Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-05-31 / 42. szám

Ara 12 fillér 47-ik évfolyam 42. szám Vác, 1933 május 31 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megfelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: ÉS LAPTULAJDONOS- j Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. , "" I Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, DEKCSENYI »EZS» díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre.................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f Egyes szám ára .................................................12 fillér Iparból, vagy mezőgazdaságból? II föld hálásahb, mint a gép Megállapított igazság, hogy a termelési ágak nemzetgazdasági értéke annyi, amennyi a nap­szám népeltartó ereje. Hasonlít­suk össze ebből a szempontból a magyar ipart és mezőgazda­ságot. A mezőgazdaságból több mint kétmillió kereső él nálunk és ezek fizikai munkásainak 900 millió napszámbéren kellett osz­tozni. Tehát a mezőgazdaság be­vételeiből harmadrész esett a napszámra. Az ipar ellenben 2 milliárdot keresett s ebből csak százezret látott el fizikai mun­kával, akiknek keresetéből csak 10 százalékot juttatott. Szociális statisztikánk szerint a budapesti nagyipar 1928-ban csak 230 mil­lió napszámbért fizetett. Most jelent meg a Népszövet­ség gazdasági bizottságának táb­lázata, amely szerint 2103 mil­lió ember ét a földön s ebből már csak 1301 millió él meg a mezőgazdaságból. Vagyis 800 millió iparost kell eltartania a föld agrárnépességének, az egész Madách és Irta : Kornis Gyula 2 A római színben az antik hy- perkultúrának élvezetvágya tom­bol. De SergioLus-Áddm bele- csömörlik : új eszmére, új világ­nézetre sóvárog, magasba akar törni: s az égen glóriában meg­jelenik számára a kereszt. S vájjon a mai túlérett, hedonisz- tikus korban nem érezzük-e vi­lágszerte elemi erővel feltörni az új világnézet után való vá­gyat? A világháború megrázó élménye és szörnyű sorscsapása után a vallásos érzés ereje hir­telen felszökött, sokan újra a kereszt jegyében keresik az üd­vöt. Politikai pártok támadnak „keresztény“ jelzővel. De ezek a pártok is úgy gyűlölik egy­mást a szeretet világnézete ne­vében, mint ahogy Tankréd ^dám kénytelen tapasztalni a konstantinápolyi keresztény pár­tok küzdelmét, amelyek egymást eretneknek bélyegzik s máglyára hurcolják, ahelyett, hogy a már városuk kapuját döngető törö­kök, a főellenség ellen egyesült erővel indulnának. Azokat is, akik a török elleni harcban se­gítségükre jönnek, a keresztes vitézeket, arra buzdítja a pát­riárka, hogy ne a „messze sze- recsen“ ellen vonuljanak, hanem itt, a városban a veszélyesebb belső ellenségek ellen. Vájjon *) A Váci Piarista Diákszövetség 1933 május 21 én tartott közgyűlését követő lakomán a Madách-serleggel elmondott beszéd. emberiség 38 százalékát, mig száz évvel ezelőtt — a céhrend­szer korlátái között — az iparos elem Európa lakosságának csak 3 százalékát tette ki! Európa 379 millió lakosából (Oroszország nélkül) már csak 139 millió a mezőgazdasági népesség. Észak- Amerikában 134 millióból 31 millió foglalkozik csupán föld­műveléssel, sőt Ázsia 1070 mil­lió lakosából is már csak 805 millió tartozik az agrárellem so­raiba. Ez a folyamat most azonban megáll, mert a jelszó ismét az lett: vissza a földhöz. Hősök ünnepe a középvárosi tsmeiőbesi Május utolsó vásárnapján eső- rehajló időben, de nagyszámú közönség előtt ünnepeltük a há­borúban elesett hőseink emlé­két. Renkivül nagy számban volt jelen az ifjúság. A közép városi temetőben minden Hősi halott sírját feldíszítették. Há­romnegyed 11-kor katonai pon­tossággal kezdődött az ünnep­ség, melynek műsora előtt Friedrich alezredes megérke­zésekor a honvédség koszorúját ma nem ugyanez a bizánci mo­rál hatja-e át a polgári pártokat, sőt Európa nemzeteit? Ránk me­red Keletről a vörös rém, pro­pagandájával aláaknázza egész Európa polgári társadalmát. S mit tesz ez? A polgári pártok egymás torkába harapnak, jelen­téktelen ügyek miatt marakod­nak s a harmadik, a főellenség, a vörös Moszkva vigyorog, re­mélve, hpgy a polgárság vi­szálya, egy esetleges új háború az ő malmára hajtja a vizet. Számos nkgy nyugati nemzet jólábon ál) a vörös rémmel, ba­rátkozik vele, kölcsönt ad neki, hogy ez a maga rendszerét még szilárdabban kiépítse : mindezt csak azért, hogy a másik nem zetet sakkban tartsa. Közben ez a bizánci erkölcs esetleg egész Európát végveszedelembe ránt­ja. Egy újabb háború egyetemes bolsevizmuí; forrása lehet. A KeppleT-jelenet veleje: a tudomány, az ész sem üdvözít: a puszta tpdás sem lehet az élet célja, hanem csakis az aka­rat, a cselekyés. Keppler-Ádám Tanítványával tűzre dobatja a tudós könyveket, a sárgult per- gamenteket, jmert ezek feledte­tik a saját lábunkon való járást, az életnek közvetlenül áramló valóságát, me rev absztrakciókba, fogalmi molszatok szkémáiba szorítja az életnek kimeríthetet­len gazdagságát és lüktető ere­jét. Az igazságnak kritériuma az élet: csak, az a tudás igaz és értékes, amely az életből fa­kad s az életút fokozza. Mi ez helyezték el a sírokon A Pol­gári Dalkör elénekelte a ma­gyar Hiszekegyet, majd Pesta Frigyes, az Emerikana szeniorja szavalta dinamikus erővel Sajó Sándor gyönyörű versét. Ismét a Polgári dalkör énekszáma következett, mely után dr. Csö­mör András mondott nagyhatású ünnepi beszédet. Rámutatott arra, hogy a világháború el­vesztése nem hős katonáink, ha­nem a front mögött lázitók mun­káján múlott. Ma a fegyveres béke borzalmas tizenöt eszten­deje után minden magyarnak soha el nem alvó gyűlölettel kell gondolnia ellenségeinkre és hinni abban, hogy eljön a visszafizetés órája. Csak ma gunkban bízhatunk és a revízió eszméje csak a saját erőnkből juthat diadalra, Önként ellensé­geinktől semmit sem fogunk visszakapni, de bizhatunk a jö­vőben, hogy az a nemzet, mely évszázadokon keresztül oly nagyszerű hősöket adott a ha­zának, visszaszerzi jogos tu lajdonát. A lendületes beszédet hosszú taps kisérte. Uíánna La­dányi Ferenc 3. századbeli gyalogos szavalta Vály Nagy Géza versét szavaló készséggel. a madáchi gondolat, ha nem ko­runknak pragmatizmusa, irracio­nális életfilozófiája, a Nietzsche, James, Mach, Bergsohn, gondo­latvilága ? Milyen mély látással anticipálja aXIX. század közepé­nek magyar filozófus-költője a XX. századnak egyik uralkodó eszmeáramlatát! De ugyanilyen éles pillantás­sal látja előre nemcsak a logi­kai igazságnak, hanem a szociá­lis igazságnak mai teóriáit és ezek életformáló határát is, a mely még az ő korában nem bontakozott ki abban a történeti távlatban, ahogy ma tárul elénk. Ádám boldog Londonban, hogy „szabad versenytér nyílt meg a kebelnek“, mindenki szabadon fejtheti gazdasági és szellemi erőit: újjong a liberalizmus dia­dalán. Amikor azonban aLevel- gyáros tragédiáját szemléli, a kapitalizmus zsarnokságát ta­pasztalja; amikor a munkástól hallja, hogy a gépek az ördög művei, amelyek a munkás szá­jától elragadják a kenyeret, a tömeget kitúrják a munkaalka­lomból : akkor ráeszmél, hogy az erőknek szabadjára eresztett, li­berális versenye sem az emberi boldogság forrása, mert a gyen­gébb kiuzsorázására vezet, a tö­meget még nagyobb nyomorba dönti. S vájjon nem ez-e Ma­dách kora óta a világ szociál­politikai dala ? Vájjon nem dü­börgő ritmussal döngették-e a kapitalista liberalizmus rend­szerének kapuit az 1918. évi szocialista-kommunista forrada­Szomolányi József és Bán Márton kinevezése A biboroshercegprimás a ka­tolikus középiskolák igazgatói­nak és tanárainak az egész or­szágra kiterjedő joghatáskörrel megalakított fegyelmi tanács tagjaivá öt évi időtartamra, Szomolányi József gimn. igazga­tót és Bán Márton tanárt ki­nevezte. Az alagi r. kai. templom építésére népünnepélyt rendeznek Az idén alakult alagi r. kát. templomépitő egyesület agilitá­sát mutatja, hogy néhány hét előtt rendezett mulatság után ismét uj ötlettel akarja növelni a templomépitő alapot. Most nép­ünnepélyt fog rendezni, mely június negyedikén, vasárnap lesz a lovasegylet területén, szemben a vasúti állomással. Cserkész és cigányzenekar működik közre, szabadszinpadot állítanak, da­lárda lép fel, tombola és élelmi sátor, szépségverseny lesz és sok, sok más móka. Most már csak jó idő kell hozzá, mert az érdeklődés nagy. lomnak ? Vájjon maga a polgári társadalom is nem ismeri-e el a gazdasági liberalizmus csőd­jét, amikor ma már az állam ha­talma útján belenyúl a gazda­sági életbe, ezt minden irányban szabályozni iparkodik, a nagy­tőkés ragadozók karmait lenyes­ni akarja ? De Madách az egyén jogait túlzásba hajtó liberalizmussal szemben a Hegeltől kölcsönzött dialektikával már megrajzolja előre a másik szélső társadalmi ellentétet is. a kommunizmus rendszerét, amint ez a világtör- téuet mai hatalmas laboratóriu­mában, Szovjet-Oroszországban mint nagy kísérlet többé kevésb- bé megvalósult 1919-ben nálunk is mint szánalmas experimentum próbálkozott, de itt a lombik hamar eltörött. A szélső libera­lizmus visszaélt az egyénnek jo­gával, a kommunizmus meg visszaél a közösségnek mindent megmerevítő hatalmával: ahogy a merő individualizmus, akkép a merev kommunizmus is csődöt mond. A madáchi falanszter- rendszerben, akárcsak a mai Szovjetben, nincs magántulaj­don, nincs igazában családiélet, nincs haza, az emberek nem egyéniségek, hanem csak szá­mozott egyforma quantumok, puszta csavarok a társadalom nagy szürke, mindig egyformán zakatoló gépezetében. Minden a hideg észszerűség, mechanika, technika alapján vanberendezve. Hiányzik belőle az élet poézise. A dajkák nem tündérénekeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents