Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-12-25 / 96. szám
vAci HÍRLAP 5 Magyarul - magyarán írja Ereos—Borbély Sándor Évekkel ezelőtt talán egy évig is írogattam a Váci Hírlapba magyar nyelvi dolgokat arról, hogy mily veszedelmesen ellepte szépséges nyelvünket az idegen észjárású s hitvány fordítások révén özönével beáramlott magyartalan kifejezéseknek megfojtó hinárja, orrfacsarintós iszapja. Az én felszólalásaimmal egyidejűleg s teljesen egyező lelkiséggel vette fel a harcot a magyar nyelv fattyúhajtásai ellen a már Istenben boldogult néhai György bátyám Zalaegerszegen az ottani lapokban. Ügy tapasztaltam — s talán nem tévedek — hogy a kedves olvasó közönség szivesen olvasta e cikkeket ott is, itt is, mert mikor ezeket »Nyelvünk Védelme« c. könyvünkben egybeszedve jelentős számban kinyomattuk, a közönség — úgyszólván — elkapkodta. Azt vélem tehát : tetszetős és hasznos dolgot művelek most is, mikor régi és állhatatos szellemi szerelemhez hűen, újra védelmére kelek gyönyörűséges nyelvünknek — a betolakodott, elburjánzott giz-gaz kifejezések ellen. Mert túlságosan, sőt megir- tóztatólag tele van nyelvünknek szép virágos kertje bolonditó beléndekek és megcsaló csalrna- tokok megtévesztő, megmérgező, magasra nőtt burjánival ! Uramisten ! Adj ihletet, hogy megfogjam jó figyelmét olvasóim néhányának, kikezdjem a fásult közönyt s legalább egy pár magyarnak méltóképen feí- rázhassam tudattalan szender- gését ! * Időszerűleg: most a tanév ele- jén*első Ízben a legfogékonyabb lelkűekhez, az iskoláskorú ifjak felé irányítom első szómat, de ugyanekkor a tanítók, tanároK és szülők szives figyelmét is kérem, mert körültük forog, sőt ő rajtuk fordul meg a mostani mondani valóm. Azt kérdezem: »Apám«é, vagy »apa«é az, akitől én nevem kaptam ? Mi, az én korombéli gyermekek még igy neveztük, igy szólítottuk családunk fejét: apám, édesapám. Visszaemlékszem még arra is, hogy járt akkortájt körünkben egy külföldi német, aki gyönyö* A cikket az illusztris szerző még a tanév elején adta át a Váci ű rlapnak, de az aktualitások mindig kiszorították a lapból az értékes írást. Szerk. NAGY korcsofyavásár NAGY puskaműses sportárúházában Vác, Széchenyi ucca 25 rűséggel tapasztalta azt a szép, honi szokásunkat, hogy majdnem minden magyar gyermek mily gyöngéd, kedves, meleg, hullámosán ringó hangcsoporttal fejezi ki szüleihez való viszonyát igy: »édesapám! édesanyám!« És az is tetszett neki, hogy mindig igy mondja a magyar gyermek s nemcsak néha- néha. — No lám! Ha egyébben nem is, de ez egyben igaza van a németnek. Mert valóban a szónak bájosan hullámzó, meleg zenéje ez az, »édes apám, édes anyám« féle szólás. De hányadik magyar eszméi ma arra, amit észrevett ez az egy német!? Bizony kevesen! Hát már nyelvünk házi szépségére is a német kell hogy eszméltessen!? Még igy sem tanulunk! De a tőlük átfordított hitvány, selejtes német-magyar szólást bezzeg felkaptuk és melengetjük. Ilyen ez az »apa«, >anya«- féle megszólítás is: Der Vater ist nicht zu Hause. Vater! Wo bist du gewesen? Die Mutter ist krank. Mutter! Bist du schon gesund? stb. Ez rendjén lehet a németnél. De illik tudnunk, hogy ennek a német szövegnek szószerinti fordítása csúnya kakuktojást csempész a magyarnyelv fészkébe. A magyar nyelv szelleme és megjegecesedett kifejezése szerint ugyanis más az »apa« s más az »apám jelentése. «Apa« ugyanis annyi van a világon, ahány embernek csak van gyermeke. »Apám« azonban csak egyetlen egy van, akinek én vagyok a gyermeke. Már most kérdem: kihez fussak, kihez szóljak — gyámoltalan én kis gyermek,— ha örülök, ha bajom van?Mely »apá«-hoz a sok között? Némethon, vagy Brazília, Kamcsatka, vagy China, Nippon apái közt fogjak egyet, — hiszen ez is, az is »apa«, — akármelyik elül- hátul! Nemde, csak ahhoz az egyetlen egyhez fordulok, szólok, aki enyém s kié vagyok, aki hozzám testben-szivben legközelebb? A sok apa közül ezt az egyet magaménak tudom, magaménak vallom: nem eresztem őt világba, hogy a Földnek minden pontján »apa« néven jöjjön-ménjén, szédelegjen s az otthonát meg ne lelje. Fogom, kötöm őt magamhoz s a közeli birtokviszonyt tömött sorsorral, erős módon (az m betűs birtokraggal) igy fejezem ki, hogy »apám«. így, birtokviszonyosan fejezte ki a birtoklást a magyar néhány ezer esztendő óta — a legutóbbi időkig. S most a némettől s esetleg a többi, tőlünk idegen észjárású népektől akarja az újkor módisan eltanul- tatni gyermekével, hogy hogyan említse, vagy szólítsa ez az apját. Ne hallgass e divatos, de idegen szellemű beszédre magyar szavú fiam! Ki ne ejts szádon apáddal viszonylatban ezt a szót: apa, hanem mondd igy: »apám«, vagy »apád«, »apja«, »apánk«, stb. Mert a magyar nyelvnek az a szokása, jellegzetessége és ékessége, hogy a birtokviszonyos-alakot használja ott is, ahol más nép másként fejezi ki magát. Lám a németnek jó az, ha nincs itthon a»Vater«, a szobában van a »Mutter«, elutazott a »Schwester«, vagy fáj neki a »balszem«, hiányzik az egyik »kar«, zúg neki a jobb »fül«, van neki jó »sziv«, stb. stb. Mindezt azonban a jó nyelvérzékü magyar igy mondja — birtokviszonyosan: »apám, anyám, kezem, lábam«, stb. Ily közellevőnek s magával egybeforrottnak érzi a magyar mindazt, aki, vagy ami a birtoklása körébe esik. így: apja, anyja, s a többi közeli és távolabbi vérei, testvérei, testi-lelki tulajdonai: néném, húgom, öcsém, ángyom, barátom, pajtásom, szivem, lelkem, agyam, fejem, búm-bánatom, örömem, fájdalmam, stb. Még némely távolabbi személyt is a közeli birtoklás körébe von, mikor idegent is igy szólít meg: Hova- hova kedves öcsém? néném asz- szony, kis leányom stb. Bégebben némely szóösszetételekben kétszeresen is kifejeződött a birtoklásos viszony, igy: apámuram, öcsémuram, nram- bátj'ám, atyámfia stb. Ezek még ma is használatosak ugyan., itt- ott egy-egy esetben, de már keresni kell azt az embert, aki ily zamatosán még tud és mer is szólani. Még inkább keresheted az új magyarok közt azt, aki jónéven is veszi ezt a szépmeg- szólitást: Urambátyám! Öcsém- uram! Mert bármily kedvesen mondja is egyik a másiknak: Kedves Urambátyám! nem oly kedves már ez a meleg szó a megszólítottnak, mint a három lépés távolságú »Nagyságos úr«. Mert ez kell most az új magyarnak ! ÍHííí*ü$löhö5 •az-cgcn ugy-fűnl fel : i u c/öVcf nmm rádió j Az én gyermekkoromban (Erdélyben) még az igazi nagyságos úr és az ugyanilyen nagyságos asszony sem mondotta — még a cselédjéhez szólva sem, — hogy a nagyságos úr igy... Betört az olcsósági hullám! ROSENFELD és HEKSCH e hónapban mindkét divatárúházában raktár apasztás miatt csak cd o Női hócipők, prima.......................5‘80 ’-t GTQ Ad Női sárcipök, prima.......................5 70 n cfi Q (A U ín =o Férfi sárcipők, prima ......................6 40 GFB prima selyem harisnya, hibáto 3 *>< 3 cd 'O E lan, minden színben, csak , . . 268 tt> rr u CL Selyem reform nadrág, bélelt . . 3‘26 o= GL n ‘O JZ Svájci sapka, minden színben . . 3 30 ■o-r_ 4) Női oroszka, tiszta gyapjúból 15 P h, 9 50 Ja © O' =o c '<V Női béléit mandzsettás kesztyű . . P70 Női és férfi pécsi bőrkesztyűk, teveszőr béléssel................................6'80 i Erős angol meleg női harisnya 2 20 h. P— Gyermek bélelt trikó kesztyűk minden színben ................................110 Mackó nadrág 1—6 éveseknek 4 50 5'20 Gyermek oroszka mellények 3‘80—5'80 Gyermek flór patent harisnya, a legprímább, 1-es csak ......................— 90 Dús választék bébe gai niturákból4‘50—550 Prima selyem sál, minden színben 1 50 Divat férfi téli sapka. o © © 2: ¥ 00 LO db Cfi *0 CL *o CL < O CL 'Cd i— s c/3 C/3 *— £ o E-CD Tartós minőségű bokavédő . Férfi kesztyű, gombos és csattos 150 Selyem nyakkendők, divat színekben Prima férfi oxfotd ing 2 gallérral . Selyem mellű fehér és színes ingek 2 gallérral..................................... Kemény gallér, la, 1 20 helyett . . Félkemény gallér csak .................. Férfi pullover, tiszta gyapjúból . . ..................2-40 Téli bőr sapka, szőrme széllel . . 3 80 Divat férfi kaiapok, minden sz. 6 80—880 Férfi zokni, tiszta gyapjú 2 80 h. 120 Férfi gyapjú sál, divat mintával csak 1 9o Dús raktár lakkcsizma, hócipő s gyermekcipőkben, Gyermek Krimmer bunda kabátok, bőrdíszmű, kézimunka kellékek, berlinerek, gyapjú fonalak, rövidárúk, futószőnyegek ezen idő alatt minden elfogadható legolcsóbb árért lesznek kiárusítva P80 -2-20 1.10 5 80 468 088 0 80 750 Ingyen adunk választás szerint 1 pár férfi vagy női gyapjü harisnyát minden vevőnknek, ha 15 (tizenöt} pengőn felül vásárol Saját érdeke ezen áfákat siáSüssk beszerezni minden vevőnek, mert ezzel legkevesebb 40%-o4 megtakarít FELTÉTLEN HIVATKOZZON AZ OLCSÓN KIK SIETETT ÁRUKRA!
