Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-02-21 / 15. szám

VÁCI HÍRLAP se volt, hanem a 'magyarság tökéletes kiemelése régi élet tormájából. Szent István kora óta a. nyugati kultúrkörbe kapcsolódott be a, magyarság. Mindig igyekeztünk szolgálatot tenni Európa egységének, megóvásáért és ha. ezt nem tudtuk megtenni békés úton. akkor kardot is ragadtunk. Az a,z új tudo­mány. amelyet geopolitikának, a föld­rajzi adottságokból táplálkozó politi­kának neveznek, maga mutatja. hog\ a nyugati kultúrkörhöz kell kapcsolód­nunk. A Kárpátok medencéjét Észak­kelet. Kelet és Délkelet felé egy éles hegygerinc, kevés hágóval, zárja el a környező világtól, de Délnyugat és Nyugat felé nyitva vannak a völgyek, elsősorban a Dunavölgye és ezeken ke­resztül kapcsolódunk az egész nyu­gati kultúrviláglioz. A germán és latin világra támaszkodunk; az egyik ha­­talompolitikailag jelentősebb és köze­lebb van hozzánk, a; másik inkább kul­túrájával jelent támaszt számunkra. Együtt az ázsiai rém ellen Európa jövő alakulása tekintetében is változatlanul fennáll ez a felada tunk. Szi wel-lélekkei a nyugati kul­túrkörhöz kell kapcsolódnunk és en­nek megvédésében kell résztvennünk, mindig szem előtt tartva közvetítői sze­repünket is. Amikor arról beszélünk, hogy milyen lesz az új Európa jövőké­pe. új rendje, le kell szögeznünk, hogy Európa sohasem lesz egyforma­ság. Európa mindig spektrum marad. Meghívó a Váci Ecetgyár Részvénytár­saság 1942. évi március hó 2 án délután 3 órakor, Budapesten, V., Wekerle Sándor-u. 14 I em. alatt tartandó " / XX. évi rendes közgyűlésére Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. Felügyelőbizottság jelentése. 3. Határozathozatal az 1941. évi zár­számadások megállapítása, az eredmény elszámolása és a {elmentvény megadása tárgyában. 4. Az alapszabályok 2., 6., 7., 13., 25., 27., 34., 4ll és 45. §-ainak módosítása, a részvényeknek bemutatóról névre szólóra való megváltoztatásával kapcsolatban. 5. Alapszabályszerü indítványok tár­gyalása. . Az igazgatóság Kivonat az alapszabályokból (19. §.): Szavazati jog gyakorlása céljából szük­séges, hogy a részvények a közgyűlés napját megelőző napnak 12 órájáig bezá­rólag a társaság pénztáránál letetessenek. MÉRLEG-SZÁMLA. Vagyon. Ingatlan 20.000*— P; Berendezés34.901’09 P: Gép­kocsi 7.828-62 P; Hordók 26.01810 P; Adósok 5.990-46 P; Postatakarékpénztár 796-54 P; Pénztárkészlet 2.765‘93 P; Áru­leltár 25.870-80 P; Veszteség áthozat 15.648-19 P; Tiszta veszteség 6.475 48 P; Összesen 146.295-21 P; Teher. Részvény­­tőke 60.000-— P; Nyugdíjalap 33221 P; Munkássegélyalap 3.300-— P; Értékcsök­kenési alap 49.600'— P; Átmeneti tételek 2.484-66 P; Hordóbetétek 3.13551 P; Hi­telezők 15.142*8 3 P; Elfogadványok 12.300— P; Összesen 146.295*21 P EREDMÉNY-SZÁMLA. Veszteség. Veszteség áthozat 15.648-19 P; Értékcsök­kenések 4.000— P; Költségek 74.75720 P; Összesen 94.405"39 P; Nyereség. Vesz­teség átvitel 15.648* 19*— Ecet-számla 72.28T72 P; Tiszta veszteség 6.475-48 P; Összesen 94.405"39 P Váe, 1841 december hó 31-én. Az igazgatóság Megvizsgálta és helyesnek találta : A felügyeVóbizottság : Közismert, fizikai jelenség, hogy a fém különböző sziliekre törik szét és a spektrumnak különböző sziliéi vannak i de ha ezeket a szilieket felrajzoljuk a korongra »•« a. korongot megpörgetjük, akkor egységes szürke szint -látni# csak. Ha a történelem vihara megpör­­gefi Európa korongját, akkor Eui'ó­­pának szint kell mutatnia. .V legdur­vább. a legázsiabb formában jelent­­bezó támadással, a bolsevista táma­dással szemben Európának egységes­nek kell lennie, de nem szabad meg­feledkeznie arról, liogy a korongon nem egyetlen szürke szín van. liánom rajta pompáznak a spektrum összes színei. Ha nyugodtan él a világ, ak­kor ezek a . különbözőségek szemet gyö­­' uyürködtetnek, de ha jelentkezik a tör­ténelem vihara, akkor a megnömetett . korong egységes szint keli. hogy mu­tasson. Európa békés időkben a szín­képnek minden színárnyalatát kell. bogy játssza, minden egyes európai ál­lamnak ragaszkodnia keli a maga sa­játosságúhoz es egyéniségéhez, minden egyes nemzetnek a maga sajátos né­­piségébői keil meri te ni jövendő tár­sadalmi és ál lamp #:i ti kai berendezé­sét. de egyre vigyázni kell, még pedig arra. hogy • Európa különböző sziliéi­nek egy síkra, kell festve lenniük, hogv egy szint mutassanak történelmi meg­rázkódtatások és viharok idején. Kü­lönbözőknek kell lenniük, de egy síkon kell mozogniuk. Európa szellemi egy­ségét -észlelhetjük a történelem folya­mán és úgv érzem, hogy Európának most alihoz hasonlatos kora követke­zik. amilyen volt a középkor, amikor meg volt a keresztény hitnek az egy­sége s ennek az elevenen élő egység­nek a különböző államok társadalmait egy magasabb szintézisben összekap­csoló ereje. Szilárd meggyőző» l es eng rogy a kereszt én yséu örök és minden rtri't rirctm r '• pETTOTtUSt veglgri.' rniimig megtalálja a maga hivatásinak* gya­korlási módját. bárminő legyen is az emberiség politikai, társadalmi., gazda­sági berendezése. Nem v.dlá-i kérdés­ről vau tehát szó. nem egy jövő hit­beli egység gondolatáról, hanem csak a történelmi megvilágítást elősegítő hasonlatról. A középkorban meg volt a társadalom bizonyos egysége, és ilyen ggység van kialakulóban az elkövet­kező 1 történelmi periódusban is. Füg­getlen államokban, szabad nemzetek önállóan irányítják majd sajátos bel­ső életüket, de a közös európaiság tu­datában. Egymástól tanulni fognak, de nem szabad egymást szolgaian 'másol­niuk. Bizonyos alapvető elgondolások, amelyek elsősorban a gazdasági és a szociális problémák, megoldásál tűzik ki célúk közösek lesznek. Kern , újság ez sem iülajdoúképen, hiszen az euró­pai nemzetek élet.formái renget® r azo­nosságot és hasonlóságot mutálták fel mindig. Az új társadalom felépítése Átmeneti korban vagyunk, a kapi­talista- liberális-demokrata, vi'ágból me­gyünk át egy új rendbe. Ez az új remi a munkán alapul és nem a. kapi­tálison. a tőkén épül fel: a liberaliz­mus szabadság-! nIhajtásával szemben a tekintélyeivel hangsúlyozza és az cm­­berek egyenlőségének hamis tanán ki­alakult rendből az embereknek a kö­zösség szempontjából vett értékének különbözőségét elismerő és érvényesítő ú j társadalmi, politikai tonnához , kö­zeledik. A történelemnek napjainkban végbemenő alakulása azt mulatja, hogy az egyes európai nénivé ek l e e én be­lül nagyon hason latos áta'akulás megy végbe és bár a. világnézeti alapozások különbözők, a gyakorlati társadalom­politika. megjelenése a.z új Europa lor­­ináló lá-ában igen nagymértékben azo­nos. Spanyolország, Eortugália és az összeomlás óta Franciaország teljésen szakítottak a. demoterata politikai el­vekkel, az állam, a társadalom, a gaz­dálkodás rendjét hivatásrendi alapon akarják telepíteni és az irányított gaz­dálkodás felé haladnak. Emellett hatá­rozottan katolikus társadalom bölcse­leti elenieket hasznainak l$! az új tár­sadalom felépítésében. A tekintélyi elv en euyesilose, a hivatásrendi megszer­vezés teljes szakítást jelentenek e de­mokrata princípiummal. Németország­ban a verségiieg összekapcsolt nép a politikai, gondolkodás alapja. Ezzel függ össze a. fajelméletnek erős kihangsú­lyozása X émetorszagban. .Melyek azok a közös vonások, ame­lyek az új európai rendet már, egyre észrevehetőbben jellemzik? Ezl kell keresnünk jövő magatartásunk kialakí­tása érdekében is. A történelem fői vá­rnán nekünk, magyaroknak mindig az volt a. leiadatunk, hogy az európai rendben megtaláljuk a magunk önálló, sajátos magyar rendjét, amely össz­hangban van Európa rendjével. .lövőnk­nek is ez az egyetlen biztos alapja. Egészén röviden összefoglalom, melyek a-zok az alapelemek, amelyek az új rendben fellelhetők lesznek. A szocializmus kora következik, szemben a liberalizmus letűnt világá­val. A liberalizmus azt mondja: ennek a- világnak a:: a. sora. bogy aki bírja, marja, az erősebb győz és e törvény hatása alatt alakul ki az emberek tár­sadalma. Az erősek diktálják a tempót es a gyöngék engedelmeskednek. Ez a világ rendje és ebbe bele kell nyu­­goclui. A szocialista elgondolás ezzel szemben abból indul ki. hogy vannak jobb és kevésbbé jó társadalmi rendek. A jó társadalmi rend alapfeltétele, hogy minden egyes embernek megadja ráTiserene! 'ezt 'nem 'Tiííítá. Alik«»? A>be,- és el kell vetni. Minden szocialista tár­sadalmi rend erkölcsi célt tűz ki maga elé s azt vallja, hogy az embernek azért vau esze. hogy a célt meg tudja valósi tani és* megkeresse a végrehajtás s rése. A vérségi kapsolatból eredő szetartás hatalmas társadat omépitő amelyre alapozni lehet. A közös s mazás, a vérség nem pusztán mate Ms összetartozás, hanem vannak s lemi kisugárzásai is. A vérségi gond* megnyilvánulása a zsidókérdés aki válása, egész Európában, de ezen menőieg a pozitív fajvédelem és — ápolás is jelentkeznek, mint gyákór; következmények. módját. Az ű.j társadalmi rend alapja a szociális Igazságosság! A közjó megelőzi az egyén javát. A közösség szempontjai kerülnek elő­térbe. A régi rend nem volt tekintet­tel arra. hogy az egyik ember féktelen boldogulási vágya hány embertárs bol­dogtalanságát idézte elő. Kiegyensúlyo­zott. lelkileg megelégedett közösségen belül találhatja meg csak igazán az egyén a. maga biztonságát. A közösség­nek észszerű rendet kell felépítenie és nem lehet kiindulnia a liberalizmus ha­mis égyenlőségi tanából, mert bár az Fristen előtt minden ember egyenlően értékes, társadalmi és közösségi szem­pontból ez az óvlékegyenlőség nincs meg. Itt az embereket aszerint kell le­mérni. hogy milyen értéket, «milyen hasznot- jelentenek a nemzetnek. Min­den társadalmi rendben szükség vau vezetőkre és vezet cl lekre, de a vezetők kiválasztásának egészséges elvek sze­rint kell végbementbe. A születés, vágy vagyon előjoga helyett a tehetség, a tudás, a- jellem, a. nemzetit őség azok az értékes .emberi tulajdonságok, ame­lyek a. jó szelekció alapjai. Nem szürke egyformaságot akarunk, mint a bol­­seviztnus. hanem tagolt társadalmat, ahol mindenkinek megvan a maga sze­repe es ahol a közösség szempontjai­nak megfelelően megy végbe az értéke­lés. Kbből következik, hogy ennek a társa diáim i rendnek alapvető elve a szór iá I is igazságosság. A termeszei remijéből folyik a- vér­ségi kapcsolat jelentőségének felismer A fingjai* nép saját? lelik ül elére keli építem A népi gondolat szintén jelien : vonása az új európai rendnek. Azeuu pai együttélés új rendjét csak úgy bei elképzelni, lia a népiség sajái művelődési értékét tudatossá tessz s ha a- nemzet biológiai alapját alk. népmilliókat egészségileg, anyagilag szellemileg felemeljük és magas H furánkat összekacsóljuk a népi \ i túrával, ha az egész magyar kid ‘ rát egységes egészként építjük fel szilárdan ráalapozzuk a magyar j sajátos lelkű let éré. Gazdasági téren i az anyagi eitidzációban éppúgy, m-n a szellemi kultúrában csak a np lehet felépíteni a magas kultúrát'... A nacionalista gondolat a nemzett xí re tagoltság tényét szintén mint épje erőt értékeli. Az Úristen népeket .­­nemzeteket teremtett és tartós társ­­dalmi rendet csak a nemzetek keret is «elül lehet felépíteni. Sem a szabafc kőművesek által propagált világpolgár; ság, sem a bolsevisták által hirdeted­­\ ilá-gproletárság ábrándjai után nem futhatunk, mert a nemzetek között kU iönbségek vannak és a nemzetek <§ - tének meg vannak a természetes adói ságag amelyekkel szembeheU ezked í nem - szabad. A műn na ^ »»úíika a tők hályozásra szorul. Nem a kommunizí ; tőkén alapuló gazdálkodás követkéz; mert az új gazdasági rend uem yt el a magántőkét, csak terjedelemb és rendeltetésben egységes korlátok 1 zé szorítja. A vérségi gondolat le szebb kifejezése a családi gondok amelyhez hozzátartozik józan kerete között az utódokról való gondoskodj ■ A családi kis tőkének meg van az e. külcsi és társa-daiomépitő jogosultság:. De a. nagy tőkekoncentrációk hats Aiiaskodását le kell állítani és az égé gazdasági rendet a munka-elsőbbségé-' kell alapítani. Olyan uj rendet kei \ síink, amelyben minden egyes emb Pk. 32/1942. sz. árverési Y Dr Perlusz István váci ügyví ur végrehajtató javára 351 P 48 3£ tőke, ennek 1941 október 1-t -1 járó 5% kamata és 128 P 84 £8 költség erejéig a váci kir. j. rásbiróság P. 5073/1941. szán végzésével elrendett végreba tás során lefoglalt 1600 P bee 9 értékű kocsmaberendezést, r diót és bort Berkenye kozsé ben 1942 február 24. napján dé b előtt 10 órakor biróilag elárv rezem. Rétság, 1942 február 6-án. Pintér Ignác s. ,a bírósági végrebat vissza 1 P-ből, ha apróhirdetést ad fel a Váci Hírlapban

Next

/
Thumbnails
Contents