Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)
1881-09-04 / 36. szám
Újdonságok. A hivatalos lapból. Ő F e 1 s é gje, a vallás és közoktatás ügyi miniszter úr előterjesztése folytán Virter Bertalan vá- czi székesegyházi kanonokot, csongrádi főesperest, czimzetes apátot s a váczi püs- pökségi jószágok felügyelőjét n o v i-i c z i m- z e t~e s p ü s p ö k k é nevezte ki. — Mind- n^tijarn 'örvendünk e kitüntetésnek s sze- rencsekiváhatainkkal mi is tisztelgői körébe sorakozunk. = A sikeíucmák intézetében megüresült orsz. alapítványi helyekre a vallás és közoktatásügyi miniszter úr Rech Vilmost, Klotz Gizellát, Kenyeres Rózsát, Iíendler Erzs., Rimái Erzs., Tóth Erzsébetet. A Jeszenovszk y-S c h 1 e c h t Magdolna féle alapítványi helyre pedig Egri Sámuelt nevezte ki. = A magj ai* szent korona or« szíigai vörös-lcereszt egylete igazgatósága tisztelettel kéri az egylet tagjait és pártfogóit, hogy egyrészt a volt segélyző nőegylet fiókjait az alapszabályok 9 és 10 §§. értelmében minél elébb átalakítsák, ott a hol még nem léteznek, uj fiókegyleteket alakítsanak és a választmány névsorát velünk közöljék, hogy még ez év folyamán a megyei, vidéki és városi választmányok az alapszabályok 19. 20. és 21 §. §. szerint szervezkedhessenek és a közgyűlés által reájuk ruházott feladatnak eleget tehessenek. A fiókegyletek megalakulásáról szóló jelentéseket annál inkább kérjük még ez év november végéig beküldeni, hogy a deczember hó leginkább a megyei, vidéki és városi választmányok szervezésére fordittathassék és az idei évi jelentésben az egyleti működésnek hű és részletes képét adni lehetséges legyen. Alapszabályokkal, aláírási ivekkel és egyéb nyomtatványokkal a központi iroda mindenkor készséggel szolgál. Szives tudomásul közöljük, hogy az egyleti tagok száma meghaladja a 29,000-et. Az egyleti vagyon pedig következőn áll: gróf Károlyi Gyula ur által a takarékpénztárba gyümöl- csözőleg elhelyeztetett 55,183 frt 30 kr. még be nem folyt tagdijak 3,772 frt kint levő alapítványok 13,900 frt. A központi pénztárnál: értékpapírokban 68,150 frt takarékpénztári könyvekben 14,000 frt készpénzben 1,098 frt 55 kr. kintlevő ajánlatok a kórházi alapra 9,750 frt. A központi pénztárnál összesen 165.853 frt 85 kr. A fiók- egyleteknél készpénzben 23,225 frt továbbá Budapest fővárosa által felajánlott kórházi telek értéke 30,000 frt. Az egyleti vagyon 219.078 frt 85 kr. A fent kimutatott összegbői 23,035 frt a kórházi alapot illeti. Budapest (II. lánczhidutcza 1.) 1881. augusztus 28. Az igazgatóság. = Az országos asöiparkiállitáson városunk ugyancsak szerényen van képviselve. A kiállítás vaskos katalógusában alig találjuk meg azt a néhány kiállítót kik városunkat mégis megmentették azon szégyentől, hogy képviselve ne legyen a kiállításon. Legelső helyen érdemel említést fi r a n y a i Mária (fő utcza 68. sz.) által halpikkelyekből készült 2 kalap, (eladó darabjának ára 50 frt,) igen finom és szép munka, csakhogy használatra nem igen alkalmas, mert a legkisebb eső is könnyen tönkre tenné. — Krenedics Matild kiállított egy horgolt paplant (eladó ára 30 frt) 1 kötött paplant, 1 kötött hálóöltönyt, 2 drb recze kivarrást (nem eladók). — A váczi kath. iskolaszék a leány tanulók kézi munkáiból horgolt gyermek ruhákat, csipkéket, névjegy tálczákat, papucsokat stb apróságot állított ki, legcsinosabb tárgy a Hegedűs Anna által készített varrótű párna. — Végül a siket né mák váczi m. k i r. intézete állított ki nagyobb mennyiségű tárgyat. Kötéseket, horgolt-kö- tött mintaszalagokat, paplanokat, csipkéket, szövésmintákat, kendőket, Holbein féle művarrással női hímzett ingeket, kötényeket, nehány csinos katrinczát, kosarakat stb. = Választási «így. A „Pesti Napló“ pénteki száma Írja, hogy a váczi választások alkalmával felmerült visszaélések folytán tett bűnfenyitő feljelentés következtében megindittatott a vizsgálat a pestvidéki kir. törvényszék előtt. A vád alapján mintegy 100 egyén lesz kihallgatandó. — Kíváncsian várjuk a végeredményt. == Kifogott lasalla. F. hó 2-án a reggeli órákban a halászok halászás közben egy a pór osztályhoz tartozó egyén hulláját fogták ki a Dunából a „füzes“ táján, s minthogy az ismeretlen hullán az erőszak nyomai észlelhetők — nevezetesen a bal felkaron egy mély szúrás látható — a ne- táni bűntett kiderítése czéljából a nyomozást s a vizsgálatot járásbíróságunk már megkezdette. = A szigetségi Stözsögelc K i sOroszi, Tótfalu, Monostor, Pócs- megyer saját érdekükben helyesen cselekednének, ha nyilatkoznának, hogy a váczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság jogkörébe vétessenek fel. Mint tudjuk B o- gisich Lajos törvsz. elnök úr Ő mltó- sága már buzgólkodik is azon hogy a szí- getségi községek járásbíróságunkhoz csatol- tassanak s igy az ügy menetét elősegítenék ha az illető községek maguk is szorgalmaznák az ügyet. járt, ott azt tanulta, hogy Románia tatára a Tisza, az életben később meg azt tanulta, nincs is Románia, mig muszka, masírozik rajta, ki iskolába nem járt mit törődik a határral; csak juhait legyen hol legeltetnie! Geográfiái ismerete azon terű let, hol juhai legelnek; mathemeticai isme- merete juharnak száma; a csillagászatból is tud annyit hogy: hajnali csillag, meg vacsora csillag. De ez ismerete pontos, nem oly téves mint amaz iskolázotté, kinek földrajzi tudománya az életben meg nem valósul ! A székely népet féltik az oláhosodás- tól, tiltják a Romániával való közlekedést s mai nap, az meglehetősen meg is van szorítva a magyar kormány által. Pedig kár, mert arra nincs eset, hogy a székelyből oláh legyen, századok alatt meg tartotta magyarságát a bukovinai magyar telep ; Bukarestnek J/s része magyar; nagy főlénye van a székelynek az oláh fölött, serény munka, furfangos ész sok aranyat hozott már onnan földünkre mig szabadjáratunk volt a határon át; de most a sok passus, irka firka nincs népünknek Ínyére. Kapósak voltak a román urak előtt különösen csinos leányaink, szép szemük meghódította az uraságot, házába vette; itt a lány rendet, eddig nem látott tisztaságot hozott be, jó konyhát alapított, mint szolgáló, gazdájának Ízletes ételekkel szolgált s alkalom adtával felesége is lett az uraságnak. Nem csábitó-e aztán, ha egy szegény leányból lett asszonyság évek múltán látogatást tesz szülőföldén, gazdagon öltözve, ujjain arany gyűrűkkel, ékes keleti gyöngyökkel nyakán? . . Bizony bizony arany föld az a Románia ... a szép leányoknak valóságos E1 d o r á d o ! . . Ma már ez mind lehetetlen mert 24 éven alól nem kap útlevelet a szép leány ; azontúl pedig = Két magán nevelő Intéze- , tünk: múlt évi működésére, most a tanév ! kezdetén nem lesz érdektelen, nehány futó j pillantást vetni, hogy a szülőknek némi tájékozással szolgáljunk. Krenedics Matild nőnevelő intézetébe, be volt írva az elmúlt évben 72 tanuló, kik közül vizsgázott, 60. Az intézetben működött 4 tanár. A tandíj 2 írttól — 5 írtig változik, a szerint, a mint a zene, rajz és franczia nyelv tanitása s kívántatik, a német nyelv és ének kötelező tantárgyak. Az intézetben az iskolai takarékpénztár nincs meghonosítva, hanem helyette van a gazdasszonyok perzselye, melybe a növendékek megtakarított pénzeiket beteszik s ezzel jótékonyságot gyakorolván, arra mintegy rászoktattatnak. A tanév szeptember hó 15-én kezdődik. — Fedorné-Nagy Berta magán nő nevelő intézetében az elmúlt évben 30 növendék volt beírva, kik közül vizsgázott 23. E számarány az intézet haladásáról s életképességéről tesz tanúságot, miután csak 1876-ban kezdte működését, 3 tanulóval. Az intézet 6 tanfolyamú, melyben a törvényszabta tantárgyak mind taníttatnak s csupán a franczia nyelv tanításáért szedetik külön dij. Az intézetben tanítanak Fedor-Nagy Berta, Fedor Imre, a hittanban Fleischmann Feren.cz ad oktatást, a kézi munka tanításban pedig Balogh Ida k. a. segédkezik. — Az intézetben az iskolai takarékpénztár az idén lett életbe léptetve, melyben 14 növendék vett részt s gyűjtött 19 frt 20 krt — s igy a takarékosságra is szoktattattak. Tandíj az alsó osztályokban 2 frt a felsőkben 3 frt. A tanév szeptember hó elejével kezdődik. == A régészei! ásatás a kedvezőtlen idő miatt jövő hétre halasztatott el. = Örömmel £ illatjuk olvasóinkkal, hogy a piacz rendezés ügyében hozott rendszabályok foganatosításán, Polgármesterünk a legnagyobb erélylyel fáradozik s igy remélhetjük, hogy piaczunkon valahára már mégis csak lesz rend. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal ismételten kijelenteni, miszerint a nagy forgalom érdekében igen kívánatos lenne, még legalább két mázsáiét beszerezni, mert az egy, már eddig is nagyon elégtelennek bizonyult be. = Kozáky Dániel penczi nagy- birtokos múlt héten nyújtotta át az igazságügy miniszternek a F.-Pencziek kérvényét, melyben a váczi járásbíróság hatásköréhez kívánják csatoltatni F.Penczet mi igazságügyi szempontból igen kívánatos lenne. Kiváncsiak vagyunk lesz-e eredménye kérelmüknek ? £= Meglőtt gyermek. A kerületi börtöni bőrönd készítési vállalkozó üzlet veIlanem bármily szigorúak a rendszabályok a csempészet mégis űzetik, szép leánynyal és dohánynyal egyaránt; a határt- jelző kárpátok ezer meg ezer gyalog ösvényeit az összes magyar finánci sereg sem tudná elállani. Azonfelül az őröket is köny- nyü kijátszani az elmés székelynek. A románokkal pláne kényük szerint bánnak el s hogy mennyire megy merészségük a következő eset igen jellemzően illusztrálja. Egy székely atyafi tüzes csikóinkból — mi ott igen kapós, — egy egész falkát csempészett át a határon, útlevélről szó sem lehetett — csikait négy vásáron eladta jó áron, egy Brassóban nyomott szinlapot használt mindenütt a kért bizonyíték gyanánt, melyet haza is hozott magával, mind a négy város hivatalos pecsétjével ellátva hol a vásáron megfordult. Bizon nagy lehet a nyelvismeret sőt az írástudás mestersége is az ily hivatalnokoknál; az említett szinlap megérdemelné helyét a székely múzeumban. Ez esemény tudása egyszer rajtam is segített melynek körülményes elmondása nem lesz érdektelen ! Két társammal éppen abban az időben gyűjtöttünk stúdiumot, — mind rajzoló emberek — a kárpátok regényes havasaiban midőn az orosz—török háború folyt s a székely expeditio fölfedeztetett. Erdei kóborlásunkban eljutottunk az egyik oláh határszéli vámhoz, hol a magyar tisztviselőktől egy még szebb tóról kallatttiink beszélni mint a Szent Anna tava. Nagy lett kíváncsiságunk meglátni e második csodát, melyről semmiféle földrajziró még meg nem emlékezett. Meg kell néznünk, mondók ki általános szavazattal a S z i 1 o n tavát — igy nevezték a magyarok. — Az elveri üli nfőzetője Német Antal m. hó 21-én a „Rókusi“ düllőben a vasút mentén vadászgat- ván -- ugyanakkor az ott libát őrzött a fűzfa bokrok alatt heverésző Tóth Márton városi lovas rendőr fiát véletlen folytán bokáján egy szem seréttel megsebezte. — Jó lenne ha a városhoz ily közelben az illető úrnak eltiltatnék a vadászat, annál is inkább mert már több rendbeli panaszt hallottunk ellene említeni a Rókus körüli kert tulajdonosoktól. = Kegyetlen apa. Kalács ka István alvárosi lakos — 9 éves kis fiát — azért> mert nem akart az erdőre fáért menni, az az hogy lopni — dühében nadrág szíjával egészen véresre verte annyira hogy a város házához kellett szállítani; — reméljük hogy a kegyetlen ajDa érdemleges büntetését elveendi. =7 Ajándék olt. Millmann Sándor úr a váczi muzeum egylet részére 1 drb B á t h o r i Gábor féle ezüst garast 1613-ból, 1 drb Zsigmond király féle ezüst dénárt 1396-ból és 1 drb Hadrian féle ezüst érmet Kr. u. 119. évből — küldött szerkesztőségünkbe. — Ezenkívül egy női^ társaság az úgynevezett „Bolhavár“-nál levő római castrum maradványaiból több „LVPICINI TRB“ (Lupicinius tribün) feliratú téglákat ajándékozott. Fogadják a muzeum egylet nevében köszön etünket. = Pályázat ösztöndíjakra. A budapesti állami közép ipartanodánál a budapesti kereskedelmi és iparkamra által alapított öt, ógyenkint 200 fi t. ösztöndíjra pályázat hirdettetik. Pályá- hatnak ezen kamra területéről a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel végzett tanulók, iparos segédek és mindazok, a kik bár a középiskolában kevesebb osztályt végeztek is, de kellő készültségüket, felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Iparos segédek, általában azok, a kik már gyakorlatban voltak, előnyben részesülnek. A folyamodványok az iskolai, gyakorlati és szegénységi bizonyítványokkal felszerelve Hegedűs Károly igazgatóhoz (VIII. Bodzafa utcza 28. sz.) nyújtandók be legkésőbb szeptember hó 10-ik napjáig. — A rósz járda kövezet. A régi történetet mely mindig uj marad úgy látszik városunkban a kövezet képezi. Sokszor irtunk már ellene de foganatja soh sem volt s addig talán nem is lehet reményünk hogy a már 8 év Óta meghozott szabály- rendelet foganatosittassék, mig valamelyik város atyánk nyakát vagy lábát ki nem töri, pedig ez könnyen megeshetik. — A múlt héten is Wiesner M i h ály honvéd százados úrnak városunkban időző neje a piacz^egyik járdáján lábát kificzamitá s 4 magyar határon, külföldre szóló útlevelünk pedig nem volt. De a magyar vámhivatal derék főnöke úgy segített a bajunkon, hogy át jött velünk az oláh vám őrtanyájára, élőszóval szerezni számunkra passust a mi- litiánál. De a háborús időben erős őrségnégy szál katona — nem volt az őrtanyán ily néhéz időben, oda volt . . . halászni. .. Fontos őrizet 1 Mig egy hozzánk tartozó szolga élőkéiül ette a kötelesség tudó katonaságot, körül tekintettünk az úgynevezett őr tanyán (melyhez hasonlót építettek valószínűleg most is s a hirhedt betörésnek ez szolgáltatta az anyagát, hogy az oláhok a semleges területen erődítenek, kaszárnyákat építenek stb.) mely kívülről viskó, belülről négy fal, benne deszka pries szalmával és négy puska a falhoz támasztva. Gyönyörű egyszerűség! Nemsokára elő állott a legénység kis fazék ban hozva a délebédet 10—12 kis uj nagyságú halat melyet saját 1 évi ben főznek meg. Konyha vagy kályha sehol sem volt fölfedezhető, hanem a ház mellett egy kis hamu tűzhelyre emlékeztetett s melléje fölütött két ágas fa a puliszka fözőt juttatta eszünkbe. Főnökünk saját nyelvükön megértette szándokunkat s utunk felől is a kellő tájékozást meg adva minden vezető nélkül megindultunk az egyetlen gyalog utón, mely egyenesen a tóhoz volt vezetendő De bizony mi a rengeteg erdőben eltévedtünk s Isten tudja hol jártunk. Az első pihenő alatt, mig éppen azon tanácskoznánk, hogy mi tévők legyünk, midőn mintha a földből nőtt volna ki, előterem egy oláh katona vállán fegyverrel. Sokát beszélt ő is mi is, de egymást nem értettük. Intésinek engedtünk, hogy követtük, azon hitben, hogy bármerre visz, kiérünk a rengetegből o „i'cia-r. --i-i 1-- ’ "* * '■ Tárcza. Erdélyi levelek. ii. (Az oláh betörés. Csempészet. Székely leányok eldorádója. Szinlap mint útlevél. A győzhetlen militia örtanyája. Hadi foglyok menekvése és a báli meghívó.) A múlt héten ama rémhír járta át az összes magyarhoni lapokat, hogy az oláhok betörtek Erdélybe. Yalában borzasztó 1 A jelzett betörés Háromszéken történt, igy írták a lapok, de a háromszékiek is csak a lapokból tudták meg a borzasztó esetet. Vajon féltünk e? . . Éppen nem. Mi az oláhot nagyon jól ismerjük testben lélekben, tudjuk, hogy könnyen fut; ha betört hát jöjjön, majd elkergetjük mi vezény szó nélkül is, ásóval, kapával, cséppel. Ismerik a székely csépet; attól futnak! Szerettük volna az oláh nagyravágyást kicsép- leni belőlük, meg az orosz rubeleket, mert arra éppen nagyon szükségünk volna mert oly roszul ereszt a gabona, nincs pénze a szegény székelynek. Pedig azt is mondják, hogy az oroszok bujtogatnak 1 Pénzt osztogatnak. Jó volna ; a mostani silány termést pótolná! De még eddig egy rubelt sem láttunk. Ez hát megint kacsa hir! A betörésből csak annyi igaz, hogy határőreik számára egy házikót kezdtek építeni az ojtozi szorosban, melyet őserdők borítanak. Hegy völgyön át még nem szántottak határ barázdát, s még ők sem tehetnek róla, ha 3500 lépéssel elhibázták a szántatlari terrénumot, side kezdték építeni a nevezett házikót. Váljon szándékossan e? ()\í azt mondják nem . . . hiszem is, mert nem ismerik saját hazájuk kiterjedését. De
