Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-01-23 / 7. szám

VÁCI Í3S&LÍ&.P Hogyan fest Vácon a hadigondozottak megbecsülése? Kevesen tudják, hogy a liadi- rokkantak november elsején rendezett ünnepélye óta mi­lyen ádáz harc folyik a hadi- gondozottak ellen. Ez pedig eredeti módon foghatták a ho­mályban meghúzódó ismeretlen honmentők. Azt a liirt terjesz­tették ugyanis, hogy a hadirok­kantaknak egy illusztris tagja a diszebéden a honvédséget és tisz­tikart, nemzetünk büszkeségét megsértette volna. Ezt azzal az átlátszó céllal tették, hogy a had­sereg és a hősi táborunk közé éket verjenek, ellentéteket szít­sanak és táborunkat közmegve­tésnek tegyék ki. Ez valóban mesteri munka lett volna, ha si­kerül. Elfelejtették, hogy hadse­regünk iránti tiszteletünk és a kölcsönös megbecsülés nem mai keletű, hanem 1914 óta a harc­tereken kezdődött, ahol ezeket közösen ontott vérünkkel pecsé­teltük. És ez a bajtársi szeretet hozta közénk fővédnökünket, József apánkat is. Ezt a benső kapcsolatot hazug rágalmakkal megbontani nem lehet. Egyébként a diszebéd mind­végig hazafias szellemben folyt le, melyen a polgármesterünket kértük, hogy a kormányzó úr őfÖméltóságát köszöntse fel. Utá­na a Honsz országos ügyvezető igazgatója méltatta a rokkant­ügyet, visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a frontról ha­zatérő és a frontra visszatérő katonáinkat a vonatoknál azzal fogadták, hogy civilek előre, ka­tonák hátra« (gyengébbek ked­véért megjegyzem, hogy ezzel a vonatra való felszállást értették.) Ezt azzal idézte, hogy a háború után a frontharcos rokkant ka­tonáknak is mindenütt azt mondták és az is volt a szomorú sorsuk, hogy mindenben hátra szorították őket, mig végül meg­emlékezett fővédnökünk, Göm­bös Gyula miniszterelnök és hon­védelmi miniszteridről, ki, úgy­mond, a rokkant törvény megalkotásával véget vetett en­nek az áldatlan helyzetnek és törvény erejével ismét előtérbe hozta a rokkantak megbecsülé­sét. Ebben a beszédben sem volt gyalázás! Harmadik és utolsó szóno­kunk volt Zeller Tibor dr baj­társunk, aki mint tanárember a leghazafiasabb szellemben kö­szöntötte a váci tisztikart, az elő­kelőségeket és bajtársainkat. Több szónok nem is volt, igy Kedvező feltételek mellett: Üzleti foi^észámSáSr Betétek ÉStáiU- é® belföldk átutalások KölcsömSPs VÁCI EGYHÁZMEGYEI TMflRÉKPÉHZTRR R.T. Kefeye* Alapítványok KezelßsÄ#« KONSTANTIN-TÉR szemen szedett rágalom és meg- hurcolás volt, amit rólunk ter­jesztetlek és amit a hatósági vizsgálat is megállapított. Felszólítottuk országos ügy­vezető igazgatónkat, mert neki tulajdőnitották később e lámá­dé kijeiei|lésekel, hogy tegyen az ügyészségen ismeretlen Vá- galmazok elten feljelentési,mert mi a rágalom hadjáratot a nem­zet szent ügye és a hadigondo­zottak megbecsülése elleni me­rényletnek tartjuk, de tudni is akarjuk, kik ezek a háttérbe la­pulok, milyen méltóságot vi­selnek és milyen állásokat tölte­nek be? Szemükbe akarunk nézni e hősöknek és elvenni a kedvü­ket a jövőben hasonló becste­len rágalmazásoktól, mellyel a sárba szeretnék tiporni tábo­runkat. Hasonló szellemben gondol­kodó társaiknak pedig idézem Sz Irány avszky Sándor a nemze­ti egység országos elnökének, bajtársunknak a Honszhoz írt sorait. A neves politikus töb- bekközött ezeket mondja: Az ezeréves magyar föld te­rül etf ősz lányán kívül, amely a térképről vádolva ránkmered, megdobban minden érző ember szive, valahányszor egy vasláb reszketeg lépése koppan a jár­dán, vagy egy üres kabátujjal lenget meg a szél. Ez az üres kabátujj az emlékeibe# eltűnő háború ittmaradt lobogója. Valahányszor a harctéren ki­aludt egy élet, nagyobb lett itt­hon az* a család, amely mind­annyiunké lett és a melyhez mindannyian tartozunk: a hát- rahagyottak szomorú serege. Ehhez a sereghez csatlakoz­lak azok, akik fegyverrel indul­tak el és mankóval tértek visz- sza: a háború félig elesettjei, a nemzet legszegényebb hitelezői. Az árvák azóta felserdültek, a mankónjáró sereg sorait meg- rhki tolta a halál, de akik meg­maradtak, azoknak szüntelenül érezniük kell, hogy a nemzet be­csületes adósuk akar maradni. Állami és társadalmi feladat, hogy azokkal szemben, akik a háborúban legtöbbel vesztettek, elsősorban mindennapi kenye­rükkel rójja le háláját a nem­zet. Jogos, igazságos és méltá­nyos kéréseik előtt meg kell nyílnia minden ajtónak. Minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell könnyiíenünk azok életét, akiket tehetetlenségre kárhozta­tott szomorú háborús emlékük és becsületbeli kötelességünk, hogy a hősök árváinak megnyis­suk az életbe vezető utat. Önmagát becsüli meg a tár­sadalom, ha a most felserdülő és a jövő nehéz feladatainak megoldására hivatott ifjúságnak példát mutat a hálára azokkal szemben, akik a nemzet meg­maradásáért egészen, vagy félig az életüket áldozták fel. Akik velük voltunk, amikor a háború eltörölhetellen, fájó em­lékét kapták, mi nem tudunk fe­lejteni. Nekünk örökké bajtár­saink maradnak, akikkel meg­osztjuk az utolsó falat kenyeret is. De nem felejthetnek azok sem, akiknek a lövészárkok fagyos hi­dege helyett barátságos meleg hajlékot juttatott a szerencsés sorsuk, mert meleg szobájukat raTOK^PBTWMiMBa M&Í&SSESS&SSB’ rm-imm rm ez a tábor a testével védelmezte, zavartalan álmukért tágult, fi­gyelő szemekkel virrasztóit, ép­ségéért pedig ezek a hősök csőn- kaságukkal fizettek. Ez a család tehát a miénk, mindnyájunké. Ha magunkénak valljuk a ha­zát, akkor mindig gondos sze­retettel körülvett testvéreink ma­radnak azok, akik kopogó vaslá­bukon és üres kabát ujjúkon a láthatatlan Pro Patria hősi emlékérmét viselik. Tanuljanak belőle azok, kik nem tudják, mi a kötelesség a hadigondozottakkal szemben, mi pedig tovább fogunk ébren őr­ködni és küzdeni a hadigondo­zottak megbecsüléséért, mert mi el akarjuk érni azt, hogy ha az ezer éves határunkért vívott harcból majdan honvédségünk köréből fognak kikerülni az uj hadirokkantak, azoknak már nagyobb megbecsülés jusson osztályrészül, mint amilyen ne­künk a múltban kijutott. Temesvári/ Márton H váci Takarékpénztár 8 csáxaSák osztalékot fizet A váci Takarékpénztár kiadta 71-ik üzleti jelentését, miután el­következik február másodika, melyen évtizedek óta beszámoló közgyűlését megtartani szokta. Idei bejelentésében beszámol ar­ról, hogy belél állománya egy millió százezer pengőt megha­ladja, váltókölcsönöket pedig 2 millió 800 ezer pengő értékben adóit ki. Az igazgatósági jelentés konstatálja, hogy az elmúlt év­ben munkaalkalmak teremtésé­re 400 ezer pengőn felüli köl­csönöket folyósított, ami által nagyban elősegítették városunk és vidékének fejlődését. Az inté­zet 33 ezer pengőn felüli nyere­séget mutat ki, melyből részvé- nyenkint 2 pengőt fog osztalé­kul kifizetni. csúszott £8 pótkocsi Kedden délelőtt a Rád-Penc közötti útszakaszon, a Rád után következő lejtőn fordult lefelé a »Schell oil Co.« sárgára festett autója, pótkocsival, melyen teli benzines és olajos hordók sora­koztak. A tetőre igyekező fásko­csikat akarta kerülni a vezető és amikor az árok szélétől visz- szaf ordított a a kocsit, a jeges úton megcsuszamlott a pótkocsi hátsó két kereke és az árokba csúszott. A hordók mind legu­rullak és egynéhány irányt vál­toztatva lefelé indult a lejtőn, ívét órás nehéz munkába ke­rült, mig a hordókat össze­szedték és a kocsi útnak indul­hatok Szerencsére a lejtőn ro­hanó teli benzines hordók nem találkoztak kocsival, vagy utas­sal. gs 1 ‘ i SAJÁT SZKKHÁSÁBAS mi TBKIREKPINZTIR A. Magyar Nemzeti Bank me II ékhelye Vác, Konsiantln-tér 15. Toiefou : 83 Kölcsönöket kedvező fel téte­lekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat aranyéríékben fizeti ki füxportálék \érr tanusfíváisyoÍE kladáss A’Jlc és Környékére *Xa véri szent Ferenc élete filmen a Városiban A váci irgalmas nővérek pén­teken január 25-én 5 és i/28 órai kezdettel a Városi filmszínház­ban bemutatják a jezsuita rend által Németországban készült, a legmagasabb egyházi hatóságok által approbált, a katolikus kö­zönség körében osztatlan tet­szést aratott szép kiállítású fil­méi: »Bálvány és keresztibet. Ez a film elénk tárja Xavéri szent Ferenc jezsuita missionarius vi­szontagságos és áldásdús életét, szenvedéseit és apostoli útját, mely tele volt tövisekkel. De erős lelke nem roppant bele a Krisz­tusért vállalt önfeláldozó mun­kába, bár életét mindenkitől el­hagyatva fejezi be Kína földjén, hova tovább akarja plántálni a kereszténységet. Az öt órai elő­adást Bosko Vilmos karkáplán, a i/28 órai előadást dr. Eipel Mihály püspöki levéltáros, theo- lógiai tanár műsoros beszéde vezeti be. Mint értesülünk, a Városi film­színház igazgatósága teljes ön­zetlenül állott e nemes cél szol­gálatába és a termet teljesen díj­talanul bocsátotta rendelkezésre, úgy, hogy a bevétel a misz- szióké lesz. WáHOSl FILiiZIi HÁZ 5 7 ÉS 9 ÓtaliOr Szerdán, január 23-án 20 - 50 1 ítél!® EGY ASSZONY NEM FELEJT___ x/2 G és 1/2 0 órahor Csütörtökön, január* 24-én 20 — 50 1 HOl® í Rádió őrjárat A Fegyverre Severin Csodaszép tiroll irredentafilm Az amerikai gangsztervilág és rendőrség küzdelmei

Next

/
Thumbnails
Contents