Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-07-23 / 56. szám

ára 12 fillér 47-ik évfolyam ____________56. szám Vác, 1933 iülius 23 VÁCI HÍRLAP Polillkaí és iársadalmi heíílap, megfelenik heíenkéni kéiszer: szerdán és vasórnap 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ. KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉBTO IIJEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. 1000 cserkész fürdik naponta Vácon De azért Schiller panaszkodik ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................... Vidéken egy negyedévre ...................... Egyes szám ára ...................................... Nincs még megoldva a kolduskérdés! Hová kell tenni a koldúsoKat, akik a koldulástól bár cl vannak tiltva, mégis és még mindig kol­dulnak. A középvárosban nem mutatkozhatnak, mert ott van rendőr, de a városszéleken an­nál gyakrabban. Sőt! Itt az alsóváros végén mi va­lósággal szenvedünk, mert köz­ben mégis csak összeszednek egy kis italra valót, melyet mi­előbb be is kebeleznek és hoz­zánk már dülöngélve érkeznek. Persze a koldulást tiltó karton­lapot lalán, sőt valószinűleg ép­pen ezek tépik le s ha a kapuk zárva vannak, úgy annál inkább csöngetnek, sőt dörömbölnek és ha valaki mégis szánalomból kenyeret, vagy éleit ad nekik, azt nem fogadják el, pénzt kér­nek, Egyik erős férfi »munka nél- küli«-vel úgy voltam, hogy egy kis favágásra meginvitáltam, ígérve ezért ebédet és egy ke­vés pénzt is, mely ajánlatomra undorodva fordult e\ azzal a megjegyzéssel, hegy most nem ér rá és azóta sein láttam. Másikkal már sokkal rosz- szabb az esetem. Ez igen erősen tántorgott, amikor hozzánk ér­kezett, de annál kitartóbban csöngetett. Láttam, sőt három lépésről éreztem raj'a, hogy so­kat ivott, tehát hivatkozva a kol­dulási tilalomra és illuminált ál­lapotára, elutasítottam. Hát ké­rem kedves Szerkesztő uram, a mit én ettől kaptam, azt nem kívánom senkinek. Először is kikérte magának azt, hogy ő ré­szeg volna és utána a többi. És nem tudtam ellene védekezni, sehol egy rendőr, (hét számra nem jár erre felé) úgy hogy a részeg koldus lett a győztes, mert megkelle'tt futamodni pisz­kos szája elől. Ezek és ily hasonló esetek­ben, melyek mind gyakoriab- bak, hogyan védekezzünk, miért kell ilyesmiket eltűrnünk, sőt el­szenvednünk, mert va'óban szen­vedés az, amikor egy neki ke­seredett részeg minden itt nem ismételhető ocsmányságait vé­gig kell még a falakon keresztül is akaratlanul hallgatnunk, nem csak nekünk felnőtteknek, de apró, udvarban, kertben játszó ártatlan gyermekeinknek is. Miért adjuk le akkor havonta pár filléreinket, vagy pengőket a szegényügyi hivatalnak, ha ilyen esetektől nem szabadulhatunk. Felhívjuk a rendőrség figyel­mét a város széleken garázdál­kodó agresszív koldusokra —de egyben felszólítjuk a közönséget is, hogy ha már meg is szánja ezeket a valóban szánalomra méltó szerencsétleneket, úgy ru­hán vagy élelmen kívül mást, különösen azonban pénzt sem­mi esetben ne adjon nekik, mert azt elisszák és részegségükben ma nálam, holnap mások ajtaja előtt kellemetlenkednek másrészt pedig a Szegényügyi hivalal fel­adatát nehezítik meg. s. s. Korpás Ferenc c. tankerületi főigazgató A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Ma­gyarország Kormányzója Kor­pás Ferenc reálgimnáziumi igazgatót a tankerületi főigazga­tói címmel tüntette ki. Az uj méltóságos úr továbbra is meg­marad eddigi beosztásában és a budaiak hires iskoláját, az I. kér. állami Verbőczy István reálgimnáziumot fogja vezetni. Esküwö Maiz József műbútorasztalos e hó 29-én, szombaton délután 6 órakor vezeti a székesegyház­ban oltárhoz Maíoviczky Máriát. (Minden külön értesítés helyett.) Énekokiatás a fegyintézetben Bercmer József énekoktatási szakfelügyelő e hó 18 19-én vá­rosunkban járt és ez alkalom­mal a fegyintézet igazgatójának hozzájárulásával a rk. yallású fegyelmekkel énekórát tartolt, hogy útmutatást adjon az egy­házi énekek szakszerű és köny- nyű betanítására. Az énekóra után Németh Jenő piarista ta­nár szentmisét mondott a fegy­intézet kápolnájában, melyen mintegy 600 f egyen c mutatta be a félórái énekoktatás nagyszerű eredményét. Egymásután hang­zottak fel a szebbnél-szebb éne­kek. Megható volt, amidőn szent­mise után, szinte egy szívből és egy ajkról felcsendültek a p>áj- pai himnusz, majd az: Isten áldd meg a magyart! lelkes ak­kordjai. A szakfelügyelő szívből jövő p|ed*ágc(güsi szavai és az igazgatóság meleg köszöneté szi­veid el két nemesitő látogatást. Tér asz-tanulmány ok Vácon és környékén Nosztcy Jenő dr., a Magyar Nemzeti Múzeum ásványőslény- tárán'ak őre, geológus, augusztus második felében geológiai kuta­tások céljából Vácra jön, ahol hosszabb időt fog tölteni s te­rasz-tanulmányokat végez Vá­con és környékén. Tavasszal mindenki nagy re­ményekkel nézelL Schiller Hen­rik, a Pokol uj bérlője tervei elé. Elvitathatatlan, hogy sok mindent megmozgatott, nemi- csak a saját, de városa érdeké­ben is. Megszerezte a délutáni hajót, mely csak Vácig jön. Pro­pagandát csinált a nyaralók kö­zöd. Megkérdeztük az eddigi eredmény felől. Kérem, én mindent meg­csináltam, amit kötelességemnek tartottam városommal szemben. A délutáni hajót kijártam. Látja kérem, éppen most érkezik. Fi­gyelje meg, hányán szállnak ki. Három, négy ember. Pedig mi­lyen propagandát fejtettem ki Pesten! Meg is ígérték, hogy jönnek. Jöttek is eleinte! Hiszen ilyen szép dunapartot az egész Duna mentén nem le­het találni. Múltkor volt nálam egy bécsi evezős klub-csoport, végig eveztek a Dunán. Elragad­tatással beszédek Vácról, a Po­kolról, Hogy ilyen dunapartot egész Vácig nem láttak. Megígér­ték, hogy máskor is eljönnek. Mindén vasárnap jönnek a ki­rándulók, sokszor két hajóival is vagy 1500-an. Ez az egyedüli eredmény. Nyaralóim vannak. Most is itt van majd az egész kül ügym i ni sz tórium.- Mi van azzal a sok nyara­lóval, akik számára Vácon ke­resed lakást? Pünkösd vasárnap és hét­főn 60—60 nyaralót küldtem át Vácra. Majdnem mindenki pa­naszkodott, hogy nem tiszták a lakások. Leginkább nedvesek), dohosak. Kérem, igy nem lehet idegeneket várni. Az úri közön­ség legnagyobb része nem bo- csájtja a nyaralók rendelkezé­sére felesleges szobáit. Csak kis lukakat lehet kapni, azok is pisz­kosak és egészségtelenek.- A dzsembori vezetőségével szenzációs dolgot intéztem el, ami Vác idegenforgalma szem­pontjából — remélem — eddig még egyedülálló: Naponta külön szerelvény kb. 1000 európai cserkésszel jön Vácra, Gödöllőről fürdeni és itt kapnak ingyen strand­fürdőt. De hogy a kellemest a hasznos­sal is összekössem, ezzel szem­ben vezetőik nálam ebédelnek. Ez az ezer cserkész is jelent va­lamit városunknak, mondhat­nám sokat! — Sajnos, a váciak azonban egyáltalán nem pártolnak. Én pedig mindig csak Vácot párto­lom. Beszerezhetném ón a szük­ségleteimet ideát a falusi kofák­tól sokkal olcsóbban, de én mé­gis Vácra megyek! Node vala­hogy csak megélünk!- Most készíttettem el a ee- mentpadlót a tánchoz. Jazz zene is lesz. Csak jöjjenek. — Legyen jó megírni azt is, hogy mert sokan panaszolták, hogy én parti jegyet kérek min­denkitől, aki nem a strandon fürdik, a mai naptól ezt a hat fillért gyümölcsözletheti min­denki: én a hat fillérből hármat a fogyasztott sörnél leszámilta- tom. Porosz leányok Nagymaroson Hetven porosz sziléziai lány, 15—20 évesek — Oppeln és Beuthenből — tartózkodott ki­sérő tanítónőikkel Nagymaro­son 2 hétig. »Tanultuk az isko­lában, — mondták — hogy Ma­gyarországon hol laknak néme­tek s eljöttünk megnézni!« Mint kongregációs leányegyesület tar­tanak össze. Nagymaroson igen jól érezték magukat. Megismer­kedtek és összebarátkoztak a nagymarosi úrilányokkal, együtt sétálgattak, szórakoztak és stran­dollak. 19-én volt a búcsújuk, melyen énekeltek, muzsikáltak és táncoltak. A poroszsziléziaik németül, nagymarosiak magya­rul. Nagymarosról Buda kör­nyékére mentek. Árnyéknélküíi erdők Honiban, a börzsönyi hegy­ségben több felé, különösen a .csererdők lombtalanok, mint akár kora tavasszal, vagy késő ősszel. Erősen süt a nap s nincs árnyék az erdőben. De nem is kívánkozik oda most senki, mi­vel tele vannak a fák »pap- macskával«, a gyap jas pille her­nyóival. A lombtalan fákról szét­másznak a hernyók mindenfelé, minden növényre, emberre, ál­latra. Mi lesz, ha ebből a tömén­telen hernyóból lepke lesz s azok lepetéznek? Talán nem is jutnak el eddig Máris látni egyes fatörzseken százával csüngő dög­lött hernyókat. A háromnegyedegyes propeller már is indul Múlt számunkban ismertettük azt a több oldalról megnyilvá­nult óhajt, mely a déli, három­negyedegyes propellert kérte vissza. íme, itt a söfortintézke- dés: lapunk még meg sem jele­nik s a közkedvelt déli propel­ler már röpíti a korán fürdeni vágyókat a túlsó oldalra.

Next

/
Thumbnails
Contents