egyes füzete befejezett egészet nyújt tartalmánál és irányánál fogva nemcsak a agy közönségnek, de ifjúságunknak is tiszta ílkiismerettel ajánlható. A füzetek ára gyenkint 12 kr. Tiz egymásután következő zámú füzet előfizetési ára bérmentes szál- tással 1 frt. Megrendelhető postautalvány- yal Buzárovits Gusztáv könyvki- dós ágából Esztergomban. — Uíagy esemény. A főutezának cékesegyház előtti részét nehány nap óta .övezik, azaz csak javítani akarják úgy, ogy a már felül szépen simára lekopott öveket, kiszedik s a még le nem kopott egyes végeikkel állítják föl felé. No de így , jó ha máskép nem telik. Hát a káptalan, teg a szél utczára mikor kerül már a sor ? = A budapesti állami közép- [»artauodában (VIII. kér. Bodzafa ut- za 28. sz.) a beiratások e hó 1-ső napján megkezdődtek és 15-ikéig tartanak; a fel­ételi vizsgálatok pedig 13 és 14-kén lesznek. = Beszakadt magtár. Huber íihály úr dunaparti magtárában — mely öw Beer gabonakereskedő által bérelte­it — f. hó 9 én délelőtt a harmad emelet adozata túlterheltség következtében le- :akadt. — Maga az épület is igen m e g- o n g á 11 állapotban van s igy jó lenne, agyobb szerencsétlenség elkerüléser szem- ontjából lebontatni. = Pliyloxera biztosok. A m. kir. Idmivelés- ipar és kereskedelmi ministe- um által Cserek lye István, P értik yula és Haffn er Ferencz urak phyloxera iztosokká lettek kinevezve s mint ilyenek város területén fekvő szőllők felügyeleté­ül is megbizattak. — Ismét liainis mérlegek. Mint alljuk a pénteki heti vásár alkalmával >bb mészáros, halász és rövidárú kereske­dnél koboztatott el hibás mérleg — s kü- nösen a halászok lettek utasítva, hogy érlegeiket sodronyból készíttessék — nem int eddig — zsinegből, mely a vizet ma­várost, melyhez oly sok emlék, sok oly es-keserü emlék csatolt. Elhagytam, hogy a csendes falusi ma- .nybari töltsem napjaimat. Azt véltem, hogy itt, nem hallva a vi- g gúnyos megjegyzéseit, nem háborgat- tva az emberek önzésteljes irigykedé- itől, — nyugodt leszek. Reméltem, hogy madárdal, a csermely csörgése, a falusi élet ;zta egyszerűsége s annak őszinte örömei edtetni fogják velem keserű emlékeimet. Csalódtam ! Feledni, feledni 1? Ha lehetne a sziv- k parancsolni, ha kitéphetnénk a szívből t a virágot, mely szagával megmérgezni kebel legét. Nincs igazok azoknak, kik azt mond- í : „a mit a szem nem lát, a szív hamar edi“ — mert épen azt nem vagyunk ké­sek elfeledni, mit legörömestebb akar- nk, olyan ez, mint a gonosz tett emléke, dy tüskebokorként kapaszkodik belénk, mennél jobban igyekszünk menekülni e, annál inkább megvérez bennünket. Eltávoztam én még a helytől is, mely- k látása felújíthatná emlékeimet, de a u csendjébe is eljött velem keserű fáj- Imam emléke. Ha nem látom is őt, nem helyeket, melyek rá s feldúlt boldogsá- mra emlékeztetnének, még sem tudom őt edni, nem emlékeimet kivetni szivemből. Oh, mért is nincs Léthe vize a szén­ié szív számára, mely enyhítő balzsamot íjtana a vérző sebre s meghozná a fele- ; jótékony gyógyulását, hogy ha este az fiók kínaival álomra hajtjuk fejünket, •gél ne látnok többé lelki szemeink előtt nultat, ne tudnánk a mi történt s csak r emlékeznénk rá, mint egy nehéz álom- mely az ébredéssel elmosódik? De hogyan is tudnám feledni azt, ki- • bírásáért mindent áldozok s ki mégis mldogtalanság ösvényére taszított? gába szívja s egy negyed fontnál is jobban megrövidítette a vevőket. = Sebes liajíAs. F. hó 5-én délelőtt a főtéren sebes hajtás következtében özv. Nagy Ferenczné fiakkerje — Pásztor Já­nos kocsis által hajtva — egy kis leányt elgázolt. Szerencsére azonban a legázoltnak az ijedtségen kívül egyéb baja nem történt. — Hisszük, hogy rendőrségünk a vigyázat­lan kocsist kellő módon megbüntette. =• Postarablási kísérlet és gyil­kosság. F. hó 6-án este 9 óra felé a Rétsági ól jövő postakocsit a k a t a 1 i n a i utón fegyveres rablók megtámadták s a fiatal 14 éves Pajor Márton nevű kocsist egy zsineggel megfojtották. A postakocsi­val a gyilkosság elkövetése után az ország- uttól mintegy 150 lépésnyire levő u. n. nyúlás i cserjésbe hajtottak a rablók s ott a kocsit igyekeztek feltörni, azonban csak az egyik lakatot sikerült nekik leütni a kocsi ajtajáról, mert a csőszök s a he­tivásárra jevő utasok által szándékukban meggátoltatva megfutottak. A két csősz s több katalinai ember a postakocsits a meg­fojtott gyermeket behozták a helybeli posta épületbe. Fabriczy Nándor azonnal, éji 11 óra után értesülvén az esetről, kiment rögtön a helyszínére s egész reggelig nyo­mozást tartott. A rablás helyén egy puska töltő vessző találtatott mely az egyik csősz fegyverébe illőnek ismertetvén fel a csőszök azonnal letartóztattak. Igen nagy a való­színűség, hogy a tettesek maguk a csőszök voltak, kiknek egyike már egy Ízben uton- állásért másfélévi fegyházzal volt büntetve. — A vizsgálat úgy a járásbíróság, mint rendőrségünk részéről erélyesen folyik, s hisszük, hogy eredményre is fog vezetni s a tetteseket a büntető kéz utoléri. = Víírosi per. Süttö Antal kár­térítési nagy pőre a város ellen jövő héten fog referáltatni Szily úr által a kir. táb­lánál. Az eredményt kíváncsian várjuk. = Fenka Pista újonnan alakult ban­dája, *; következő helyeken játszik: Hétfőn, Szerdán, Skrinár, — Kedden és Szomba­ton, R e s c h, — Csütörtök, Pénteken és Vasárnap pedig, a „Szarvas vendéglődben. = Velxer János úr káveházában tegnap este egy érdekes festményt leplez­tek le egész ünnepélyességgel, Marczi zené­je mellett. A festmény Ma kart hires fest­ményét „Dián a vadászatát“ ábrázolja, s helybeli fiatal képírónk L e n c s Vilmos Lajos által készíttetett V e 1 z e r űr meg­rendelésére. Lenes úr Győrött F r ú h- rnann Antalnál kezdte tanulmányait, ké­sőbb Váczon jeles festőnktől Török Edé­től tanult S végre GiorgioRomano olasz Megkisérlém a szórakozást, melyet leg­jobb gyógyírnak mondanak a szív sebére. Egyik mulatságból a másikba léptem, hogy emlékét kitörüljem szivemből, de hasztalan! képe ott lebegett előttem szüntelen, min­den arezban az övét láttam, minden szem­ből az övé sugárzott felém. A szórakozás, a mulatság, a kéj csak elidegenített az emberektől s utálattal for­dultam el az élettől, — nőgyülölő levék, szivem fásult lön, de a múlt még is ott ki­sért emlékemben. Semmi sem képes elal­tatni a siró lelket! Végre beláttam, hogy haszontalan minden. A folytonos tombolás, vigalom csak ki fáraszt, a bor gőze csak pillanatra fedi el előlem a múltat, a zene hangjai csak per- ezekre kábítanak el — de végkép nem űzik el szivem rémképeit. Megundorodtam az élettől melynek megszokása blazirttá tőn. A megadás gondolatától elborítva csen­des életet kezdtem ; visszavonultam min­dentől; könyvekbe akarám temetni emléke­imet, s a tudomány által elnyomni fájdal­maimat. A mivel eddig nem törődtem, a lét, világ, isten problémáinak fejtegetéséhez kezdtem — de híjába, ezek közt sem vol­tam képes gyötrő emlékeimtől szabadulni. Néma megadással hordom tehát fájdal- mimat, semmi sem hat többé ingerrel reám, közönyös vagyok minden iránt. Egyedül a barátság az, mely keblem szunnyadó parazsából nehány szikrát képes még kicsalni, mert a legnemesebb szerelmi szenvedély sem oly magasztos, mint a va­lódi barátság; ez feledteti velem, habár csak perczekre is emlékeimet. Az ember szellemi életének egén, a barátság a világitó, melegítő nap, mely él­tet és táplál s mely a kebel jegét felol­vasztani képes. Fehér holló ez a mi buj­festötöl vett oktatást a tájképfestésben. Ezen „Diana vadászatát“ ábrázoló festménye az első nagyobb mű, melylyel a nyilvános­ság elé lép. A kép oly hatásosan van fest­ve hogy bárki látta, mindenki elismerőleg és dicsérőleg nyilatkozott felőle. Műkedvelő közönségünknek ajánljuk, ne mulassza el legalább egyszer megtekinteni a szép fest­ményt. Ve Íz er úr, mint művészetpártoló műbarát, kinek több száz forintjába ke­rült e kép, megérdemli, hogy neve azon ritka maecenásoknak nevei között tündö­köljék, kik hazánkban a művészetet pár- tolják. = Tál Alt női kalap doboz. E hó első napjaiban a gőzhajó állomás váró termében egy női kalap doboz találtatott, mely megőrzés végett az ügynökség irodá­jában helyeztetett el, a hol tulajdonosa je- lentkezhetik s tulajdonát átveheti. — Bosco. Ezen a hangzatos néven mutatta be művészetét kedden este egy bű­vész, a színház termében. Közönség gyér számmal volt. A mutatványok nem voltak valami nagyon érdekesek mert már nagyobb részüket ismerte közönségünk. Ügyessége azonban meglehetős volt, legnagyobb tetszés­ben részesült azonban hasbeszéde, mellyel felülmúlt minden eddig hallott hasbeszélöt. — Dicséretet érdemel hogy német ajkú lé­tére magyarul beszélt. Szerdán a tanuló ifjúságnak mutatta be művészetét a kikkel igen sok baja volt, mert hát szemfüles a diák népség, s nem elégszik meg az ügyes­séggel hanem szereti kifürkészni a művé­szet fortélyait. = Fögymiiásiumimk osztályaiba a jelen tanév elején összesen 235 rendes-, s 2 magán tanuló iratkozott be és pedig az első osztályba 57 rendes s 1 magán, a II. oszt. 36, a III. oszt. 36, a IV. oszt. 28, az V, oszt. 24, a VI. 18, a VII. oszt. 16, a VIII. oszt. 20 rendes és 1 magán tanuló. Az elmúlt évben volt 228 tanuló s igy az idén daczára annak, hogy az igazgató ur kissé megválogatta a beiratkozókat azon szempontból indulva ki, hogy inkább legyen kevés jó tanuló, mint sok rósz, 9 tanuló­val van több, mint a múlt tanévben. = Az igazságügy miniszter ez év elején rendeletet intézett a váczi kerü­leti börtön igazgatójához, melynek értelmé­ben felszólitatott, hogy javaslatot, tervrajzot és költségvetést nyújtson be egy 80 magán­zárkával biró czella épület készíttetésére, melyre a büntető törvénykönyv értelmében szükség van. Az igazgatóság felterjesztésére azonban aug. 21-kén a miniszter azon vá­laszt adta, hogy miután a magánzárkák épí­tésére tett költségvetés 51163 frt 47 kr., s dosó csillagunkon s szerencsés ki annak birtokában van. Én bírom e ritka kincset Gyula bará­tomban. A rokonszivet a bajokban ismerni ki. A baráti gyöngéd figyelem, s sorsom iránti részvét inditá barátomat arra, mi­szerint kiragadjon azon életkoréból, melynek karjai közé vetém magamat. Elhozott csen­des falujába, hogy a természet fönséges pompája, az egyszerű, és mesterkéletlen szórakozások enyhítsék fájdalmimat, s el­űzzék némileg bús gondolatimat. Naponta a szórakozásnak egy-egy uj nemét készíti számomra, remélve, hogy az újdonság ingerével elűzheti szivemből múl­tam fájó emlékeit. De ha pár perezre a czél el is éretett, csak addig tart, mig az egyedüllét vissza hozza azokat s én ismét az emlékek súlyától megtörve tengődöm. Közös sorsa az érző sziveknek: „sze­retni, csalódni s szenvedni ha csalódtunk.“ Megátkozzam őt, hogy megcsalt ? hogy éltem legszebb éveit hosszú gyötrelemmé tette ? Miért? — Boldogtalan a kit megátko­zunk s boldogtalanabb a ki átkoz. De mi haszna is volna? Szétzúzott szivem fel nem épülne, ha átkom kísérné is őt. De mi is az, mit mi, emberek átoknak nevezünk ? Egy önfeledt pillanatában a keserű­séggel telt szívnek, elragadtatva a szenve­dély hevétől, annak, ki boldogságunkat fid- dúlá, ki számunkra poklot készített, a leg­nagyobb rosszat kívánjuk, az ég boszűját kérjük fejére, s ez által véljük viszszatorol- hatni a nekünk okozott fájdalmakat. Bal­gaság ! Önösség ez is ! Én nem óhajtom, hogy az ég villáma sújtsa őt hűtlenségéért, nem imádkozom le rá az ég boszűját — nem, mert azon tu- l dat, hogy ő is boldogtalan, szerencsétlen, ( ez évre e czélra előirányozva csak 15090 | frt van, a javaslatot ez idő szerint addig nem fogadhatja el, mig több összeg nem fog meg szavaztatni. = Franczia tanfolyam. Múlt számunkban említettük, hogy B a k k D o- m on kos úr franczia tanfolyamot nyit, je­lenleg megjegyezzük, hogy napontai egy óra tanításért egy hóra 3 frt fizetendő, mely ár oly csekély, hogy remélhetőleg nagy számú hallgató veend részt benne. Ajánljuk az ér­deklődők figyelmébe annál is inkább, mert a követendő rendszer mellett 3—4 hó alatt elsajátítható a franczia nyelv tudása any- nyira, hogy bárkivel képes az illető társa­logni. (Lakása Dunasor Rassovszky ház.) = Banda Márton zenekara e hó 14-kén szerdán, Nag y-M ároson, Le n z Leopold vendéglőjében fog hangversenyt adni az ottani búcsú alkalmából. = Toronyóráink az elmúlt héten oly példás pontatlansággal mutatták a ha­landók feje fölött tova röppenő időt, hogy a barátoknál még csak reggelire harangoz­tak, mikor a székes egyház órája a delet mutatta, a fehérek toronyóráján pedig már ozsonnát jelzett a mutató. Utánna néztünk a rendetlenség okának, s azt tapasztaltuk, hogy a hiba eredete nem tulajdonítható az órásoknak, hanem igen is a városunk­ban időzött Boscónak, ki megbüvölte a toronyórákat. Szerencsére már eltávozott városunkból s igy remélhetjük, hogy e hé­ten már jól fognak mutatni a toronyórák. Közgazdászat. A gyümölcsnek hosszú ideig épen el­tartása és helyes vagy czélszeríi fel­dolgozásáról. (Folytatás). Ha a szilvát nagyban termeljük és aszaljuk, erre nézve az ér-diószegi vinczel- lér képezdei tanár Gábor József ur által feltalált és készített aszaló a legalkalma­sabbnak bizonyult be. Az aszaló készülék áll, egy 6' széles, és V láb hosszú, kívül vályog, belől téglából készült épületből, en­nek közepén van az ajtó ; a tüzelő szájától kezdve, az aszaló fenekén körülfut egy ka­nális keraencze a faltól 1' lábnyi távolságra, mely kanálisnak szintén, egy láb a széles­sége, magassága pedig V 3" hüvelyk; ezen tüzelő felett 8" hüvelyk magasan az aszaló hosszában és egymástól 2' ’láb szélességben két végével a falba erősítve egy gerenda áll, ezen kívül efelett még egymástól 7 csak tetézné enfájdalmimat, boldogtalansá­gomat. Azt óhajtom inkább, hogy a jótékony feledés fátyola, — mit tőlem megtagadott az ég — boruljon emlékére, s ne jusson eszébe soha, hogy egy szivet zúzott szét. Béltelek; 18 . . . Jun, 12. Itt ülök magányosan, kertre nyíló ab­lakomnál s emlékeimmel tépelődöm. Azért jöttem e csendes falusi magány­ba, hogy ha feledést nem is, legalább nyu­galmat találjak, de ebben is csalatkoztam mert miként is találna szivem enyhet, fele­dést e csendes kis tanyán, hol a boldogság vett lakot ? midőn naponta szemeim előtt folynak le az árkádiai órák, melyekkel Gyula barátom s szerető neje boldogítják egymást. Ilyenkor csak felujul szivem sebe s a családi boldogság szemlélése azon meggyő­ződésre juttat, hogy talán nem is azt fáj­lalom olyan nagyon, amit elvesztettem, ha­nem a mit el nem érhettem, s melyet múl­tam után reményem sem lehet többé elérni. Vérző szivem látása fölingerel, mene­külni akarok az emlékektől. Kinek szivét fájdalmak gyötrik, ke­rülje a magányt, mert akkor van legke- vésbbé egyedül, mikor maga van, de ke­rülje azon helyet is, hol a boldogság látása veszteségét juttatja eszébe. A múlt sötét emlékei egészen körü.1- zajongnak, s a fájdalom megrepedéssel fe­nyegeti agyamat. Nyergesetek! — Rohanok ki a pusz­tába, az erdő sűrűjébe, vagy mindegy bár­hová, csak tova a boldogság tanyájától, me­lyet tőlem megtagadott a végzet! A zápor utáni hűvös esti lég tán lehűti lángoló agyamat, ............ (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents