Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-10-31 / 81. szám

V: Ä C I ftlR&AP 3 Hitzi^rath Lajos meghalt Futó tűzként terjedt cl a vá­'KULTUR-MOZGÓ Szombaton 4 —S—8, vasárnap 2 — 4—6 — 8, hétfőn 2-4 —6—8 órakor, 20—70 fillérig. — A budapesti Uránia színházzal egyidőben Zarah Leander, az alt hangú új világsztár milliós filmje; Ú]ÉLET FELÉ Parlnerei: Willy Birgel és Viktor Staal. — A film újszerű drámai története elüt eddigi minden filmtől. Berlinben 6 hónapja telt házakkal megy ez a film rosban csütörtökön a kora reg­geli órákban, hogy Hitzigrátli Lajos, a magyar Horganyhen- gertaűvck vezér gazgalója, a váci társa dal óta disze és büszkesége, szerdán este 9 óra tájon hirtelen (meghalt.. Ntjmi a sablonos szö­veget írjuk, midőn azt nyomlat­juk le, hogy a halálhír minden- leié a legőszintébb részvétet kel­tette és nyugtalanító érzés járta át a sziveket, hogy korát megha­zudtoló deli alakjával taár soha többé neta találkozhatunk an­nak a városnak utcáin, melyet ő, az idegenből ideszakadt ma­gyar érzésű nétaet annyira sze­retett. Csütörtökön az egész nap az­zal telt, hogy Hitzigrátli Lajos érdemeit sorolták Let s ta|érlegel- ték azt a nagy veszteséget, mely gyászos elmúlásával nagy gyá­rát, a társadalmát, egyházát, a jótékonyintézményeket, a (ma­gyar sportot érte. Ahová fordulunk, mindenütt őszinte gyász és ha a telkekbe láthatnánk, mindegyikből meleg részvétet tolmácsolhatnánk. Ha igaz az a mondás, hogy (minden­ki pótolható, világos az is, hogy Hitzigráth Lajos akkora űrt ha­gyott hátra, hogy azt már csak több lelkes férfiú önzetlen és er- nyedetlen munkája fogja tudni betölteni. De hol van egy is ezek­ből ma a látóhatáron? Hitzigráth Lajoson is beiga­zolódott a magyar föld átalakító hatása. Németül beszélő, nyel- vünk egy szavát séta értő fiatal­ember érkezik hozzánk, aztán vasakarattal elsajátítja nyelvün­ket, később már csak (magyar nyelven akar beszélni. Résztvesz örömünkben, bánatunkban, lel­kiátalakulása csodálatos. Mikor a magyar nelmlzet külföldi meg­becsüléséről olvas, nagyobb az öröme, (mint a született magyaré és ha közéleti botrányról kell az újságoknak beszámolni, valóság- gál kétségbeesik, kétségbeesésé­nek kitörő erővel kifejezést kell adni, hogy mi következik erre a nemzetre, ha ilyen gyalázatokat neta tudna legyűrni... Először egyházánál, az ev. egyháznál vállal szerepet. Har­minc évet töltött közöttünk, de soha senki fel nem róhalja neki, hogy egyoldalú, felekezetieske- dő volt. Az ő nobilis egyénisége mindenki vallását tiszteletben tartotta, aminek az lett látható jele, hogy bármely felekezet kért, üres kézzel a lemezgyár igazga­tói irodájából neta távozóit. A váci ev. egyház felügyelői tiszt­séggel ruházta fel s ő szeretett papjával rendbehozta az ügye­ket, midőn dollárkölcsönné ala­kította át az egyház adósságait. Azt pedig mondani sem kell, hogy főúri bőkezűséggel gondolt a szegényekre, az iskolákra sha az adakozás ünnep, akkor Hitzigráth Lajos néma csendben naponta ünnepet ült. Mert őszinte egyéni vonása volt, hogy félt minden ünneplés­től. Valóságos fizikai fájdalom fogta el, ha ki neta térhetett és az ünneplés középpontjába ke­rült. Legutóbb is gyárának mun­kásai fáklyásmenettel akarták (megtisztelni abból az alkataim­ból, hogy nagy sporl'mulatságot rendeztek és a rajongásig szere­tett igazgatónak megakarták (mu­tatni, hogy egy szívvel, egy lé­lekkel állanak mellette. Élénken tiltakozott a fáklyásmenet ellen. A fáklyák tehát neta gyuladtak ki. Ki sejtette, hogy pár nap múl­va gyászfáklyára lesz szükség. Még1 most seta gyújtották meg1, midőn koporsóját a templomba kísérték az esti sötétben. Nemi merték, olyan nagy tekintélye a halott igazgatónak is! Szávszerelme a vadászat (mel­lett a sport volt. A lelkes fiúk csakhamar észrevették és szere­tettel invitálták, majd pedig el­nöki székbe emelték, ilyen köz­életi szereplés arra jó, hogy a leglelkesebb sportbarátokat is lejárassa. Hitzigráth Lajosnál el­lenkező történt: Ő egyre nagyobb lett. Olyan tekintély, ki nélkül Vácon a sport terén nem történ­hetett setaími elhatározás. A me- cenási cita itt is méltón megil- leli. Legendákat mesélnek, való, igaz legendákat az ő nagy sport- szeretetéről. Az, hogy Vácon almatőr sport élhet, kizárólag Hi­tzigráth Lajos érdeme. Nc|m sze­retnék, hogy erre az igazságra az ő halála az amatőr-sport ha­lálával válaszolna. Hitzigráth Lajos tökéletes szo­ciális érzékű férfiú volt. Minden (munkaadó irigyelhette érte. Az ő gyárában nem emlékeznek sztrájkra. Ellenben a szociális követelmények mellett a higiéniá­nak is szolgálatába állította ha­talmas gyártelepét ugyannyira, hogy az ő gyárát az iparfelügye­lők csak dicséretekkel halmozták el. A legorlhodoxabb szocialista felfogás szerint is meg lehet si­ratni ilyen munkaadót. Magyar munkások, sírjatok és kényetek­ben ott legyen az imádságtok, hogy a magyar Iparnak sok ily áldott szivű vezére szülessék. Ivell-e szólnunk a tökéletes társadalmi férfiúról, kire (min­den nemes ügy feltétlenül ne|mJ csak számíthatott, de benne a legnagyobb pártfogót találta ? ! Olyan harmonikus lélek lakott Hitzigráth Lajosban, mely csak jót tudott tenni, csak segíteni akart. Őneki neta volt ellensége, az ő személye talagasan állott a napi tülekedés fölött és lelke csak akkor rezdült még, ha ne­mes (munkára hívták. Az is bizo­nyos, hogyha ez a lélek letekint reánk, konstatálhatja, hogy az a kis társadalom, (mélyből a ki­fürkészhetetlen Akarat elszóü- totta, neta hálátlan, ilyen őszin­te, szívből jövő gyász rég égette a sziveket és Hitzigráth Lajos jó emlékét példának ál men ti az új generációk leikébe! Élete Hitzigráth Lajos 1875 október 3-án született német szülőktől!, Oderfurtban. Főiskolai tanulmá­nyait Leaberben végezte, liolbá- nyataérnöki oklevelet szerzett. Mint fiatal bányamérnök Má- rish - Ostrauban levő horganyr- hengerművekhez került és ott praktizált. Vácra 1908-ban került mint üzemvezető Kubitzky György igazgató halála után. A fiatal mérnök oly sikerrel vezette gyá­rát, hogy a központ két év múl­va igazgatói cimjtael tüntette ki, 1923-ban pedig üzletvezető ve­zérigazgató, egyben az, igazgató­ságok tagjukká választottak. Hitzigráth egész csendben, de eredményesen tudott dolgozni Gyártmányaival (meghódította a Balkánt, hosszú ideig gyártmá­nyai kiszorították a hires német- országi horganylemezeket. Ezt a munkát a hataljmlas horg'anyhén- gerművek igazgatósága (méltá­nyol 1 a s megbízta Hitzigráthot az összes gyárak vezérigazgalósá­ígával. Ez azzal járt volna, hogy el kellett volna költöznie Vác- ról. Viszonzásul felfokozott nagyi fizetést, még nagyobb hatalmat kapott volna. És itt láttunk be legszebben Hitzigráth leikébe. Azt mondotta: nejmi kell hata­lom, nejm kell nagyobb fizetés, ha itt kell hagyni Vácot! És neta' mentei. Vájjon akad-e férfiú, ki példáját követte volna? És még hozzá nem kürtölte ki, csak na­gyon bizalmas barátai tudtak Vácra oly hízelgő, anyagi elő­nyöket megvető elhatározásáról. Más szakférfiú került tehát föléje a központba, de Hitzig­ráth érdemeit azzal is elismer­ték, hogy amit ő ci(mben, rang­ban megkapott volna, az új ve­zér csak a főigazgatói cim|mel volt kénytelen beérni. Betegsége, halála A nagy sportférfiú körülbelül öt év előtt lett kom;oly beteg. Ak­kor az orvosok trombózist állapí­tottak meg nála. Egy vérrög be­lefúrta magát a szivébe és csoda volt, hogy életét megtudták (men­teni. Ő nem tudott arról, hogy mily veszedelemben forgott, azt hitte, tüdőgyulladása volt. Orvo­sai az amúgy is legszolidabb éle­tet élő Hitzigráthnak a legna­gyobb megtartóztatást ajánlot­Kopható minden Orion rádiókereskedőnéi fiz ORION gyári Eerakata Kunsch- nernél, az állomás mellett M váci evangélikus egyßasz a pó­tolhatatlan veszteség feletti mélységes bánatának érzetével tudatja, hogy szeretett felügyelője: Hiizigraifj Lajos egyfjázi felügyelő, gyárigazgató hitbuzgóságban, egyházszeretetben, áldozatkész­ségben, felebaráti szeretetben és minden emberi erényekben példaadó életének 63-ik évében, f. évi október hó 27-én este VilO órakor, áldott jó lelkét visszaadta Teremtőjének. Szeretett, nagy halottunkat folyó hó 30-án délután Izórakor fogjuk az evangélikus templom­ban végzett gyászszertartás után a középvárosi evangélikus temetőben lévő családi sírboltba örök nyugalomra elhelyezni. Vác, 1937. évi október hó 28-án. A p resbyteriuma „Az igazaknak emlékezete úlclott". (Péld. X. 7. v.)

Next

/
Thumbnails
Contents