Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-07-15 / 53. szám

wags hírlap 2 Oeisnsr igazgató autóbalesete Könnyen végzetessé váltható baleset érte Oelsner János szö­vő-kötőgyári igazgatót, helyeseb­ben autóját. Az igazgató vasár­nap reggel soffőrjével Katalina felé autózott. A szerpentin első fordulójánál az autó előtt egy másik autó haladt, kényelmes tempóban. Benne ifjú pár. Oels­ner előzni akarta a kényelmes autósokat s szabályszerűen tül­költ. Már változtatta is irányát s a mikor már majdnem elérte az előtte haladó autót, az utol­só pillanatban vette észre, hogy az hozzá nem értésből, vagy za­varában. eléje kormányzott Oelsner autójának. Oelsner az utolsó pillanatban kapta el a kormányt s fordította jobbra, hogy a biztos összeütközést ki­kerülje. Azt azonban már nem tudta megakadályozni, hogy autója az utszéli kilométerkő­nek neki ne menjen, a mi sze­rencse volt a szerencsétlenség­ben, mert ha a kő odébb áll, az autó menthetetlenül a mélység­be zuhan. így egy kis ijedség árán, de minden baj nélkül megmenekültek, az autó ellen­ben összetört s motorja teljesen használhatatlan lett. Fői 70 essen* pengőn épít A szép magyar községben nagy az öröm : a kormánytól anyagi támogatást kapnak egy kulturház felépítésére. Ki is Ír­ták a pályázatot s ezek szerint hetvenezer pengőn igen szép kulturliázat fognak kapni. A köz­ség pályázatot irt ki : tizenhatan pályáztak az építésért. (Csodá­latos, váci építőiparos nevét na­gyítóval sem találjuk a pályá­zók közt !) A képviselőtestület most döntött és Klem ént Pál fó­ti kőművesmesterre bízta az épí­tést, ki erre az alkalomra Rutt- kay Miklián Ödön aszódi épí­tésszel társult. terveiről egyet-mást kérésünkre maga is elmond. — Jövő terveim iránt érdeklő­dik ? Időmet, melynek leggazda­ságosabb beosztása mindig a leg­főbb gondom, látszólag két el­lentétes, de a mélyben mégis szorosan összefüggő tevékeny­ség között osztom meg : az el­méleti gondolkodás és a gya­korlati élet formálása között. Életemnek idillikus szakasza po­zsonyi egyetemi tanárságomra esik, amikor minden erőmet a vita contemplativa csendes örö­mének szentelhettem. Akkor idő- milliomos voltam, de a budapes­ti egyetemre jövő, időbeli költ­ségvetésem egyre növekvő mun­katerveimhez képest folyton a legsötétebb deficitet mutatja. — Elméleti téren mostani tu­dományos tervem egészen ter­mészetes következménye és egyenesirányu folytatása eddigi szellemi fejlődésem belső egysé­gének : »A Kulturpolitika Elmé­lete« c. nagy munkámon dolgo­zom már jóideje. Fiatalkorom­ban elsősorban a lelki élet gaz­dag valósága ragadott meg; a társadalom-pszichológiai vizsgá­lat átvezetett a történetfilozó­fiába, ennek édestestvére a kul- turfilozóíia, ennek pedig alkal­mazása a kultúrpolitika és pe­RhercegnéUácrajön Az elmúlt ősszel világszenzá­ció indult el a Váci Hírlap ha­sábjairól. Akkor jelent meg ló­ságunkban, hogy Szaák Emil, Pozsonyban élő nyug. honvéd­őrnagy Alice leányát eljegyezte Gréciano György herceg, a po­zsonyi francia követség titkára. Ezt a híradásunkat áfvettéx a fővárosi lapok, melyekből vi­szont a külföldi újságok bön­gészték ki az érdekes hirt. Főleg francia lapok foglalkoztak a francia-magyar házassági hírrel és hosszasan írtak az ifjú ménnyasszonyról, szüleiről, a jövendőbeli férjről, ki Páris elő­kelő köreinek szívesen látott tag­ja s kire a francia diplomáciai szolgálatban még nagy jövő vár. Most hírül adhatjuk, hogy a két szerető szív örökre találko­zót! : az esküvőt, mint egy hoz­zánk érkezett jelentés közli, Po­zsonyban megtartották. Az ifjú pár jelenleg nászuton, az északi tengeren jár, azután Franciaországban töltenek né­hány hetet, majd visszatérnek a fi tál diplomata beosztási helyé­re, Pozsonyba. A fényes esküvői szertartáson magas kora miatt nem vehetett részt a nagyapa, Szaák János, ki csendes elvonultságban él Vá­con. Nagyon várták őt, de nem mehetett. Mily figyelmesek a fia­talok és mily örömet szerezlek neki sürgönyükkel : esküvőjük után, ha nászúiról hazatérnek, első ütjük Vácra, a nagyapához vezet, hogy az ő áldását is ki­kérjék. A hivatalos esküvői értesítés érdekelni fogja olvasóinkat, ezért itt közöljük : Herceg Gréciano István volt szentpétervári követ és megha­talmazol/ miniszter fia György herceg a párisi »Noire Daniéi­ban házasságot kötött szaák falvi és szigligeti Szaák Emil pozso­dagógia, ami most érdeklődé­sem középpontjában van. Ez az én szellemi életrajzomnak bel­sőleg összefüggő ideológiája. Jövő tudományos terveim en­nek az egyenes vonalnak továb­bi kihúzása. Az egyetemen leg­főbb becsvágyam olyan tudós és tanári nemzedéket nevelni, a mely széles látókörben, elvi ma­gaslaton nézi a világot és az éle­tet s teljesiti majd a maga nagy nemzetformáló misszióját. — Életemben csak látszólag mutat törést az az időpont, a mikor négy évvel ezelőtt az ál­lamtitkári tisztet vállaltam s igy a gyakorlati élet terére léptem. Elmélet és gyakorlat ugyanis kölcsönösen megtermékenyítik egymást. A gyakorlat vezető eszmék, elmélet nélkül vak s az elmélet megvalósítása lehetőség és törekvés nélkül üres. Klebels- berg Kunó gróf oldala mellett kitűnő iskolába jártam : soha­sem volt oly aktiv és nagyvo­nalú a magyar vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium, mint az ő vezetése óta. Az elmélet embere itt valóban kitűnő fogé­konyságra tehet szert a nemze­ti és társadalmi életér lékek s ezek helyes fokozatai irányá­ban. — Mint politikust természe­nyi lakos ny. honvéd őrnagy leányával, Alice Bernadette Má­riával a Szent György-rend höl­gyével. Szaák Alice unokája Szaák Jánosnak, a ki a váci kir. járás- bíróságnál 40 évig működött. Érettségi! találkozó Gimnáziumunk 1921-ben vég­zett növendékei most jöttek ösz- sze vasárnap tiz éves találkozó­ra. Szentmise és istentisztelet után a gimnázium hősi halottai­nak emléktábláját koszorúzták meg, majd Gombos Antalt, az intézet igazgatóját köszöntötték, megemlékezvén az alma mater szeretőiéről. Délben közebéd volt a Pokolban. A tiz éves ta­lálkozón megjelentek : dr. Ba- rátli János Pesterzsébet, Ber- náth Ferenc és neje Vác, Du­dás László Seregélyes, Egyik! Tibor Vác, dr. Halász Tibor Ba­lassagyarmat, dr. Kimley Ist­ván Budakeszi, Molnár Lajos Kösd, Hoffmann József Vác. dr. Nagy Sándor Budapest, Pintér József Váchartyán, Pivkó Mi­hály Vác, Sárközi János és neje Sukoró, Sürnegh Miklós Vác, Tarnay Gáspár Vác, dr. Valero Kálmán Vác, dr. Weliacha Ká­roly Vác. — Az intézet tanárai és hitoktatói közül megjelentek : Gombos Antal, Rassovszky Kál­mán Debrecenből, Sáfár Béla, Julii Béla, Haris Béla, dr. Szűcs Lajos, dr. Baltavárv Jenő Deb- cenből, Agárdi Gyula Vesz­prémből, Vitéz Erdélyi János és Wolkóber János. *Ösr»ffsüg;2 fogságból most jött haza Képtelen István váci hadi­fogoly. Hű felesége már azóta háromszor is férjhezment. Apjokat szerető fiai nem ismertek reá. Elkeseredéséből vett Kutiscil- nert'ól egy jó gramofomot részletre és azóta az asszony többi elvált férjeivel vigan él­nek, mert Kunschner gramofomjai kitűnőek. — Rádióban, gramofomban, kerékpárban Kunschner vezetett és vezetni fog, boltja az állomás mellett. tesen elsősorban a kultúrpoli­tikai kérdések, még pedig vala­mennyi ágazatukban — az elemi iskolától az egyetemig, a nép­könyvtáraktól a művészeti poli­tikáig — érdekelnek. Trianoni szerencsétlenségünk sok külföl­di utazásom és érintkezésem közepeit erős érdeket támasz­tott bennem a külügyi és világ- gazdasági kérdések iránt, me­lyek közül figyelmem fókuszá­ban a szovjetprobléma áll, me­lyet régóta alaposan iparkodom tanulmányozni. Nemcsak tör- ténetfilozófiailag, de reálpojili- kai szempontból is itt kell lát­nunk az emberi történet mai sarkkérdését, a mint ezt külön­ben a parlamentben is kifejtet­tem. Ámde mivel e kérdés meg­oldásának egyedül járható útja a helyes szociálpolitika, a ter­melésnek és jövedelemeloszlás­nak társadalmi igazságossága, ezért a ma nevére méltó politi­kusnak alig lehet fontosabb munkatere, mint éppen a gazda­sági és társadalmi kérdések be­ható vizsgálata és a konkrét megoldásukra való törekvés. Minden mindennel a legszoro­sabban összefügg és zárt egy­ségbe kapcsolódik a nemzet éle­tében, viszont a nemzet élete az egész földgolyóbis életének függ­Nyiit-íér Köszönetn^iivánitás Mindazoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, jó barátoknak, kik a szeretett testvér és nagynéni temetésén résztvet- tek és szivünk fájdalmát azzal it enyhí­teni iparkodtak, hogy haló porait utolsó útjára is elkísérték, fogadják ezen az úton hálás köszönetünket. Vác, 1931 július 14-én. Vida-család ^jrugdljba meg? as újpesti Újpest városi tisztviselői kar legidősebb tagja : Csepreghy Pál tűzoltóparancsnok nyugdíjazási kérvényét a napokban nyújtotta be. Csepreghy Pál nyugdijbavo- nulásával a régi Újpest egyik legérdemesebb polgára vonul jól megérdemelt pihenőre, ki Új­pest nagyközségnek a legutolsó törvénybirája volt. Vácon is jól ismerik az öreg urat. A tűzoltó főparancsnoki állást egyelőre helyettesítéssel fogja betölteni a képviselőtestület és előrelátható­lag Jarmatzky Jenő mérnök, vizsgázott tűzoltóparancsnok lesz Csepreghy Pál utódja. FeSsögödsek ssinhásban csak 32: ebé sorba ülnek Felsőgödről jelentik, hogy nagy esemény van : színtársulat érkezett ! Tizedik napja játsza­nak a Iverényi—Péray társulat tagjai telt házak mellett. Az előadásokat kilenc órára hirde­tik, de a közönség megszokott pontatlansága miatt fél lizxor kezdik. Ugyancsak baj van a helyek miatt is. A közönség nem törődve vele, milyen helyre vál­tott jegyet, hanem akár a legol­csóbb jeggyel is, az első sorba ült, aztán nem bánják, hogy a drágább jegyek tulajdonosai ho­va ülnek. Ez sok sértődésnek lett az okozója. Ma már a sorok és a helyek számozva vannak. Talán sikerül a rendet helyre­állítani. vénye. Ma már hogy mi törté­nik Kínában vagy Indiában, majdnem olyan fontos, mint az, vájjon mi történik Németország­ban ,vagy Spanyolországban. Minél jobban egységesül a föld­gömb gazdaságilag és politikai­lag, annál többet kell folyton figyelnie s annál többet tanul­nia. Különben elszakad az élet meleg valóságától s a magaszőt­te absztrakciók káprázatában él. Hitem szerint a túlsók merev elmélet, a túlhajszolt erudició, a bagoly-komoly tudósok túl ta­nul tsága nem éppen kedvező vonása a politikusnak (erről különben a mi parlamentünk­ben igazán nincsen okunk pa­naszkodni), mert megrontja a tárgyszerű friss látást, a dolgok összefüggésének közvetlen intu­ícióját, hamar ellogizálja, fogal­mi síkra tolja azt, amit csak ösztönszerűen megérezni lehet. A kellő valóságérzékkel biró te­oretikus ember, ha politikussá válik, iparkodjék megcáfolni Spinozát, a ki Tractatus Politi- cus-ában ezt mondja: »Minthogy a politikában különösen elüt az elmélet a gyakorlattól, azért az állam kormányzására az elmé­leti tudósokat és filozófusokat tartják legkevésbbé hivatottak­nak.«

Next

/
Thumbnails
Contents