Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-04-05 / 26. szám
Ára 20 fillér. 45-ik évfolyam. Mai számunk 10 oldal. 26. szám. Vác, 1931 április 5. VÁCI HÍRLAP Poliükai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZET? Sí ÁRA : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA .................... 3 P - FILL 3 P 50 FILL 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »ERCSÉMI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ŰT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Alleluja! 1931 Harang csendül. .. Csengje, zengje. Sziklasírból új életre Támadt a menny és föld Ura ! Alleluja . . . Alleluja ! Hívek száza, hívek ezre Szeretettől elepedve A szent sírnál jár, kel, tolong, — De homlokán bánat borong. Nincs e földön . . . Feltámadott ! Nekünk áldást, reményt hagyott ? . . . Alázatos, hívő lélek, Ó, jöjj velem, én nem félek ! Feltámadott — lásd — s itt maradt A Titkok szent Titka alatt! Bár szenvedés most a részünk : ő bennünk, mi Benne élünk. Egész világ bármit akar, El nem veszhet így a magyar! Halát karján kik szunyadunk, Nemsokára feltámadunk ! . . , Hegyet, völgyet járja a hang. . . . Szólj csak harang! — Giling-galang ! Egész világ lesz tanúja: Feltámadunk! — Alleluja! Kulcsár Ilona Látogatás a vizsgáló biztosnál Fényes elégtételt hozott a polgármesternek a vizsgálat A nyugodt lel ki ismerőt biztonságával várta a városháza, annak a vizsgálatnak befejezését, melyet a Hornyánszky -Mikus- ka felebbezés indított el. Hiába hangoztatják, hogy nem személyekre utaznak vádjaikkal, ha beigazolódod volna egy is, mégis a polgármester, vagy tisztviselő társai szenvedtek volna. j első meghallgatásukkor kijeien- j tették, hogy nem vádaskodni j akarnak, legnagyobb reveren- ! eiával viseltetnek a polgármes- ! tér úr személye iránt, inkább i fájó érzés, hogy a város befek- j tetései nem a város egész lakos- ! ságának tetszése, szerint alakul- j nak. Ha csak való tényállások A (izénkét oldalas vádaskodás azonban összeomlott! Nem hogy nem igazolt egyetlen vádat sem, de a vizsgálóbiztos 28 oldalas jegyzőkönyve élénk fényt vet arra a nagy munkásságra, mely városházánkon folyik s a melynek egyetlen célja szebbé, nagyobbá, gazdagabbá tenni ezt az ősi városi ! A város lakosságának igen nagy többsége azt tudja, ezt elismeri és lelkesen követi polgármesterét a haladás utján. De most megfogják tudni és ismerni a vármegyén is, hogy az ország legelső vármegyéjében a legelső város Vác, mely a legtöbbel törődik népének kulturális és gazdasági haladásával. A ma divatos feljelentések méltó mellőzésben részesíthetők ezentúl, mert a mai vizsgálat reflekterszerűen rávilágít a pihenést nem ismerő, jóindulatú és becsületes munkára. megállapilására szorítkozott a vizsgálat, miért tartott ez a munka két hétig, pontosan meghatározva öl munkanapon át? — kérdezte tudósítónk. Szokásom szerint végigmegyek mindenen folytatta Madarász vizsgáló biztos és a legapróbb részleteket is vizsgálat alá vettem. Tessék nézni azt a hatalmas aktacsomót, ami itt a díványon, asztalon, földön fekszik. Ezeket mind a legaprólékosabban átvizsgáltam és megalkottam pártatlan vé’eménye- met. Bár az alispán úr fog vég- határozatot hozni s abban bőven kitér minden panaszra, már most nem titkolhatom el a vizsgálat eredményét, mely úgy szól, bogy semmi néven nevezendő szabálytalanságot, vagy mulasztást nem konstatáltam A mikor Madarász Adorján korm ány f őta n ácsos, vármegyei tb. főjegyző befejezte a'vizsgáés ez a legfényesebb elégtételül szolgálhat majd a város tisztikarának. latot, a mikor már mindent tisztán látott, felkereste a Váici Hírlap és kérte, hozza a vizsgálat megállapításait a nagy nyilvánosság elé. Husvét van. Örvendünk, hogy nyugalmat, békességet hirdethetünk ! — Hornyánszky Zoltán és Mi- kuska János kezdette előadá sál a vizsgálóbiztos — még múlt év nyarán megfelebbezték a városi közgyűlésnek azt a határozatát, melyben a városi csatornahálózatnak kiépítését rendeli el. Ezen kívül kitértek más Kritikai kapcsolatokra is, minő a villany, Árpád-utca kövezése, vízvezeték, stb. A felebbezésl a vármegye közgyűlése elutasítót ta, de felkérte az alispánt, hogy a panaszokat vizsgáltassa meg, mert nem közömbös a vármegyének, hogy van városa, melyben, ha a lakosságnak egy kisebb része is, panaszkodásokkal eltelve éli napjait. Az alispán úr elrendelte a tényállást megállapító vizsgálatot, mely, hangsúlyozom, nem fegyelmit megelőző vizsgálat, annál ke- vésbbé volt fegyelmi. Hornyánszky és Mikuska mindjárt Az Árpád-utca A konkrét panaszokat, a vizsgálat eredményét ismertetheti-e a vizsgálóbiztos úr városunk közönsége előtt ? Például mit talált az Árpád-utcánál ? itt nemcsak az aktákból tájékozódtam és vizsgáltam meg a bizottsági és közgyűlési határozatokat, hanem több érdekeltet is meghallgattam. A panasz az, hogy a lejtméretezésnéí alacsonyabb nívót állapított meg a város mérnöke és ezért van ma oly nagy különbség járda és úttest között. Váczy-Hübschl Kálmán terveit a pénzügyi és gazdasági bizottság elé terjesztette azzal hogy az Árpád-utcában átlag százhúsz centiméter lesz a lejtés. Ezeket a terveket ott cl is fogadták. A műszaki tanácsos megmutatta ezeket a terveket a háztulajdonosoknak, azok beleegyezésüket adták. Erről azonban jegyzőkönyv nincs. Ez a kérdés különben még lezáratlan, az iratok a vármegyénél vannak és most egyénenként tárgyalnak a háztulajdonosokkal, hogy közmegelégedésre sikerüljön az utcai járda rendezése. A vízvezeték — nem kisváci szemmel Milyen panaszok szólnak vízvezeték linkről ? Hát itt arról szólnak először. hogy egyes szegényebb városrészeket miért nem hagytak ki a vízvezeték áldásaiból. Mindenki tudja, hogy a vizet a Büki szigeten nyerik és a város hosszában felszorilják Deákvárba, hogy a víznek esése legyen. Ha már a vizvezetékeső végigmegy a városon, mért ne nyitnák meg minden utcájában ? Az összes építési teher a belvárosra szakadt volna ? A szekszárdiak hasonlóképen voltak és fe- 1 ebheztek, hogy akinek kell a mű viz, fizesse. A belügyminiszter kimondotta, hogy a közművek terhei közösen terhelik a lakosságot. Azt is panaszolják, hogy a város miért építette meg a házakhoz való csatlakozást, miért nem bízta rá a lakosságra, akar-e részt venni a vízvezetéki hálózatban ? Az előbbi miniszteri döntés szerint előbb, vagy utóbb meg kellett volna építeni a házi csallkazásokat magánvállalkozóval és miután főcsőhöz nyúlni nem szabad, a csatlakozást a várossal. Ma a város mindezt elkészítette és hogy könnyebbséget szerezzen, öt évre osztotta el a költségeket. Ezzel is a polgárság érdekeit szolgálta. Panaszolják, hogy drága a viz. Egy életre szóló befektetésnél nem lehet aprózni. Majd elérkezik az idő és talán nemsokára, amikor már az önök gyermekei hálás kegyelettel fognak emlékezni azokra, akik a vízvezetéket megépítették. Panaszok a villany ellen Villanyvilágításunkról szóló panaszkodásuk mennyiben áll meg ? Nyilatkozzék erről Méltóságod. Megállapítottam, hogy a villamosmű gépeinek életkora a negyedszázadhoz közelednek. Régen elmúlt az az idő, amikor ezek a gépek rentábilisan termeltek. Nem én állítom, Hoór- Tempis Mór dr. műegyetemi tanár, a világhírű elektrotechnikus véleménye szerint mielőbb uj gépeket kellett volna beszerezni. Ugyancsak az ő szakvéleménye szerint az uj gépekre teljesítendő résztörlesztésekkel, áramtermeléssel és személyzeti költséggel szemben a mai áramszolgáltatás hetvenezer pengő évi megtakarítást jelent Vác város közönségének. Ami magyarul azt jelenti, hogy a gépegységek legfeljebb két évtizedig használhatók. Ez idő alatt tehát egymilliónégyszázezer pengő kamataival együtt legalább három milliót takarított meg a polgár- mester a város pénztárának az-v
