Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-04-05 / 26. szám

2 VÁCI HÍRLAP zal, hogy az áramot idegen cen­trumból vásárolja és mi gondja sincs a gépek elhasználódásáé­val. Fényes elégtétel a polgármesternek — Mint gondolkodik Méltósá­god polgármesterünk munkájá­ról V Krakker Kálmánt nem ma ismertem meg. Munkakészségét, szorgalmát ismerem, mikor a nagy váci járást kormányozta. De, hogy beletekintettem most alkotásainak sorába, látom, hogy egész szivét, lelkét viszi minden nagyobb jelentőségű döntésbe. Gondoljanak csak önök a Phö- bus első szerződésére, amikor meggyőződött arról, hogy annak életbeléptetése a városnak kárá­ra történt volna, maga kérte sa­ját alkotására a vármegyén, hogy átlói a jóváhagyást tagad­ják‘meg. Nemcsak a legkisebb szabály­talanságot nem találtam mun­kájában, de városa érdeké­ben túl a köteles határon, élő szive minden rezdülésével dolgozik és hittel hiheti, hogy alkotásai Vác városát kieme­lik régi elmaradottságából. Legteljesebb elismeréssel le­hetek a polgármester személye és munkássága iránt és bizton hiszem, hogy illetékes helyről, felsőbbségétől a megérdemelt el­ismerés fog jutni osztályrészül nagy, sokszor emberi erői meg­haladó lelkes munkájáért. Míai számunk ÍO oldal. /I VÁCI HIUC/IP legközelebbi száma április 12-én, vasár­nap jelenik meg. Egyházi zene Székesegyházunkban Hmvét vasárnap. A főpap bevonulásakor : Var rázséji : »Ecce sacerdos«. Mise: Kempter — D-dur. Introilus : Griesbacher: »Resurrexi«. Gra­duate : Krislinus : Haec dies«. Offertorium: Gruber. »Terra tremuit«. Communio: Griesba­cher : »Pascha nostrum«. Hmvét hétfőn. Mise: Seyler — B-dur. Introi­tus : Griesbacher: »Introduxit vos«. Graduate : Kristinus: »Ha­ec dies«. Offertorium: Gruber : »Angelus Domini«. Communio : Griesbacher : »Surrexit«. K. Pikéthy müve a passaui dómban Jelentettük, hogy Európa leg­első kiadó cége Kisfaludi Piké­thy Tibor székesegyházi kar­nagy orgonaműveit megvásárol­ta és több kötetben piacra bo­csátotta. Most a kiváló zeneiró arról értesit, hogy Dunkelberg Ottó, a passaui dóm világhírű orgonaművésze közölte vele, hogy ebből a gyűjteményes kia­dásból megismerte munkássá­gát, egyik orgonaművét műso­rára vette és előadja a passaui dómban, ahol ma Európa legna­gyobb orgonája áll. Testnevelési-bizottság tagjai A vármegye főispánja vitéz Bailner Ernő tábornokot, Va- riyek Béla dr. Ideológiai tanárt, Zsoldos Károly földbirtokost a váci testnevelési bizottság tag­jaiul kinevezte. PINTÉR IMRE ötven éve sszinéssz A mi kedves művészünk Pin­tér Imre olyan jubileumra ké­szül, mely csak a kiválasztot­taknak adatik : Ötven évet töl­tőit el a világot jelentő deszká- j kon s mig magának liirl, dicső­ségei szerzett, soha, de soha nem feledkezett meg szülőváro­sáról. melynek ez alatt az em­beröltő alatt élő krónikása és dicsőítője maradt. Pintér Imre azokhoz a mind kevesebbek­hez tartozik, a kik nemcsak büszkék szülőföldjükre, de an­nak megbecsülését az édes szü­lő szeretetével egy nívóra helye­zik. A ki midőn megszökött a váci gimnázium latinórájáról és színésznek állt, ott a színpadon is szülőföldjére gondolt. A ki mikor külföldön szerezte a di­csőséget, midőn Blaliáné olda­lán ejtette eksztázisba közönsé­gét, váci volt és büszkén val­lotta magát vácinak. Azok közé tartozik, a kik könnyes szem­mel, legjobban megtudják érte­ni Petőfi sorait : Szülőföldem szép határa, meglátlak-e vala- hára ... Minden vágya, remé­nye, hogy egykor itt pihenjen meg, a honnan égő vágyakkal elindult, abban a városban, melynek minden kövéhez, utcá­jához senki nagyobb szeretettel nem ragaszkodik, mint hű fia, Pintér Imre. Ha városáról be­szél, könnyes szemein ál meg­szépül minden, a mit Iái, a mit onnan hall. Igazi pihenést az a TILTAKOZUNK, hogy a fiatal fák között vásárt rendezzenek! A főispán egyenes felhívást intézett »Vác szerelmeseihez.«, hogy szépítsük, virágozzuk Vác utcáit, ugyanakkor Vác eg\ ik legszebben induló ulcájáL. a har­mincméternél is szélesebb Csár nyi-körutat kettős Celtisz-íasor- ral ültették ki. Egy hétre rá jött a virágvá­sár és mit láthattunk ? A gyön­ge íácskák közöli kirakodtak a sátorosok, akik idegenből jöttek üzletet csinálni, nem fát védeni. Egyik sátort vasárnap este felállították. A Zeppelinhajtó or­kán feldöntötte, még másnap reggel is a kis fán lógtak a kis sátordarabok. Nem egy sátorépitő kevésnek találta a kél faközötti helyet, hát a kis fát beépítette a súrló- dó deszkaállványok közé. Egyik helyen vasat árultak. Hogy a hosszú láncokat el ne lophassák, gondtalanul ráfűzték a sétabotvastag kis fára. Másik helyen a sátort meg kellett erősíteni a szélvihar el­len, hova kössék, hát jó volt az egy hete kiültetett Geltisz töve. Az edényesek és vasasok kö­rülrakták vassal a kis fát, ez volt a határ, amely az egyik »üzletet« a másiktól elválasztot- ta. Egyik árúsnái a falusi alku­dott, a gyerekek pedig unal­mukban a kis fát fogva szélmal­mot játszottak és forogtak. Tet­szik gondolni, hogy a vidéki vá­sáros figyelmeztette a gyereke­pár óra ád neki, mit köztünk tölt, de végleg még sem tud ide­költözni, mert űzi, hajtja még ötven év után is a kenyérkereső gond. Jubilálni haza jön. Az édes anyaföld szeretetétől hiszi, vár­ja az újabb erőt, hogjr még'min­dig frissen, jó kedvvel tud majd ágálni a színpadon, a honnan őt az egész ország ismeri. Pin­tér Imre eljön haza, itt üli meg, valószínűleg az ősz kezdetén, azt a jelentős évfordulót, melyről ha visza tekint, van mivel büsz­kélkednie. Blaháné utolsó part­nere, a nagy Népszínház élő nagy alakja. Pályatársai, a Szinészegyesü- let megbecsülik a művészt és jubileumát fényessé akarják tenni. Emlékezetessé hálás szü­lővárosa teszi : mozgalom in­dult meg, hogy Pintér Imre szü­lővárosától öregségére kegydi­jat kapjon. Pintér Imre teljes életében kultúrát szolgált, Vác városa, ha csak fillérekben is, hálás fiának kulturmunkájáért. A város közgyűlése elé fog kerülni Pintér Imre kegydija. Bizton hisszük, hogy a város­atyák szívesen fogják megsza­vazni a művész jutalmát s a kultúra munkása közelebb jut ahhoz az epedve várt naphoz, hogy hazaköltözhet és kisebb gondok közt töltheti majd ra- jongóan szeretett szülővárosá­ban az öregség derűs napjait. két, hogy ne bántsák a fát'? Nincs fa, melynek szépen ki­dolgozott tövét össze ne tapos­ták volna. A kis fák sérültek, de a seb már egy hét alatt beforrott. Ha majd nagyobbak lesznek, a for­rások nem múlnak el, sőt sza­porodnak, mert újra és újra ki­rakodó vásárt kell tartani a fa­csemeték között. A város nem szed be helypénzben annyit, amennyibe tiz fának a nevelése, ki ültetése és gondozása kerül. £s mennyi kára lesz még a vá­rosnak és mennyi fájdalma a szép iránt lelkesedőknek, ha nem tesznek le arról a gondolat­ról, hogy a fapusztitó idegene­Nyilt-tér Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik Istenben boldo­gult férjem, Streiter József elhunyta al­kalmából részvétükkel felkeresni és a végtisztességadáson megjelenni szívesek voltak, a magam és enyéim nevében őszinte köszönetét mondok. Vác, 1931 március 31. Özv. Streiter Józsefné két beengedjék a fejlődő alléé­ba ! Mikuskáékkal felebbezünk a szépérzékű polgármesterhez. A legújabb barbarizmus ellen és félünk, hogy ismétlődni fog, mert a mottó : a városnak pénz­re van szül Ünnepi színjáték Husvét vasárnapján d. u. i/26 órai kezdettel az evangélikus is­kola tantermében a húsvéti szent történetet tárgyaló ünnepi színjátékot ad elő az ev. tanuló- ifjúság. Utána Göllner Mihály vetítésével bemutatja a passió történetét. Belépő dij 50 fillér, íentartott hely 1 pengő. Gyer­mekeknek fele. Vendégeket szí­vesen látnak. Husvét a reformátusoknál Husvét mindkét ünnepén d. e. tiz órakor kezdődik az ün­nepi istentisztelet a református templomban. Az istentisztelet alatt úrvacsora osztás is lesz. A verőcei kisgazda író újabb színmüve A váci közönség még emlékez­ni fog, hogy Kálmán Sándor a szomszéd Verőce ismert kisgaz­da írója, milyen szép sikertért el »Fekete mén« c. művével, me­lyet Halmi igazgató társulata adott elő. Kálmán Sándor most a »Földosztás« c. népszínművét és a »Strand ördöge« c. drámá­ját elhozta Badó igazgatónak, a kinek a színdarabok annyira megtetszettek, hogy azokat még ebben a szezonban be akarja mutatni a váci közönségnek. A verőceiek már ismerik ezeket, már több előadást értek otthon és szerintük az iró legsikerül­tebb alkotásai. A kisgazda iró szinelőadása iránt a környéken is érdeklődés mutatkozik, sokan befognak jönni arra, különösen Verőcéről. Sőt, amint hírlik, ak­kor gazdaünnepélyt is rendez­nek. VÁROSI VÁROSI VERNE GYULA világhírű fantasztikus regénye : A REJTELMES SZIGET VÉGIG SZÍNES VÁROSI VÁROSI

Next

/
Thumbnails
Contents