Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-01-23 / 7. szám

E Vác, 1935 január 23 Ára 12 fillér 49«lk évfolyam 7. szám VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben egy negyedévre ...................................3 P - I Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 50 f Egyes szám ára.......................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉM1Í ÖEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Egy pár cugos cipő kicsi gazdái, avagy több szivet a városházára! Az apja munkanélkül, az any­ja beteg. Ö maga kiscseléd egy családnál, hol enni kap amiért dolgozik. Pedig csak kilencéves az egész gyerek. Az öccse máso­dik elemista, otthon kuporog a füstölgő sparliertnél, melyben söprű cirok se 113-ved füstölgő szi- porkázással. Vézna kis átlátszó kezecskéjében egy darabka ke- nyerel szopogat. A kis húga hoz­ta. Hozta a zsebében, az öcsiké­nek. Rövid rojtosszéíű kis nad­rágjából mezilláb lóg le egy ne­vetségesen vékony kis lábacska. Szakadt a nadrágja, hiszen beteg az anyja, aki megfoltozná. Me­zilláb van, rong3,,os kis cipellő­jét a húga vette fel, hogy kinie- hesen dolgozni... dolgozni, azért a kis ételért, amit megeszik és azért a maradék darab kenyér­ért, amit félrespórol a saját szá­jától az ... öccsének. Szegényke! Korán főbe bólin­totta őt az élet sulyka, korán harcra hívta őt a lét küzdelmé­ben. .. Ez a mai proli gyer­mekek kálváriája. A kis magya­roké. Az ifjúságé, akikben bí­zunk, remélünk és akiknek mun­kás tettrekészségétől várjuk az új hajnalhasadást. És ekkor jön egy intés .. . végzés .. .büntető parancs, hogy háromnapi elzárásra Ítélték az apát, mert nem ment iskolába a fia... a kis mezítlábas öcsike. Ez a szegéire ember sors iróniája is. És elvitték. Étlen-szomjan, elke­seredetten ült három nehéz na­pot, azért mert a kis cipőnélküli gyerek nem mehetett iskolába, mert az a kis rongyos talpú ci- pőcske kellett a bugának, hogy neki kenyeret lophasson más asztaláról... a saját szájától a testvérének. Több szivet és tapintatot a ta­nítók és a hatóság részéről, le­gyenek körültekintők és dobban­jon meg néha a szivük is a hiva­taloskodás szigorú lárvája me­gélt s ne hozzanak ilyen ítéletet eg}r rongyos, munkanélküli csa­ládapa ellen, kinek egyetlen bű­ne, hogy nyomorult és szegény... hogy a fra nem mehetett iskolá­ba, mert a cipőcskéjébcn keres­ni mentek eg3r falat kenyeret, egy sápadt mezítlábas, éhes kis kö­lyök nek. Több szivet kérünk. Czetiier Jenő a telepítési politikáról Azt hitte a közönség, hogy száraz, tudósoknak való témá­ról lesz szó a lyceumban, mely mull szombatra a magyar tele­pítési politikáról szóló előadást hirdette. Czcltier Jenő dr. egye­temi tanár és az országgyűlés al- elnöke azonban annyi érdekesei, Iebilincselőt tudott mondani ko­runk e nagy kérdéséről, hogy hallgatósága a legnagyobb figye­lemmel ajándékozta meg és elő­adása végén még a hölgyek is külön kérték, hogy fotytassa czl a népszerű ismertetést. x\ tudós előadó arról beszélt, hogy a magyar nemzet életében mindig voltak telepítések, amelyre a tö­rök-tatár diliás rákényszeritetté az uralkodókat. Legnagyszerűbb telepités azonban Szent István királyunké volt, kinek óriási munkája megfelelt a hármas kí­vánságnak: Nemzeti, gazdasági és szociális volt. Azóta ezt a re­mek munkát nem múlták felül, mert a telepi lésekből valametyik gondolat mindig hiányzott. Ma is foglalkoznunk kell a telepilés­sel, de ez újabban jelszavassá vált, pedig, akik hirdetik, azok is jól tudják, liog3r ingyen a földet nem lehet eladni. Manapság már a régi telepítés helyét a parcellá­zás foglalta el. Egész falukat nem lehet létesíteni, mert isko­lák, utcák, templomok, hivata­lok létesítését nem bírja el egy uj társadalom. A kormánynak mintegy százmilliós telepítési alapot kellene létesíteni, amely­ből a tiz holdas parcellákhoz ju­tott kisgazdákat munkája megin­dulásakor vetőmag beszerzéssel, igás állatok vásárlásával stb. se­gélyezné és a kölcsönt hosszú idők múltán 50-90 év elteltével csekély kamatokkal kellene visz- szafizetni. A hallgatóság hálás tapsokkal jutalmazta a kiváló szakférfiút. fEJmo ni kánások a katolikus házasságról Kovács Vince dr. kanonok plébános január 2Tén csütörtö­kön este kilenc órakor az Eine- rikána helyiségében az Emeriká- na összes férfi tagjai részére előadási tart a katolikus házas­ságról. „Csipetke** a ¥SE mű kedvelőinek előadásában A VSE futballosztályában ala­kult műkedvelő gárda, mely nem egy szép sikerre tekinthet visz- sza, ezidén ismét operettel lepi meg hálás közönségét. A múlt szezon egyik legsikerültebb da­rabját Török-—Fényes Csipetke operettjét hozza színre, minden farsangban állandóan a részükre lefoglalt február 2-án. A műked­velők már javarészt elkészültek, a meghívót pedig most fogják kiküldeni. A szereplők névsorát még nem ismerjük, de azt tud­juk, hogy Csipetke az operett főszereplője, KöVi Istvánná Esz. Kornis Gyula dr az Akadémia elnöke lesz ? A magyar tudományos világ­ban, ha lehetett mondani, nagy szenzáció készül: BerzeviczyAl­bert a tudományos Akadémia el­nöke aggkorára való tekintettel elhagyja helyét és az Akadémia uj elnököt választ. A hirék szerint legkomolyabb jelöltek közé tartozik Kornis Gyula dr. egyetemi tanár, a mi országgyűlési képviselőnk, kiről az egyik tekintélyes fővárosi új­ság a következőket Írja: A mai filozófus nemzedék ve­zére, nagy és mély gondolkodó. Kitűnő szónok és sliliszla. Tu­dományos műveinek nagy szá­ma és belső értéke magasan ki­emelik őt a tudósok átlagából. Tekintélye messze túlterjed a ka­tedra és az Akadémia pódiumá­nak határain. A politikai életben épp oly súlya és tekintélye van, mint a tudományban. Ö is nagy kultúrpolitikai tevékeirységet fej­tett ki, mint kultuszminiszteri ál­lamtitkár és mint ludójgiányos író is. Az Akadémia körében nagy tiszteiéinek és népszerűség­nek örvend s ma ő éppoly sú­lyos jelöli je az Akadémia elnöki székének, mint — nem Írhatjuk, hogy vetélytársai —, mert hiszen az Akadémia elnökségéért nem vetélkednek, nem versenyeznek a tudósok, — ők maguk a legtá­volabbról sem vesznek részt semmiféle szem éhül két illető propagandában, nem kortesked­nek, mint a képviselőválasztáso­kon szokás, nem kérik meg ba­rátaikat, hogy csináljanak han­gulatot mellettük, sőt talán az is lehetséges, hogy ezek a tudós urak még nem is tudják azt, hogy személyük körül ilyen kombinációk vannak forgalom­ban. A ritka elnökváltozás ez év tavaszán következik el. Am ily büszkeségünk nekünk vácink­nak a város nagynevű szülöttje, éppoly nagy örömünk lenne, ha a magyar iudomáiyyos világ leg­tiszteltebb őrhelyére Vác 11 agy fiát választanák! Róenérél a líceumban Az Enierikána lyceuma ezen­túl mindig szerdán este hat óra­kor fogja előadásait megtartani. Legközelebbi előadó L/p/Jűí/La­jos dr. esztergomi teológiai ta­nár lesz, ki Rómáról fog vetített képes előadást tartani. Lippay dr. a múlt évben nagy tetszés közt a szent Földet ismertette nálunk. Halálozás Egy törekvő munkás alsóvá­rosi gazda haláláról ad hirt a gyászjelentés. Weixelbaum Já­nos élete 46-ik évében január 20-án meghall. Példátadó mun­kás életét a város azzal jutal­mazta, hogy képvisel őf estül été­be városatyának választotta. Te­metése kedden délután ment végbe nagy részvét mellett. Csányi Lástziósaá Sstéfces­£ehés»wár©4'í szerepeli Dr. Csányi Lászlóné ki nemrég Budapestre költözött, hogy egyetlen leánykáját leány­gimnáziumba járathassa, ludva- levőlcg hosszabb ideig neves mesternőknél énekelni tanult és néhány jótékonycélú előadáson már Vácon is fellépett. Ugyiát- szik, szépen csengő szopránjá­nak hangja messzire hallatszik, mert mint olvassuk most, Szé­kesfehérvárra vitték hangver­senyre. Ottani laptársunk sze­rint a hangverseny igen előkelő volt, a főispántól kezdve a vár­megye és a város egész vezetősé­ge, a vegyesdandárparancsnok- ság vezető tisztjei és igen nagy közönség vett részt. A. tudósítás szerint özv. dr. Csányi László­né, Vác város néhai polgármes­terének fiatal özvegye, zongora kiséret mellett nagy sikerrel énekelte. Tárnái: »Hédié«, Löwe: »Titokban jó a csók« és Rordg: »Pity palaty« c. dalál. Csengő szopránjával, disztingvált meg­jelenésével egyszerre meghódí­totta az előkelő közönséget. k a érdekeset tud közölje velünk levélben, telefonon. Titoktartók vagyunk! Egy előadó két előadáson A Szülők Iskoláján Németh Sándor áll. lanitóképző-intézeti igazgató volt az előadó, előadá­sának címe: »A gyermek költői megvilágításban. Mit mondjunk, eleget mondunk véle: Megköny- nyeztette a hallgatóságát. Ötne­gyed órát beszél! kedvesen, tár­gya (a csatád és gyermek) irán­ti nagy szeretettel és végig nagy figyelemmel hallgatták. Az Urá­nia előadója Horn József lett volna, helyette azonban a táv­beszélőn csak az üzenet jött: in­fluenzás, lázas beteg vagyok, ne kívánjátok, hogy Vácra jöjjek. Az előadásokat rendező S:ent- györgyi Gusztáv igazgató meg­kérdezte Németh Sándort: nem vállalná-e az esli előadást is? Németh Sándor vállalta szíve­sen és beszélt az Urániában ar­ról, hogy mik a boldogság titkai. Vörösmarllív Mihályról és a Me- rengőhöz irt költeményéről be­szélt jó órát és itt is teljes ha­tással.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents