Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-02-21 / 15. szám
VÁCI HIRÜAP 3 Sí iEMÉWVSÉq MOZGÓFÉWYKÉPSZIWHAZ 0. ;ombaton 4, 6, 8; vasárnap 2, 4, 6, 8; hétfőn 4, 6, 8; kedden 4, 6, 8 órakor. Legédesebb, legérdekesebb magyar film : Édes ellenfél ::eleczky Zita legcukrosabb szerepében, Hajmássy, Kiss Manyi, Latabár, Pethes, Simor Marcsa, Somlay, Mály Gerő, Adorjáni Éva - 1—90 filléres. Pénztár vasárnap 10 órától. Jegyváltásnál szíveskedjék sorbaállni. )N! „HONVÉDEK, ELŐRE!“ c. szenzációs magyar riportfilm. Eredeti, zsákányolt orosz filmekkel kiegészítve! Iskoláknak külön előadást is tarthatunk. A magyarság beilleszkedése az új európai rendbe Vitéz Imrédy Béla előadása a váci Urániában t A magyarság sorsát a nagyvilágban eAnden magyar ember szeretné előre i tni és igy hazafias magatartása szájára a zsinórmértéket megtalálnia Az j európai rend, amelyet a szabadkőfives-bolsevista világ' képviselői kö- 1 il sokan tagadni szeretnének, már kök ;ledik felénk, tehát történelmi valós ig, amellyel foglalkoznia kell annak, ii a valóságok világában él és nem - iar visszamenekülni a rég elmúlt ál-0 iok birodalmába. Egyedül vágyónk! * Mi a magyarság hivatása nemcsak 5,ját szempontunkból, hanem az euróai emberiség szempontjából is, mi az sajátos feladat, amelyet a Gondviseis rendelése tűzött elénk és ameyet nekünk, magyaroknak — a kor zükségletei szerint váltakozó forniajcZü.eüesét‘ nezvé, "azt iátak, hogy rokontalan nép vagyunk, v, melyet idegen népek tengere vesz kö ül. Tőlünk északnyugatra a nagy geríán tömb terül el, délnyugatra a lain világot találjuk Olaszországgal, 1 ranciaországgal, az ibériai félszigetei, végül tőlünk keletre, délen és észa:on egyaránt egy óriási szláv tenger érül el, amely a legkevésbbé kiforrott három nagy tömb közül. E három .éptömb három különböző kultúrát :épvisel. A germánság és a latin viág tömbje egy és ugyanazon kultúrkör két ágaként fogható fel: a nyuati kereszténységtől átitatott kultúrörnek, amelynek két ága azonban egymástól elég lényegesen különbözik: küinböző jellemvonásaik vannak, ameyek a történelem folyamán minduntain kibukkannak. A germán, a latin és a szláv szellem Amikor a magyarság elhelyezkedését éressük, figyelemmel kell lennünk p épeket jellemző szellemiségre. Szemen a marxizmussal és a marxizmus inát aprópénzre felváltó szociáldeíokráciával valljuk, hogy az emberiég történetében nemcsak a kenyérkérés irányítja az eseményeket, nemcsak z anyagnak, a matériának a kérdései zok, amelyek meghatározzák az emeri közösségek, társadalmak, nemzejk cselekvését, hanem sokkal inkább szellemi erők. Amikor égy nagy törinelmi perspektívát feltáró kérdésben, .int amilyen a magyarság elhelyezedése az újonnan alakuló rendben, sztán akarunk látni, akkor ezekkel a jellemi alaptényezőkkel tisztában kell nnünk. A germánság szelleme és a din szellem között igen lényeges a ilönbség. A germán lélek harcos, hódé törekvésű, maga alá akarja gyűrni természet és annak kincseit felhasználva, igyekszik a maga és az egész emberiség számára jobb életfeltételeket teremteni. Óriási szervező erő • jellemzi, főleg társadalmi sikon. A germánság nagy értéké, de egyben tragikus vonása az, amit Geotbe, a legnagyobb szellemek egyike a Faustban irt meg és amit fausti léleknek nevezhetünk, hogy nem nyugszik meg az elért eredményben, hanem újból tovább akar menni. Ezzel szemben a déli, a latin szellem részben a sokkal kedvezőbb természeti körülmények hatása alatt napsugarasabb, derűsebb, játékosabb s kevésbbé fogékony nagy hóditó vállalkozások iránt. A latin szellem mértéktartó, nagy arányérzékkel rendelkezik és ezért a művészetekben — amelyeknek veleje az arány ismerete és az arányok kezelnitudása. — tűnik ki. A szlávság szellemi képe sokkal ellik: á misztikum felé. Óriási messiástudat él benne, meg akarja váltani a világot. A cárizmus oroszában épp úgy, mint a bolsevista Oroszországéban felfelbukkanik ez a megváltás-hit, amely néha óriási kitörésekre ösztönzi. Nincs meg benne a mértéktartás és az átgondolt szervező erő is kisebb benne. A szláv lélek egyik pillanatban ellágyi/i, a másik pillanatban már a kegyetlenség felé hajlik. Az egyik oldalon az elernyedés, a másik oldalon halált megvető nekirohanások jellemzik. És ml, magyarok . . . A magyarságban egyaránt meg lehet találni a germán, latin és szláv szellemiséghez rokon vonásokat. Meg van a magyarban a derű, meg van benne a mértéktartás tehetsége, az arányérzék. A magyar józanság gyakorlatilag ugyanazt eredményezi, mint a mértéktartás erénye. Meg van a magyarságban az államalkotó tehetség, ami a szervező képesség egyik legmagasabhrendű faja. Yan bennünk viszont a szláv lélekre emlékeztető csapongásbói, hirtelen óiiási erőfeszítésekre vagyunk képesek, de utánuk gyakori az elernyedés. Mindezek a tulajdonságaink különös szerepre tesznek hivatottá e három nagy néptömb, e három jellegzetes szellemiség érintkező pontjában. Viharos időkben ütközéseiket letompitjuk, a7 egyensúlyt biztosítjuk, mig békés időkben egymással közvetítőik tudunk lenni, mert megértjük valamennyit. A történelem arra tanít minket, hogy ennek az egyensúlyozó szerepnek a betöltésénél mindenkor a nyugati kultúrkör az igazi támaszunk. Mindig a nyugatot képviseltük inkább, bár a keletről jöttünk. Letelepedésünk pillanatában már arccal nyugat felé fordultunk. Gézának és Szent Istvánnak a műve nemcsak a kereszténység meggyökereztetéßM ddnak it kAdmk efőnyei ígéretével kecsegtető falragaszok állították meg most 136 éve Európa*szerte a járókelőket. Földrészünket 1806-tól fogva a szá* razföldi blokád elzárta a tengerentúli terményektől. A külön» bö?ó tudományos társaságok tehát tekintélyes díjakat tűztek ki olyan feltalálók számára, akik magából az európai talajból tud* nának éppoly jó és lehetőleg még jobb anyagokat kitermelni, mint aminóket eddig a tengerentúl szállított. Vén földrészünk ezekben az esztendőkben újra egyszer ráeszmélt a saját erőfor* rásaira: bámulatos találmányok és felfedezések bukkantak fel akkoriban a blokád vaskényszere alatt. így pl. akkoriban talál* WIIV IVrl m ►»5.« —V orv pótol ni tudták a szinte már megfizethetetlenül magasárú tengerentúli nádcukrot, így alakult ki Európa festékipara, amelynek termékei messze meghaladták jóságban az addig tengerentúlról szállított festék* anyagokat. S akkoriban kapott lábra Európa selyemipara is. Azokban az években született meg az úgynevezett „konti* nentális kávé" is. Az a finomillatú, zamatos, barna ital, amelyet a CICHORIUM INTYBUS nevű növény illatos gyökeréből kezd* tek készíteni. Nem kellett hozzá falragasz és nero kellett jutalom* díjakat sem kitűzni, mert maguktól támadtak ennek a nemes italnak rajongó hívei. Az úri renden lévők magiból a kávé* pörkölésből tanulták meg, milyen is lehet a jó és gondosán kezelt porzsolt ital ize. Nagyműveltségü kereskedők és technikusok, felelősségük tudatától hajtva, nekiláttak, hogy a cikória gyökéré* bői előállítható italt kifinomítsák és tökéletesítsék. & Egy szép napon azután megszűnt Európa blokádja. De amikor 1828*ban megalakult az a vállalat, mely a &FrQTlck *ci* kóriakávét gyártja, e^ a vállalat már jól felhasználhatta mindazo* kát a javításokat és tökéletesítéseket, amelyek a blokád évei alatt a kül* és belföldön megszülettek. S ez a vállalat azóta is megszakítás nélkül, jó és rossz időkben gondos szeretettel és nagy szakértelemmel munkálkodik azon, hogy ezt a jófajta belföldi kávépótszert minél ízesebbé tegye. A ^Franck *cikóriakávé ma, az egész világ szakembereinek egybehangzó véleménye szerint, minden tárgyilagos és joggal támasztható igénynek tökéletesen megfelel. Örüljünk hát, hogy van ilyen kávé pótszerünk. És örömünk még nagyobb lesz, ha arra gondolunk, hogy az itt termett hazánk földjén s hogy gyártását 9 magyar iparnak köszönhetjük.
