Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-07-03 / 51. szám

Ara 12 fillér

49-lk évfolyam 51. szám Vác, 1935 julius 3

VÁCI HÍRLAP

£»ollllk£kl és társadalmi hetilap, megjelenik kelenként kétszer: szerdán és vasárnap

ELŐFIZETÉSI ARA:

ffolyben egy negyedévre ...................................3 P - I

Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 50 f

Egyes szám ára.......................................................12 fillér

FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS:

DEBCSÉNTI BEZS©

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17, Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő.

Az ifjúság nevelésének

hatalmas propagandája volt a két leventenap

A boldog öröm érzése táncol a krónikás tolla hegyén, hogy ismét volt városunknak olyan nagy napja, mely zavartalan harmóniában ország-világ előtt becsülést szerzett Vácnak és az uj rendszerű embervándorlás nemcsak erkölcsi javakat hozott, anyagi sikerekről is számolhatunk be. Egyik napról a másikra, szinte varázsütésre a város népe legalább kétezer idegennel megnövekedett. Ut cáink forgalmasabbak lettek, a barna kislányt soha sem emlegette annyiszor deli legények ajka, mint most, mikor dalos szóval vonultak az óra minden percében a mérkőzések és vetélkedések színhelyére, a magyar nemzet öröme, reménysége, a szép deli leventék.

Itt meg keli állani egy pillanatra, hogy prózát mondjunk. Hetek óta hirdették, hogy mily hatalmas embertábor szinhelye lesz két napon át Vác. És valóban megérkeztek nem több, inkább kevesebb számban az idegenek, a leventék, kísérőik és déltájban már nem lehetett kenyeret kapni! Azt kérdezzük ily élhetetlenség láttára, hogy itt, közöttünk élnek-e pékiparosaink, olvasnak-e újságot, hallották-e, mi készül, hogy ők tétlenül maradtak és hétköznapra készültek? Másnap azután már észbe kaptak, de az első nap veszteségét aligha tudták pótolni.

Az öröm mellett a hála és köszönet kifejezése is tolul a beszámoló élére, mert három vármegye leventéinek középpontjává tették két napra Vác városát. Ide figyeltek, az ifjúság erőpróbájára Hontól Komáromig és ezerötszáz leventeegyesület, mialatt mi, váciak, a színes, gyönyörű képekben gyönyörködtünk, izgalmasan várta, hogy melyik csapat lesz az első az emberrengetegben? Ezt a látványos örömet Hedry Béla vezértanácsnok, az első levente kerület vezetője szerezte meg Vácnak nagyenyedi Egry Géza tanácsnok ajánlatára azzal, hogy

a második levente-napot Vácra rendelte.

Magyar léleknek örömünnep volt a múlt hét utolsó két napja. Hetek óta lelkes szeretettel dolgozott sikerén polgármesterünk lelkes irányítása, városunk önzetlen áldozatkészsége mellett a levente-intézmény minden egyes munkása. Hogy mily sikerrel, arról a nagyon kritikus váci közönség nyitott szemmel győződhetett meg, mert szebbet, mint ez a levente-bemutató, nem képzelhetünk el e nemben. Zavartalan lefolyása pedig nem csak a vezéreknek és rendezőknek, de közönségünk, az idegenek előtt is határozott szép sikert aratott, melyre szívesen fog mindenki még idők múltával is emlékezni.

Versengés az elsőségért

Felkészülten várta a leventesereget a város. A bizottságok szorgosan dolgoztak és lelkiismeretes munkát végeztek. Mindenről történt gondoskodás. Semmiben sem volt zökkenő, még a Dunán is kábelt fektet tek és ezen a két napon Vác és a Pokol között közvetlen telefon összeköttetés volt. A Pokol egyik sarkában dunai mentőőrség táborozott le és megnyugtató érzés volt látva a szi- nültig megtelt kompokat, hogy a legkisebb veszély esetén is az erélyes katonai segítség kéznél van. Hála Istennek nem volt rá szükség. Mindenki dolgozott, mindenki legjobb tudását ajánlotta fel a levente intézmény tökéletesbitésére, a leventék méltó fogadtatására, Egry Géza tanácsnok szerint lázban és munkában égett a városháza. Váczy-Hübschl Kálmán, Markó József, Horváth Kálmán és még mások mintha napjuk nem is huszonnégy órából állott volna, szakadatlanul dolgoztak. Meg is termé gyümölcsét az áldozatkész munkálkodás és midőn Ruszthy- Rusztek Lajos dr, mint a váci testnevelési bizottság elnöke végigtekintett a gyönyörű ifjú seregen, konstatálta, hogy remekül dolgozott a rendező bizottság, melynek látható fáradhatatlan vezérkari főnöke Egry Géza alezredes volt. Szombat reggelre pedig benépesültek a város utcái. Ötvenegy leventeraj érkezett és a leventék száma egyre nőtt. Katonás tartással énekelve tartottak a Dunára, hogy átszállítsák őket a szigeti sporttelepre. A kis propellerek fáradhatatlanok voltak és Nagy Sándor városi főszámvevő beismeri, hogy soha ilyen óriási feladat elé nem állították a révátkelést, mióta létezik. Százszor és százszor fordultak a csavar- gőzösök és ezreket szállítottak a mérkőzés színhelyére, vagy vissza.

Eközben érkeztek vonaton, autón a katonai és polgári vendégek, akik között a következők jelentek meg:

Vitéz Svoy István gyalogsági parancsnok, a honvédség főparancsnoka, vitéz RumwerthyRa- paics Richárd altábornagy, az O. T. T. társelnöke, vitéz Czibur András altábornagy, az 1. vegyesdandár parancsnoka szárnysegédeikkel és vezérkari főnökeikkel, Hedri Hedry Béla tábornok, az 1. tn. kerület felügyelője, mint a versenyek meg- rendezője, Bartóffy Miklós ezredes, Észak Pest vm. tn. és ng. felügyelője, vitéz Baksay Ádám ezredes, Budapest Székesfőváros tn. és ng. felügyelője, Hatos Elemér ezredes, Nógrádit ont vm.-ék tn. és ng. felügyelője, Győr-Esztergom vm.-ék tn. és ng. felügyelője, Virányi Sándor, Vitéz Mátyás Sándor, vitéz Iíalándy Imre ny. altáborna- gyok, számos magasrangú törzs- és főtiszt. A kerület összes járási- és városi, Budapest kerületeinek tn. és ng. vezetői, Nagyenyedi Egry Géza alezredes, állomásparancsnok, s az ünnepségek megrendezésének főirányitó- ja, a helybeli zlj. tisztikara, Sző- dy Jenő alezr. zlj. parancsnok- helyettes vezetésével, Orbán László őrnagy csendőr szárnyparancsnok, Serényi határőr alezredes, Holló Jenő ny. alezredes és vitéz Vargha Ferenc ny. százados, mint a sport irányitói, a fővárosi in. résszéről stb. stb.

A polgárhatóságok közül megjelentek. Dr. Karay-Kraker Kálmán Pestvármegye főispánja, Soldos Béla Hont-Nógrácl vármegye főispánja, dr. Erdélyi Lóránt Pestvármegye alispánja, dr. Baross József Hont-Nógrád vármegye alispánja, a Székesfőváros polgármestere képviseletében megjelent Némethy Károly tanácsnok, a Székeskáptalan, a

m. kir. Országgyűlés Képviselőházának tagjai, Sárkány Ernő és Meskó Rudolf, Cegléd, Halas, Budafok, Szentendre polgár- mesterei és a szomszédos járások főszoligabirái.

A szombati nap a levente vezérek és katonai magasrangú tisztek jelenlétében az elsőségért való vetélkedésért folyt le. Hármas feladatot kellett bemutatni minden rajnak. Rendgyakorlatot, buzogánydobást, céllövést. A legjobbak, az elsők a vasárnap esti nyilvános ünnepélyen kapták meg jutalmukat.

Rákóczi-tábortűz a Ilétkápolraa alatt

Ami a nagy közönséget közelebbről érdekelte, az a Rákóczi- emiékünnep volt a Reménység rendezésében, lenn a Honvéd- szobor környékén. Nem kivántak belépőjegyet, hát ember-áradat indult a Hétkápolna felé. Újra és újra beigazolódott, hogy menynyire igaza van annak a mozgalomnak, mely a város utolsó házától kiindulva a Boldogasszony- sugárutját akarja megépíteni a Hétkápolnához, mert a mai közlekedő eszközök mellett a történelmi hid szűk és képtelen gyors és veszélytelen forgalom lebonyolítására. Viszont rendőrségünk legnagyobb dicsérete, hogy ezt a rengeteg tömeget úgy formálta és irányította, hogy úgy a szép ünnepélyen, mint utána az elvonuláskor, a lehető rend uralkodott és az északai sötétségben egyetlen részvevőnek, vagy érdeklődőnek sem történt balesete a soha nem látott tumultuózus forgatagban.

Vanyek Béla dr cserkészei és leventéi hetek óta nagy szeretettel és megérdemelt lelkesedéssel készültek, hogy minél szebb, minél emlékezetesebb kurucképet állítsanak az érdeklődők ezrei elé. Tessék elképzelni: a Hétkápolna domboldala zsúfolt, nem csak a közönség óriási érdeklődése lepte el a területet, hanem ezernél több levente is ott telepedett meg és izgatottan várta, mi fog a sötétben történni. A szobor alján végre felgyulladt a tábortűz és korhű jelmezeket világított meg. Bujdosó, letört magyarok beszélgetése, majd tárogató szólalt meg. Gyönyörű táncokat láttunk, azután lovascsapatok jelennek meg, fehér lovon Rákóczi érkezik. Sok szinszerű- ség, ügyes rendezés, belső tömegek helyes mozgatása, hatásos szavalatok és végül a különös világításban szebbnél szebb táncok rendkívül kellemesen elszórakoztatták a hatalmas közönséget, mely hálásnak is bizonyult és sokat tapsolt a szereplőknek, a rendezőknek, akik igy megtalálták fáradtságuk jutalmát.

A második szabadtéri előadás (az elsőt Friedrich alezredes rendezte, amikor más városokban csak beszéltek a divatos szabadtéri előadásokról) tehát pompásan sikerült és csak az aggasztott sokakat, hogyan fog az óriási tömeg szétoszlani és elvonulni.