Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-01-21 / 6. szám
2 * VÁCI HÍRLAP miután a géptechnika csodáival az előző években óriási tömegű gabonát termeltek és elözön- lötték vele a világot, a gabona árát nemzetközileg ezzel úgy le- nyomták, hogy ma már a tömeg termelés nekik sem fizeti ki magát, birtokaikat tízezer hektár számra be sem vetik. Mi viszonylag még mindig kicsit estünk, mert gazdaságiiag úgyis alacsonyan álltunk ; de Amerika az ötvenemeletes felhőkarcolók tetejéről pottyant alá. Folytathatnám ezt a világszemlét vigasztalásul. De nekünk a magunk páriáját kell szemügyre vennünk : hogyan is tudunk e rettenetes világválságból, melyet nálunk Trianon sú- lvosit, fölemelkedni. Az első feltétel, hogy a gazdasági válság ne fajuljon lelki válsággá., ne veszítsük el a fejünket. mindjárt ne essünk kétségbe, hanem összeszoritott foggal és munkával iparkodjunk a sors csapását helyreütni. Ne engedjük. hogy a lelki influenzajárvány becillusai megfertőzzenek bennünket. A gyógyítást nem lehet megijesztéssel és kétségbe- ejtéssel kezdeni. Ha a vészt károgó hollólelkek. a hamar riadó kuvikmadarak a nemzet közhangulatát végleg hitevesztetté és pesszimistává ragályozzák, akkor már eleve útját szegik a javulást megindító munkának. Ha gyógyítani akarunk, először a betegben hitet és bizalmat kell ébresztenünk erői visszaszerzésére s nem a halált huhogni a fülébe. Ez a nemzeti léleknek is az első orvosszere. Miért nem látta előre a Kormány a gazdasági világválságot? — hangzik a szemrehányás. Hát miért nem látta előre hasonlókép a többi, a miénknél sokkalta nagyobb ország kormánya?A gazdasági életnek nincsenek fizikai pontos törvényei, melyek alapján minden időre kiszámítható. Azt kiszámíthatom, hogy ha egy súlyt bizonyos magasságból leejtek, mikor fog a földre érni s ott milyen nyomást fog gyakorolni. Sajnos az árak zuhanásának vagy éppen emelkedésének, a tőlük kifejtett gazdasági és társadalmi nyomásnak nincsenek ilyen exakt törvényei. Amikor a gazdasági élet ilyen hihetetlenül bonyolultan és óriási mértékben fejlődik, mim az utolsó évtizedekben a technika fejlődése nyomán, akkor nem állhat rendelkezésünkre előzmény, példa, amelynek alapján előre jóslásokba tudnánk bocsátkozni. A maihoz hasonló vi- lágkrizis csak egy századdal ezelőtt volt, a napóleoni háborúk után. De ki merné összehasonlítani az akkori primitiv Európára szorítkozó egyszerű gazdasági életet a maival, mely szervesen az egész földgolyóbist behálózza, minden izében összefügg ? Felelőssé tenni egy kis ország kormányát azért, mert nem volt gazdasági próféta, a hogy nem volt a többi ország kormánya sem, alig lehet. Itt .egyelőre egy út lehetséges : a világ gazdasági életének ebben a fordulatában alkalmazkodni kell a régi, avult gazdaságoliptikai módszerektől meg kell szabadulni s az új helyzethez simulni. Amikor jobb sorsunk volt, mint az előző esztendőkben, ak| sem fecsérelte cl a kormány a pénzt, hanem közmunkákra, a mezőgazdaság és ipar fejlesztésére fordította. Hogy csak egy közeli példát említsek : soha a mi szeretett városunk nem kapott egy kormánytól sem annyi közintézményt a boldogabb időkben. mint a mostanitól sanyarú ; viszonyaink között, itt van az új postapalota, az új rendőri akianya, a most megindult nagy csatornaművek, a fegyintézeti kórház, vasutas laktanya, gombás! és deákvári ovoda és iskola. De ugyanígy felsorolhatnám a többi nagy és kis városokat, a melyekben az iskoláknak ezreit s egyéb intézmények hosszú sorát építette fel a kormány. Ez nem puszta szó. ígéret, hanem megfogható és meglátható valóság, komoly alkotó munka. Most persze a világválság hatása alatt egy ideig töpörödnie- zsugorodnia kell ennek a munkának. A kormány ezt a takarékossági tervét, a nemzetnek ezt a gazdasági diétás kosztját, mint a miniszterelnök úr nevezte, érvényre' is juttatja az állami költségvetésben. Azonban, mint minden jelszót, a takarékosságét is hajlamosak vagyunk túlzásba vinni. Pedig meg kell gondolnunk. hogy a puszta takarékosság csak egy ideiglenes negatívum : abból semmmi új érték, új vagyontárgy meg nem születik. Ha az egyes családok úgy takarékoskodnak, hogy évekig nem vesznek új cipőt, ruhát, nem esznek husi, nem esznek gyümölcsöt : akkor ugyebár éhen hal a cipész, a szabó, a hentes, a gyümölcsárus kofa, akkor a kereskedőnek nincs mit eladnia a cipőkellékekből, a bőrből, a szövetekből, akkor a gazda hiába termeli a gyümölcsöt, hizlalj! az állatot, mert nem vesz tőle a kofa, a hentes, hisz ezek sem tudnak semmit eladni. De ugyanígy,, ha az állam és a község nem fog beruházni — építtetni, új intézményeket létesíteni, vagy a régieket jobb karba helyezni : akkor szünetel a nagyobb munka, megáll a gazdasági életnek számos ágazata. Ezek' a példák egyben azt is megvilágítják, milyen szoros ösz- szefüggés van a gazdasági élet valamennyi ága között. Ha a gazda elszegényedik, nem vehet iparcikket;. de akkor az iparos hiába dolgozik, -nincs kinek eladnia ; de ugyanekkor viszont a kereskedelem is megbénul, mert nincs mivel és kivel kereskednie. Ebből egyszersmind következik : nem szabad a kormányzatnak egyoldalúan egyik társadalmi osztályt vagy foglalkozási réteget sem előnyben részesítenie, hanem egymással összhangban valamennyit, mert a gazdasági élet válhatatlan szerves egységet alkot. Ha jól megy a sora a gazdának, akkor az iparosnak is több munkája, a kereskedőnek is nagyobb forgalma van. Egyik társadalmi osztály vagy foglalkozási ágazat sem a nemzet külön-külön, hanem csak együttvéve. Akkor vagyunk igazságosak, ha biztosítjuk egyen súlyukat. A gazdasági egységnek ez az elve irányítja a kormányt, amikor most, amikor .a mezőgazda- sági termékek ára olyan alacsony, ezzel a nagyipar által előállított cikkek árát összhangba akarja hozni, az u. n. kartelleket megrendszabályozni s ha van a nagytőke ragadozó szellemének szembeszökő kinövése, ezt lenyesegetni. Tervbe vette a kormány a kisiparosok ipari hiteiének megkönnyítését oly módon, hogy hitelről lehetőleg gondoskodik nemcsak anyagi, de erkölcsi személyi biztosíték mellett is, és nemcsak négy évi, hanem hosszabb visszafizetési időhatárra. Vác kérdései Most pedig áttérek kedves szülőváromnak, melyhez lelkem minden szála szeretettel köt, sajátos kérdéseire. Nincsen bol- dogitóbb tudat, mint ha az ember hálásan visszaadhatja azt a j sok jót, amit szülőföldjétől ka- j pott. Jómagam pedig egész kö- ' rai neveltetésemet, kultúrám alapjait, szellemi erőim és pályám megindulását ennek az ősrégi kultúrájú, ezeréves városnak köszönhetem. Vácot, itt a Duna könyökében, ahol az ősz folyó délre kanyarodik, a természet már maga virágzó városnak jelölte ki. Az alatta épült Budapest azonban, mintáz ország fővárosa, ezidáig mintegy elszívta életerejét. Az új magyar várospolitika azonban, a melynek elméletét gr. Klehels- berg miniszter úr nagy elméje | dolgozta ki, arra törekszik, hogy a vidéki városok, mint a nemzeti szervezet idegrendszerének gócpontjai is nagyobb fejlődési lendületnek induljanak s úgy, nihil más művelt nemzeteknél, a , vidéki városok is valóban városok legyenek, mindazokkal az intézményekkel és közművekKcl ellátva,, melyek a modern kulin rember igényeit vannak hivatva kielégíteni. Ausztriában, Németországban, Svájcban, Francia- vagy Angol országban régóta elképzelhetetlen egy 20,000 lakosú város csatornázás, vízvezeték, villanyvilágítás, telefon stb. nélkül. A mi városunk azért nem fejlődhetett, azért nem vonzotta ide a jobbmódú embereket, mert sokáig a városi életnek ezek az elemi szükségletei hiányoztak. Az utóbbi években er- j rol a város már nagy áldozatok ! árán gondoskodott s ezzel az erősebb lendületű fejlődés útjára tért. Fejlődését most gyors ütemben két mozzanat fogja siettetni. Az egyik, hogy a trianoni határ a Váciéi északra eső vidék egy részét, mely eddig az elszakított városok hinterlandja volt, most természetszerűen Vác- ra utalja. A másik pedig az, hogy Budapest extenziv fejlődése már most kénytelen megállani s az intenzív fejlesztésre kell fordítania erejét. Bécs 2.200,000 békebeli lakosából a kis Ausztria keretében csak 1.800,000 maradt, úgy hogy régebbi épületkerete ma a lakosság csökkenése folytán lötyög rajta. A nagy városba tódulás, az urbanizáció maholnap nálunk is meg fog akadni. A mai Budapest, közvetlen környékét is odaszámitva, 1,300,000 lakosú. Ez az extenziv szaporodás igy egészségesen alig folytatható. Ha eddig a fővárosba való áramlásnak Újpest, Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet stb. voltak a hullámmm\ mil« igazgatósága tisztelettel meghívja V ác nagyérde m ö közönségét A világ legnagyobb kémkedési drámájának Dim ALFRÉD francia vezérkari százados páratlanul izgalmas FRITZ KORTNER, A. BASSERMANN, GRETE MOSHEIM, BERNHARDT GOETZKE JANUÁR 24-25 HseráeH Mliliiln
