Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-01-21 / 6. szám

náci hírlap 3 Még a REMARQUE-REGÉNYNÉL is izgalmasabb a lyUSmi FKON! 1910 Január 24 — 2§-®n a ICyltúr-Mozgóban fogói, most ez a kör hátrább fog vonulni, s már is érezhet­jük, hogy Vác is ilyen hullám- fogóvá alakul át a fővárosba va­ló özönléssei szemben. Miután most a kényelmes modern vá­rosi élet minden előfeltétele Vá­con is megvan, mind többen lesznek olyanok is, akik Buda­pest füstös levegőjéből kies és modernizált városunkba mene­külnek. Városunk fejlődése elé a legszebb reménnyel nézhe­tünk, ha továbbra is fokozzuk új intézményekkel vonzó erejét. Egy város mivolta elsősorban sajátos kultúrájában jut öntu­datra. Egy város lelkét elsősor­ban iskolái formálják. Mind­nyájan a magunk szellemi fej­lődésére visszapillantva, tudton tudjuk, hogy mit jelent váro­sunknak a kétszáz évesnél öre­gebb piarista gimnázium. Ez az ősi intézményünk szellemben erős, de épületben egészen ela­vult és gyenge. Tavaly hivatalo­san is megtekintve, most meg­lett koromban alig akartam el­hinni, hogy mi valamikor ilyen sötét, oduszerü termekben ta­nultunk. Most, hogy tanulóinak száma az előbb emlitett liinter- land-képződés következtében is erősen emelkedett, a termek ki­csinyeknek és kevésnek bizo­nyullak. Erős szándékom, hogy azokat az épitési terveket, me­lyek már a kibővítésre nézve készen vannak, mihelyt a kul- tuszkormány anyagi keretei is megengedik, meg is valósítjuk. Boldog vagyok, hogy a másik középfokú iskolának, a róni. kát. fiúpolgári iskolának épité- tését gr. Klebelsberg Kuno mi­niszter úr előterjesztésemre az ősszel elhatározta s e célra 130,000 Pengőt utalt ki. Az épít­kezés pár hét múlva már meg is kezdődik. Ez a gyakorlati mű­veltséget nyújtó középfokú is­kola most új épületében és fel­szerelésével nagyban hozzájárul majd akkor, hogy minél mű­veltebb iparos és kereskedő nemzedék nevelkedjék fel váro­sunkban. Vác városa a Fehérló-telkét nemes készséggel felajánlotta egy ref. ovoda céljára. Oda ipar­kodom majd hatni, hogy a re­formátus egyháznak ez az óvo­dája olyan állami segítségben részesül jön, hogy a kapott tel­kén fel is legyen épithető Bármily büszkék lehetünK is szeretett városunk újabb fejlő­dési lendületére, egy ponton mégis pirulnunk kell. Kórházul ma is ugyanaz a pici primitiv házacska szolgál, melyben több mint félszázaddal ezelőtt bol­dogult édesapám mint a város alorvosa működéséi megkezdte. Tudom, hogy itt nagyobbszabá- sú kórházról nem lehet szó, nemcsak az anyagi fedezet hiá­nya miatt, hanem azért is, mert Budapest klinikái és kórházai tőszomszédságban vannak. De kibővíteni és modernizálni úgy, ahogy a polgármester és főispán úr előterjesztése kívánja, (mely a népjóléti minisztériumban van), elsőrendű kötelességünk. Városunknak több szép tör­téneti becsű emlékműve van, fő­kép a XVIII. századból, azonban elhanyagolva, az idő vasfogából valóban lerágva. Gondoljunk a Mária Terézia korabeli kőkapu dísztelen állapotára. Azon le­szek, hogy a történeti emlékeidet restauráljuk s a várost külsőleg is minél szebbé avassuk. A leg­szebb bronzba öntött, időt álló tanúsága azonban a város liaza- fiságának és hálájának az lesz, ha ott áll majd nemsokára a Konstanlin-téren a Hősök Szob­ra. Vác mennyi hű fia sietett a haza első hivó szavára teljesí­teni kötelességét, odaadni a ha­záért mindenét: az életét is. A váci 48-as hős honvédek szelle­me lobogott bennük. Most nem is a hálás utókor, hanem az élő apák, testvérek és gyermekek fogják megörökíteni emlékűidet. Köviden ezekben fogtam ösz- sze programom körvonalait. És meghatva mond Vác hálás fia köszönetét szives megjelenésü­kért. Mert hogy ilyen nagy héjaiban gyűltek össze a Kor­mánypárti képviselőjelölt beszé­dére, ily súlyos időkben, ami­dőn a túlzó és olcsó kritika az egész világra ránehezedő válsá­gért a kormányt okolja, azt bi­zonyítja, hogy városunk lakos­ságának lelkét komoly és érett politikai felfogás hatja át, hogy nem a nagy szólamokban, a megpatkolt könyökű törtetők lármájában találja meg a poli­tikát, hanem a munkás, az al­kotó emberek összefogásában s- a porbasújtott haza újjáépítésé­nek nagyszerű munkájában. Új­ra kérem az Önök szives bizal­mát. (Hosszú, nagy éljenzés.) A képviselők Ezután sorban a képviselők szóllak. Elsőnek Karaíiáth Je­nő, a képviselőház háznagya nagy tetszéssel, sok helyütt élénk derültséggel fogadott szi-. porkázó elmésségű beszédhen ajánlotta a választók bizalmába Kornis államtitkárt, mert akoz­nék sohasem volt nagyobb szük­sége ilyen kitűnő értékes mun­kásokra, mint most, a mikor va­lóságos áldozatot jelent a nyil­vános és politikai életben való közszereplés. Szűcs István államtitkár, or­szággyűlési képviselő meleghan­gú felszólalása után Udvardy János, a ráckevei kerület képvi­selője szólt. Általános figyelmet keltett beszédének az a része, a hol a kormánynak félreismer­hetetlen törekvéseit sorolta fel és bizonyította be a földadónak 250/o-os leszállításával, az állat- forgalmi adó eltörlésével, a ház­adónak küszöbön álló leszállí­tásával és rendezésével s a köz­ségi háztartások rendezésénél a közmunkavál tság megszünteté­sével, vagy igazságos alapokra való fektetésével. A kormány további programjában van a községi háztartás reformja so­rán a borfogyasztási adó arány­talanságainak megszüntetése, az eladósodott birtokosság meg­mentése érdekében a 40 millió pengős alappal bíró akció foly­tatása, ugyanilyen akció a Kis­iparosság érdekében 10 millió rendelkezési tőkével és azzal a célzattal, hogy a szövetkezeti tömörüléssel a közszállitások- ban való részvételt és a hazai ipari termelést lenyomó külföl­di iparcikkek kiszorítását előse­gítsék. Végül ismertette a pénz­ügyminiszter kijelentését, hogy a kisgazdák szesztermelésének előmozdítását a Gyümölcsszesz- forgalmi részvénytársaság he­lyet! önkéntes társulás és sző- | vétkezés utján kívánja megala- j pozni. Krisztián Imre és Pataesy Dénes kisgazda-képviselő Lel­kes hangú és nagyhatású fel­szólalásai voltak még hátra. Kü­lönösen ez utóbbi ötletes, ked­ves beszéde roppant nagy ha­tást tett és szívesen hallgatták, bár az óramutató már nagyon rég elhaladt a dél mellett. A gyűlésből táviratban üdvö­zölték Bethlen István gróf mi­niszterelnököt, Pesthy Pált, az egységes párt elnökét és Kle­belsberg Kunó közoktatásügyi minisztert. Polgár mesterünk a kereskedők választmányi gyűlését? A Kereskedők Egyesülete la­punk utján értesíti a választ­mány tagjait, hogy ma, szerdán este a Koronán megtartandó gyűlésen az egyesület disztagja, Krakker Kálmán dr. polgármes­ter is megjelenik. Kéri az elnök­ség, hogy a ma este 8 órakor kezdődő gyűlésen a meghívot­tak' pontosan jelenjenek meg. Tiszti kaszinó bálja Mint minden évben, úgy az idén is a legszebb bálok közé tartozott a váci Tiszti-kaszinó szombaton megtartott táncmu­latsága. Rendkívül exkluzív mu­latság, mégis alig fértek el a ka­szinó helyiségében. Táncosnő­ben, táncosban nem volt hiány s hogy milyen jó kedv uralko­dott, arra jellemző, hogy csak vasárnap hat óra felé ért véget. Igaz, hogy — délután. Megjelentek közül a követke­zők neveit sikerült feljegyez­nünk : Asszonyok : Barsi Nándorné, Becsei Dezsőnél Bényei Zoltán­ná, id. Brinich Jánosné, dr. Bri- nich Jánosné, Budinszky Jenő- né, Éder Kálmánná, dr. Fékét Béláné, Gál Istvánná, br. Gau- dernak Emilné, Heckenast Fri- .gyesné, Hitler Barnáné, v. Ke­resztes Béláné, Mesko Zoltánná, Olasz Ödönné, Petrikövits Ist­vánná, Roller Hermanné, dr. R usztek Lajosné, Szentistváni Jen öné, Sommer Gyuláné, v. Szász Ószkárné, özv. Szentgvör- gyi Fér énen é, Zádor Jánosné. Leányok : Budinszky Olga, Éder Lívia, Rózsi, Olasz Éti, Szigeti Emy, Zádor Irén. Petöfiek évi rendes közgyűlése és évzáró teaestélye A Petőfi-asztaltársaság ja­nuár 25-én, délután 4 órakor a Korona nagytermében évi ren­des közgyűlést tart. Este 8 óra­kor teaest,.melyre tagjait s ven­dégeit szívesen látja az elnökség. Nyilt-tér köszönet nyit vársitás Mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, jóbarátoknak, kik szeretett édesanyánk temetésén résztvettek és szivünk nagy fájdalmát azzal is eny- j hiteid iparkodtak, hogy koporsójára koszorút tettek, haló porait utolsó út­jára elkísértek, fogadják ezen az úton háiás köszönetünket Vác, 1931 január 18. A gyászoló Friedrich-család Az Emerikána mulatsága Már megírta a Váci Hírlap, hogy az Emerikána Vácia fel­sőbb intézkedésre szokásos far­sangi mulatságát nem tartja meg, c helyett azonban január ; 31-én családias farsangi estét rendez saját helyiségeiben. A farsangi est nem kevésbbé mu­tatkozik jó mulatságnak mint a bál, már csak azért sem, mert az Emerikána mint minden év­ben, úgy most is nagyszámú pesti vendégeket vár, nem lesz tehát táncosnő, a ki eleget ne táncolna január 31-én, Vácon. Ilagytakar>ék a múlt évi osztalékot fizeti A Váci Takarékpénztár évti­zetek óta február 2-án számol be részvényeseinek s mérlege január közepén ismertté lesz. Az idén is megfelelt a Nagyta­karék annak a bizalomnak, mellyel a közönség iránta visel­tetik. Betétállománya ismét nö­vekedett és már másfélmillió pengőt kezel, a leszámítolt vál­tók értéke pedig megközelíti a 3 millió pengőt, negyedmillió­val több, mint az előző évben. Az igazgatóság büszkén mondja idei jelentésében is, hogy sem hátrálékos, sem kétes követelése az intézetnek nincs. A 80 ezer pengős nyereségből ez idén is öt pengős osztalékot fizet a Váci T akarékpénztár. 3263/1930. vgh. szám. Árverési hirdetmény Dr Kőszeghy Antal ügyvéd által képviselt Magyar Köztisztviselők Fogy. Szöv. és az öszzes foglaltatok javára is alperes ellen 100 P 72 fillér és az összes foglaltatok tőkekövetelése, ezek kamatai és járulékai erejéig — amenynyi- ben a követelésre időközben részletfizetés történt, annak beszámításával — váci kir. járásbíróság Pk. 12,511/1930. sz. jegyző­könyvben az 1930. évi december 12-én le- és felülfoglalt és 1020 P-re becsült ingókra az árverés elrendeltetvén — az összes foglaltatok javára is, amennyiben azok kielégítési jogot nyertek— és annak Alsógödön, Pesti-út 16. szám alatt leteendő megtartására határnapul az 1931. évi január hó 27-ik napjának d. u. 3 óráját tűzöm ki, mikor a foglalás alatt levő bútorok és egyéb in­gók a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is, elfognak adatni. Vác, 1930 december 24-én. Szabó Sándor kir. bír. végrehajtó

Next

/
Thumbnails
Contents