Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-07-15 / 53. szám

Ära 12 fillér. 45-ik évfolyam. 53. szám. Vác, 1931 július 15. ELŐFIZETÉS! ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA .................... 3 P - FILL 3 P 50 FILL 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »EltCSßNYI 1>E*$Ö SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON: 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Vácon és vidékén nem akadt senki, aki betétjét a bankokból kivette Kedd. Az utcákou zajlik az élet. Itt van Szobiéi és Alagtói kezdve minden háziasszony. A piacokon kora hajnalban mo­zogni nem lehet, az utcákon alig. Pénztárcák ürülnek, kosa­rak telnek. Boltok előtt kocsi, kocsit ér és rakodnak. Nincs pénz, mondják és a mi keddi hetivásárjaink is felérnek egy kisebb országos vásár forgalmá­val. Most olvassák a miniszterel­nök rendeletét a reggeli lapok­ban. Németország szörnyű vias- kodása az összeomlás ellen. Ta­lán azért vannak százan és szá­zan a piacon, hogy várják a pénzintézetek nyitását, menteni akarják betétjüket ? A váci pénzintézetek kinyitot­tak és várták a feleket. Buda­pestről jön a telefon : a fővá­rosi bankok zárva vannak, a vá­ciak pedig nyitva s a ki pénzét kéri, fizetik. Azaz fizetnék, mert egész délelőtt nem akadt senki, a ki féltette betétjét s jelentke­zett volna pénze kivételére ! Sok százan, ezren mennek el a váci pénzintézetek üvegabla­kai alatt, senki sem tér be. Nincs a ki betétjét felmondaná ! Kérdezem egyik váci pénzin­tézeti vezérts a következő infor­mációt kapom : — Megjelent a 4000 sz. kor­mányrendelet, mellyel elren­delték a 3 napos szünetet, a mely napokon sem az adó­soknak nem kell megjelen­niük, de viszont a bankoknak sem kell kifizetéseket teljesí­teni. A P. Központ, mely kü­lönösen a vidéki pénzügyeket vezeti és ellenőrzi, az egész országba, igy Vácra is kikül­dötte revizorait, hogy megma­gyarázzák ennek a rendelet­nek célját. Ugyanis a magyar pengő önmagában is szilár­dan áll és egyáltalán nincs ok, a mi miatt a pengő érték- csökkenésére gondolni kelle­ne, de a jövőbeni szilárdsá­gát is bebiztositottnak kell te­kintenünk, mert a magyar pengő mögött áll az Angol nemzeti bank és a nemzetközi fizetési bank. — A németországi pénzügyi pánik hatása alatt félni lehe­tett, hogy a pénzügyekben já­ratlan és ijedős publikum szintén oktalanul megrohanja a bankokat és igy pénzszű­két okoz. Ez a három napos szünet remélhetőleg elegendő lesz arra, hogy megértsék Vá­con és mindenütt : pénzünk­kel nincsen semmi baj, feles­leges és a közönségre is káros lenne, ha pénzét a bankokban megbolygatná. Végigjártuk az Iparbankot, a Nagy takarékot, az Egyházme­gyeit, Vác három nagy bankját: büszkék lehetnek a bizalomért! Ott álltak nyitott ajtóval, nyitott pénztárral — senki sem jött a pénzéért. Ezzel a bizalommal le­gyen a közönség pénzintéze­teink iránt ezután is és a ne­héz idők nagyobb veszedelem nélkül fognak elmúlni fejünk fölött. Aranymisés papok A hatvani esperesi kerület két érdemekben gazdag tagja: Cen­zor József heréd! és Schloszár János káliói esperes plébánosok vasárnap ünnepelték teljes visz- szavonultságban 50 éves papsá­guk évfordulóját Máriabesnyőn. Ünnepi szónokuk Lévai/ Mihály püspök, hatvani prépost-plébá­nos volt. Csők Jéssei stz Ipolysági mandátumot kapja? Az országgyűlési pótválasztá­son a kapuvári kerületben dr. Csik József Újpest apátplébáno­sa Rakovszky Tiborral szemben kisebbségben maradt. Értesülé­tem bölcsészeti kara hivta meg a filozófia tanszékére. 1927-ben vallás- és közoktatásügyi állam­titkár lett s mint ilyen főkép a középfokú iskolák ügyét irányí­totta. Mint az Országos Közok­tatási Tanács ügyvezető alelnö- ke, Klebelsberg gróf miniszter­nek reformjai kidolgozásában kezdettől fogva első munkatár­sa. Többször beutazta a nyugat­európai államokat, főkép "Angli­át, majd Amerikát. A Magyar Tudományos Akadémiának 1916 tói levelező, 1927-től rendes tag­ja, a Budapesti Országos Kö­zépiskolai Tanárvizsgáló Bizott­ság elnöke, a Magyar Pedagó­giai Társaság elnöke, a Magyar Pszichológiai Társaság társel­nöke, a Magyar Eilozófiai Tár­saság alelnöke, a Eilológiai Tár­saság, az Országos Középiskolai Tanáregyesület, az Orsz. Pol­gári isk. tanáregyesület, a Kát. Középiskolai Tanáregyesület és a Tanitóképzőintézeli tanárok Orsz. Egyesületének tiszteleti tagja. A Corvin-koszoru tulaj­donosa. 1931 februárban a vá­ci választókerület egyhangúan országgyűlési képviselővé vá­lasztotta. A képviselőházban fő­kép külügyi és kultúrpolitikai beszédeket mondott. Irodalmi munkássága a filozófia, peda­sünk szerint a Kér. Gazdasági Párt központi •;vezetősége az ipolysági mandátumot, melyről Ernst Sándor népjóléti minisz­ter lemond akarja a közeljövő­ben megtartandó pótválasztáson Csik Józsefnek juttatni. FéS siyoSckoF* Ses^ a mise a iiétkápoinábasi A szabadságharc váci vesz­tett csatájának évfordulóján,jú­lius 17-én gyászmise lesz a Hét- kápolnában az elesett hősök lel- kiüdveért. A misét Varázséji Béla dr. prelátus mondja. Kö­zöljük a kegyeletes közönséggel, hogy legutóbbi híradásunkat módosítjuk, mert a mise félnvolc órakor kezdődik. gesz A Nógrádverőc-ei Kaszinó a világháborúban elesett nógrád- verőcei hősök emlékoszlopa ja­vára az Árpád-vendéglőben jú­lius 25-én zártkörű bált rendez. Lesz konfetti, szerpentin, tűzi­játék, szépségverseny és tombo­la. Megjelenés egyszerű utcai ru­hában. Esküvő Hekscli Imre váci divatkeres­kedő julius 26-án délben tartja Budapesten a dohány-utcai izr. templomban esküvőjét Havas Marcsa úr hölgygyei. gógia s a kultúrpolitika terü­letén mozog. Főbb munkái: A magyar bölcseleti műnyelv fej­lődése; Pszichológia és energia; Filozófia a középiskolákban. A pszichológia jelen állása; A pszi­chológia és logika elemei; Ele­mi pszichológiai kísérletek; Ok- ság és törvényszerűség a pszi­chológiában ; Értékelmélet és pe­dagógia; Történelem és pszicho­lógia; A lelki élet; Iskolarend­szerünk reformja; Kultúrpoliti­kánk irányelvei; Bevezetés a tu­dományos gondolkodásba; Tör­ténetfilozófia; A magyar filozó­fia fejlődése és az Akadémia; A magyar művelődés eszményei 1777—1848. (2 köt. A M. Tud. Akad. nagydijával tüntette ki 1929-ben); Kultúra és politika; Az elszakított magyarság közok­tatásügye; Middle Class Educa­tional Problems in Hungary; Le Développement de la civilisation Hongroise; Die Wiederleb ung des antiken Imperialismus; Az angol középiskolák; Kultúra és nemzet; Magyar filozófusok; A szellemi munka válsága; Az ál- lamcélok elmélete és a kultúr­politika; Education in Hungary (Newyorkban a Teacher’s Col­lege most adja ki). Ezek az adatok önmaguk be­szélnek. De lelki fejlődéséről és Intervju Kornis Gyulával Nemzeti Újság vasárnapi szá­ma országgyűlési képviselőnkkel és jövő terveivel foglalkozik. Minden, a mi ő vele és jövendő munkásságával összefügg, ér­dekli szülővárosát és választóit. Azért is közöljük, hogy bemu­tassuk, hány helyen elfoglalt ember Kornis Gyula és irodal­mi munkásságát is egybefoglal­va adhatjuk. Azután tessék meg­figyelni : óriási tudását, szellemi fölényét hogyan csillogtatja, mi­dőn az újságírót informálja. Vasember. Csupa erő, akarat, kitartás. Ezt az erőt, akaratot, kitartást álltiotta nemes idealiz­musával a magyar tudomány­nak, a magyar műveltségnek szolgálatába. A szerzetes fegyel­mezettsége, a tudós borotvaéles logikája s fajtánk nyugodtsága és mégis gyors elhatározása jel­lemzi. Tulajdonképen ifjúkora óta céltudatos kultúrpolitikát űz. Mert kultúrpolitika az is, ami­kor látja, hogy a tudományban mi hiányzik és ő azt pótol­ja. Kulturpolitika az is, amikor a nemzetnek élet-halálharcában megmutatja a lelki gyógyitó- szcrt: a nemzeti eszményeket. S magától értetődően kultúrpo­litika az, amikor részt vesz köz­oktatásunk és tudományos éle­tünk mozgalmaiban. Célkitűzés­sel, nehéz munkával, tanáccsal és pártfogással igyekszik min­denhol megszüntetni a hibákat, a bajokat. E mögött az értékes mozgékonyság mögött él benne a tudós : otthon ráér nehéz problémákba merülni, azokat a legkisebb részletekig, kristály- tisztán kifejezni, élő és holt nyelveken tanulni és a tudo­mánnyal s az élettel együtt ha­ladni. Igaz, hogy hajnalban már íróasztala mellett van, ide­jét nagyszerűen osztja be s testi-lelki frisseségét fegyelme­zettségével védi. Az ideális mun­ka életeleme, abban telik gyö­nyörűsége. 1885 dec. 22-én született Vá­con. Középiskolai tanulmányait Vácon és Kecskeméten végezte, az egyetem bölcsészeti karát Bu­dapesten hallgatta. Mint a ke­gyesrend tagja, ennek budapesti gimnáziumában tanárkodott 1907-től 1914-ig. Az utóbbi év­ben az uj pozsonyi egyetemen a filozófia tanárává neveztetett kJ. Élénk részt vett az egyelem ki­építésében ; az 1917-ben felál­lított filozófiai kar első dékánja lett. 1920-ban a budapesti egye-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents