Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-02-17 / 13. szám

Ära 12 fillér 51-ik évfolyam > 13. szám <$> Vác, 1937 február 17, szerda VÁCI HÍRLAP Polliikéul és lérsadalml hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vaséma? ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre...................... Vidéken egy negyedévre ...................... Egyes szám ára ................................ ——Bwroaw—a——a——— 3 P - f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNTI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. A Líceum holnapi előadójával, egy jezsuita atyával beszélgettem a ma legizgatóbb problémáról Holnap a líceumi előadási P. Varga László, a kiváló teológiai tanár tartja. Varga páter az új Me-gyarország harcosainak t gyik legnagyobb vezéregyénisége, aki szóban és írásban, könyveiben és a Magyar Kultúra hasábjain az új társadalmi rend kialaku­lását hirdeti. A napokban felkerestem, hogy megkérjem, nyilatkozzék az ak­tuális problémáról. — a legna­gyobb magyar problémáról — a Váci Hírlap táborának. A csendes Mária utcára nyí­lik a jezsuita rendház kapuja. Csöngetek. Varga páter? igen, fogad. Második emelet a folyo­són balra. A páter szívesen hallgatja ké­résemet. Örömmel megyek Vác- ra, mondja. Nem ismerem ugyan a várost, de van egy reudtár- sam, igen kedves jóbarátom, aki váci születésű. P. Borbély Ist­ván, Innsbruckban a teológia egyik büszkesége volt. még most is emlegetik, hogy egy alkalom­mal a vizsgaelőadását megtap­solta a német auditorium. Pedig ez ugyancsak nem fordul elő gyakran. Előadásom alapmotívumát né­hány szóval igy foglalhatom össze: Magyarországon részben nyíl­tan, de nagyobbrészt burkoltan késhegyig menő osztályharc fo­lyik, amely a magyarság fenn­maradását a legnagyobb ve­széllyel fenyegeti. Különösen sú­lyosbítja a "helyzetet az, hogy a középosztály nem tudja, nem veszi észre, hogy oszlályliarcban van. Ezért mindennél szüksége­sebb: radikálisan megteremteni a tényleges kereszténységet, egy erőteljes magyar belső front egységét kialakítani, a túlságo­san kompromittált keresztény életstílust a régi megbecsülésre emelni. Azok az elemek, eme- lyek ma nagy hangon keresz­ténynek hirdetik magukat- de lépten-nyomon megcsiifolják az Evangéliumot, a legnagyobb ve­szélyt rejtik magukban. — Mily szerep vár a szocia­lizmusra a társadalmi igazság­talanságok m e gsz ü 11 te l és ében ? — Az internacionális szocia­lizmus Angliában és Németor­szágban, Belgiumban épp úgy, mint Olaszországban, visszavon­hatatlanul csődöt mondott. A szociáldemokrácia ma már el­tartója és eltartottja lett a kapi­talizmusnak. — Tehát a nacionalizmusnak van tör'.énelmi elhivatottsága?- Igen. A technika lendületes fejlődése megszüntette az Alpok és Kárpátok, folyamok és erdő­ségek áthághatatlan válaszfalait, megszüntette az országhatáro­kat, egy országba tömöritette Európa összes népét. Ennek el­lenhatása az az új eszmeáram­lat, amely az emberek lelkében helyezi el a demarkációs vona­lat. Ezért lesz a jelenben és a közeljövőben az európai nem­zetek életének leghatalmasabb hajtóereje a nacionalis érzés és eszmekor. Nagyszerű, de ősi, primitiv ösztön ez, amelyet ta­lán Németországban fejlesztet­tek ki legmesszebbmenően, de amelyet nem tudtak annyi esz- meértékkcl megtölteni, hogy fel­tétlenül ne sodródnék nemzet­romboló irányba. És éppen az a feladata a kereszténységnek, hogy ezt a nacionalis érzést, amely óriási dinamikai energiát képvisel és hatalmas kultúrát tud teremteni, erkölcsi tartalom­mal töltse meg. — Fő tisztelendő Páter éppen N ém e tországb a n tartózkodóit, amikor Hitler magához ragad­ta az uralmat. Minek köszön­hette a nemzeti szocializmus, hogy hatalomra jutott? Eszmevilágának két össze­tevője van, amely az egész né­metség kívánságát fejezi ki: a neluzeti felszabadulás és a szo­ciális igazság. — A Centrumnak, a vezető katolikus néppártnak valóban olyan súlyos bűnei voltak, amint ezt most a nácik hangoztatni szeretik?- Ha a jóhiszemű tévedés bűn, úgy a Centrum igen bűnös voll. Elegendőnek vélte, ha a kor­mányzásban az elpolgáriasodojtt, széles népréteget képviselő szo- c i áldemokráciára támaszkodik. Másik nagy hibája volt, hogy nem tudta kivetni magából a ki­sebbségi érzést, nem tudta elég­gé képviselni a külföld felé a német nacionalizmust. És még egv: nem termelt ki magából ve­zéregyéniséget. — Dehát Brüning? kérdezem csodálkozva. — Brüningről szellemesen ír­ja az egyik baloldali újság, hogy katonatiszt és bíboros volt egy- személybcn. Valóban óriási te­hetség volt és szentéletű aszké­ta, de egy nem tudott lenni népvezér. Kormányzása békés korszakban a legklasszikusabb államvezetés lett volna, de a rendkívüli viszonyoknak nem fe­lelt meg. Nem tudta lekötni az irracionális elemekét, ezekben kitűnő melegágyra talált a bol- sevizmus — és a másik oldalon a nemzeti szocializmus. A nem­zeti szocializmusnak győznie kel­lett, mert leginkább megfelelt annak a nacionalis eszmének, amelynek valamikor legliszlul- labb, legemberibb képviselője Jeanne D’Arc volt. De a német nemzeti szocializmus rideg és szélsőségre hajló. Sokkal művészibb, sokkal tu­datosabb, szinte betegeden túlhaj­tott volt a francia nacionalizmus és éppen ez a beteges túlhajtott- ság sodorta romlásba. Clemen- ceau halála előtt meglátja az or­szág közeli katasztrófáját és kétségbeesett levelet irt barátjá­nak, aki erre őt már régen fi­gyel mez tette: Barátom, most lá­tom, hogy neked volt igazad...« — Milyen a magyar naciona- iizm us?- Igen szép, tiszta, de nem eléggé erény. Az erény: erő, a magyar nacionalizmus pedig lí­rai és nem drámai. Magyaror­szág ma le van fegyverezve, nemcsak anyagilag, hanem er­kölcsileg is. A magyart, ezt az egykor harcias, vitéz népet, — milyen tragikus! — sokan akar­ják ma pacifizmusra nevelni. Pe­dig nem igaz a mondás, hogy székely támad, székely bánja, mert a passzív ellenállás min­dig elbukik. Csak az győz, aki támad, az új Magyarországot az fogja megteremteni, aki elsőnek vállalja a kezdeményezést! Az egyház nem pacifista, hanem békeszerető! A moral a juslum bcilmn-ot feltétlenül elismeri! Az óvatoskodó gerontokráeia megbukott, ma egy új, bátor fiatalságra van szükség, amely a nacionalizmus jólíűtött moz­donya mögé odakapcsolja a ko­csisort, a szociális problémákat. Mert a nacionalizmusnak éppen ez a tartalma: a szociális igazság végigvezetése. És nálunk a szociális kérdés olyan súlyos, hogy ebbe az ország könnyen belepusztulhat. Nem keli más hozzá, minthogy valamelyik kö­zeli államban a baloldal kere­kedjék felül. Amikor Angliában MacDonald jutott uralomra, ne­künk angol nyomásra Buchin- gert haza kellett hoznunk. Be­dig Anglia elég messze esik tő­lünk. Mi lesz, ha a szomszéd or­szágokban történik majd ez a fordulat? Feltétlenül baloldali kormányt fognak ránkerősza­kolni és' akkor a magyarság fel- tarthatatlanul a romlásba zuhan. Ezért van szükség bátor, ke­mény és egységes Magyaror­szágra! — A középosztály milyen sze­repet fog kapni áz új Magyar- ország megteremtésében ? — A német példára hivatkoz­hatom. Németországnak mint­egy GO.000 államtudományi dok­tora van — és a birodalmat egy volt kőművessegéd vezérli! A mi középosztályunknak nem volt alkalma iskoláiban arról hal­lani, mi van a Tiszántúlon, mi a kisebbségi kérdés, mi a szo­cializmus és igazi történelmet sem tanult soha. A mi középosz­tályunk megejtően közvetlen és úri, hogy még a franciák is cso­dálkozva tanulnak tőlünk, — de csak aktákat lát, problémákat nem. Az a kis része a közép­osztálynak, amelyet már nem kell meggyőzni, hogy van szo­ciális kérdés és amelyben még van bátorság, keménység, az majd — és itt elsősorban a fia­talság nagyobb részére gondo­lok — az új Magyarország meg(- teremtésében az élen fog küz­deni.- Ezzel a részével a váci kö­zéposztálynak fogok csütörtökön találkozni, — búcsúzik moso­lyogva a páter —, amely már rádöbbent a szociális probléma súlyosságára és ezzel fogom megbeszélni a szociális reform tervét. ICultur-iiéiutánok a SzET-feeo Vácon, február 21-én, február 28-án, március 7-én és március 14-én délután 5 órakor a »Karo­lina« . disz termében kiváló tudó­sok és írók tárgyalják korunk legaktuálisabb vaílásbölcseléti és társadalmi kérdéseit. Előadásu­kat bejelentették: gróf Battliány József, Dezsényi Béla költő és iró, dr Horváth Konstantin íő- isk. igazgató, dr Tiefenlhaler József kamarás, Bubikné Tóth Terus zeneakadémiai tanár és Gálosiné Oittlik Myra fővárosi tanár, iró. Az előadások alatt neves fővárosi és helybeli művé­szek és műkedvelők is szerepel­nek. A befejező délután bemu­tatásra kerül Börsönyi miszté­riumából az Ember a kereszlt- űtnál«. Az előadások látogatása díjtalan. Széni Erzsébet 1 úrsa- ság vezetősége. A Vasutas Kob« közpyáílést tart A Váci Vasutas Kör évi ren­des közgyűlését február 20-án, szombaton este G órakor tartja saját helyiségében. Tárgysorozat ez lesz: 1. Jelentések az elmúlt egyesületi évről. 2. A zárszám­adás letárgyalása. 3. A felment- vény megadása. 4. Az új tiszti­kar^ választmány és számvizs­gáló bizottság megválasztása. 5. A következő év költségelőirány­zatának megállapítása. 6. Tisz­teletbeli tagválasztás.

Next

/
Thumbnails
Contents