Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-12-25 / 96. szám

6 VÁCI HÍRLAP A jubiláló váci villany jövőjéről A villany-háztartási cikkek, kirakatok olcsóbb villany­áramáról — Az utcai világításról — Mikor készül el a hálóza teljesen? — A vasárnapi áramszünet „Nagy szükség van a fogyasztók türelmére!“ a nagyságos asszony úgy ... ha­nem T a »férjem, feleségem«. Csak az örmény boltos mondot­ta cselédjének: Vidd ezt a tekin­tetes asszonynak, mondd meg a teins úrnak stb. És dehogy is kérdezték volna eleink a gyer­mekeiktől ezt igy : Hol van apa, anya? Hanem igy: Hol van apá­tok, anyátok? És milyen eredeti, zamatos, meleg, családias hang üti meg az ember fülét abban a szólam­ban, melyet az apa és anya (ez most jó!) egymás irányában igy használtak : Ugyan hagyja már »ap- jukom!«; vagy: Mit csinál »any- jukom?« (kettős-birtokraggal!) Ma természetesen — mintha a nyelvi nyugatnak Trianonja pa­rancsolná ránk — megcsonkítva használják ezt is — igy: Mit szól hozzá apja? Hallgasson már anyaj! Előttem úgy tűnik fel ez a nyelvi szöveg-szülemény mintha egyszersmind a mer" családi és társadalmi életnek s jelezné a hanyatlását. Mintha átallaná, szégyenelné a mai kor gyermeke azt a melegséges, csa­ládi egybeforrottságot világ elé vinni, melyet az »apám, édes­apám« jelez! Másrészt pedig ke- vesbedik a több gyermek s ve­lük sorvad az ajkakon ez a szó is: »apjuk-anyjuk«; divattá lesz az egy gyermek s ehhez bizony nem illik már sem az apjuk, sem az 'dnyjuk, gondolják hát: egy gyermekhez az is elég isten­telen illőséggel: kérlek »apa«, — gyere »anya«. Száz szónak is egy a vége: A magyar gyermeknek nincs s nem is lehet szülőihez való vi­szonylatában, »apa«, »anya« hangzású megszólítása, vagy megnevezése. Nem hiszem, hogy bárki is csak egyetlen egy pél­dát is tudna megcáfolásomra idézni, akár a nép, akár a köl­tők, vagy elsőrendű irók több száz éves termékeiből. Nyel­vünkbe lopódzkodott kivetni való nyelvi kakuktojás ez, mely itt akarja kikölteni idétlen mag­zatát. Ne engedjétek ezt magyar anyák, magyar tanítók! Erre a szólásra szoktassátok, neveljétek gyermekeiteket; édes­anyám! édesapám! •-----------------------------------------• 9 \ Értesítem n. b. Hölgyeimet, hogy az őszi szezonból vissza­maradt őszi és téli modell- jeimből nagy karácsonyi okkázió vásárt \ rendezek és áron alul ki- : árusítom. Egyben van szeren­csém tudomásukra hozni, hogy ; a legújabb és legelegánsabb \ bijoutri cikkek (gyöngyök, ' csattok) és estélyi ruhadiszek (virágok, strasszok), egyes modell-darabok állandó rak- ; táron, nagy választékban és ; legolcsóbb árban kaphatók. | Remélve, hogy ezzel az oká- zióval n. b. Hölgyeim szives pártfogását továbbra is bírni fogom, vagyok tisztelettel LENGYEL JUCI kalapszalon ® Szentháromság-térl sz •----------“---------------------—----—• Most, hogy a Váci Hírlap hosszabb cikkben foglalkozott a jubiláló váci villany múltjával, önként jelentkezik a kérdés: mi mi lesz a jövőjével ? Nem az ár­leszállításról szeretnénk szólni, mert ez a mai gazdasági hely­zetben megoldhatatlan. (?) De szólni szeretnénk azokról a leve­lekről s hozzánk intézett kérdé­sekről, amelyeknek együtthang- zó tárgya : mikor kapnak a ki­rakatok, villany háztartási cik­kek olcsóbb áramol ? Az uj áram megindulásakor ugyanis a villanyosmű a villany- számlák mellé praktikus és egy modern háztartásban nélkülöz­hetetlen villany háztartási cik- I kék propagálását célzó füzeteket csatolt, amelyek kibocsájtásá- nak logikus célja az volt, hogy a jobb módú fogyasztó vásárol­jon ilyen cikkeket és velük több több áramot fogyasszon. Mert ismeretes, hogy a villanyszerző­dés szerint az áramfogyasztás növekedésével lesz olcsóbb ára­munk. Azt hisszük, fordítva hama­rabb jutott volna célhoz a villa­mosmű. Nem a nagyobb fo­gyasztásra kellett volna várnia, hanem a cikkek vásárlását s ez­zel az áram nagyobb mérvű fo­gyasztását olcsóbb árammal Kel­lett volna előidéznie. Mert Ki vesz ily drága áram mellett még több áramot fogyasztó cikkeket? A múlt év decemberétől a nyár közepéig nem is tüleked­tek a villany háztartási cikke­kéi’!. A nyár elején jött azután a villanyankét, amelyen váro­sunk polgármestere kijelentette, hogy a kirakatok és a villany háztartási cikkek olcsóbb ára­mol fognak kapni. A villanyosműnél jelentkeztek is néhányan ily cikkekért, ré­szükre külön mérő szerkezete­ket szereltek fel, amely ugyan­annyiba került, min egy villany­óra. Ezekután a legtöbben le­mondtak a cikkek vásárlásáról. A megoldás nem sikerült. Azóta egyre többen sürgetik a megigért olcsó áramot, amely­nek érdekében elsősorban ut­cáink fényének emelése, a ki­rakatok olcsóbb világítása, de a háztartási cikkek ügyeiért is fel­kerestük Reymeyer Gusztáv igazgatót, hogy nyilatkozzék a Váci Hírlapnak. A háztartási villany — Két éve már — kezdte az igazgató — hogy foglalkozunk és pedig behatóan ez üggyel, de igen nagy nehézségekbe ütközik annak végrehajtása. Célunk az volna, hogy a fogyasztónak ol­csói)!) áramot tudjunk adni, ez ne járjon szerelési költségekkel s a villanyosmű se veszítsen. Először visszatérítő számlálók­kal hittük megoldani. Drága volt : 40 pengő. De különben sem.vált be, inert p. u. van oly kisfogyasztású porszivógép, a melyre nem is reagált. Kisfo- gyasztású gépekét nem regisz­trál. — Ezek után a kísérletek után gondoltunk a tarifádis meg­oldásra. Hónapok óta dolgozom s még mindig nem sikerült meg­állapítanom egy olyan kulcsot, amely a megvalósításhoz vezet­hetne. Már áttanulmányoztam a legkiválóbb idevágó német szak­munkákat. Egy i)ontos lakáson­kénti, üzemek szerinti fogyasz­tás, villanyégők száma, stb. sze­rinti kataszter felállítása vezet­ne célhoz, de hát ez igen nagy munka, ismétlem, most három hónapja megint nagyon beleme­rültem, hogy megtaláljam a min­denkinek leghelyesebb megol­dást s én azt hiszem, hogy a jövő évben megoldhatjuk ezt a kérdést is. A kirakatok világítása — Városunk esti fényének emelése céljából kereskedőink­nek kedvezményt kellene nyúj­tani, hogy olcsóbban s igy job­ban világíthassanak. Megélén­külne az utca forgalma, de nyer­ne vele a város is, mert ahol több üzlet van egymás mellett, ott megtakaríthatna valamit az utcai világításon. Lásd a Magyar Hét példáját. Polgármesterünk ezt is kilátásba helyezte ! Ez nem kerül megoldásra ? Ezt együtt szeretnénk meg­oldani az előző kérdéssel. Bár ki kell jelentenem, hogy kikér­tük a székesfővárosi villa­nyosműnek irányelvét s azt a meglepő választ kaptuk, hogy a főváros nem nyújt kedvezményt az esti fogyasztóknak, csak a záróra utáni világításra kapnak engedményt. Érdeklődésemre megtudtam, hogy e kérdés meg­oldására több vidéki városban két-tarifás számlálókat állítot­tak fel, de ezek megint csak oly drágák, hogy nem megoldás. Itt is tarifálisan oldjuk majd meg a kérdést. Itt sietek kijelenteni, hogy e fontos kérdésekben a fogyasz­tók türelmére nagy szükségünk van, mert mindenki beláthatja, hogy kísérletekbe nem bocsát­kozhatunk, mert ha valamit el­kezdünk s az nem jelentene akár a fogyasztó részére, akár a mi részünkre teljes megoldást, azt vissza szívni nagyon kényes volna. Inkább alaposan kidol­gozzuk tervünket. Az utcai világítás Ez után a mellékutcák rossz világítását tettük szóvá Reyme­yer igazgató előtt. Sok utcánk van, ahol teljesen rossz azok megvilágítása. Naponta látni — kiváltkép esős időben — zseb- vili anylámpával járókat s ugyanakkor nem messze (bár sok helyen elég messze) ott ég a villanyoszlop körtéje. Vác vá­rosnak több mini a fele részé­ben hiába ontja fényét az osz- loj) áh-es égője, meri az ugyan­abban a sorban álló fák koro­nája télen-nyáron nem engedi ód a világítást. — Elismerem, hogy igy van — mondta az igazgató —, mert amikor az amúgy is szűk ideák­ban az oszlopokat annak ide­jén felállították, a fák még na­A föld mai képe népei, városai, erkölcsei, ér- dekfeszitő útleirásokban és tudományos beszámolókban. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára ú] tizkötetes sorozata Agostini i Hz esztendő a TíizMön Dél-Amerika legdélibb pontjának is­meretlen vidékei és népei Almásy László: Autóvá? Szudánba Az első autóutazás végig a Nílus mentén Baktay Ervin: A világ tetején Körösi Csorna Sándor nyomában a Himaláján át Tibetbe Sten Bergman: Kamcsatka ösnépei között A sarkvidék hósivatagjainak, primitiv eszkimó törzseinek élete Choinoky Jenő: Afrika Kötet Az első magyar könyv a mai, civili­záció felé közeledő földrészről Leden : Kjuvafin jégmezői Kanada fölött, az északi indián tör­zsek és eszkimók között Pfizenmayer: Kelef-Szibéria őslakos Szenzációt keltő ásatások ős-mam- mutok fölfedezett sírjaiban Stein Aurél : Nagy Sándor nyomában A világhírű magyar utazó legered­ményesebb útja Észak-lndiában Taylor : A kannibálok földjén Három fiatal amerikai izgalmas ka­landjai Uj-Génuában ftlinden kötet sok képpel és térképpel A modern földrajzi irodalom legjelentősebb alkotásai A tizkötetes gyűjtemény díszes egész- vászonkötésben előnyös részletfizetési* feltételek mellett kapható a Franklin-Társulat könyvkereskedésében Budapest, IV., Egyetem-utca 4 sz. Aki az alábbi szelvényt kitölti s boríték­ban, vagy levelezőlapra ragasztva beküldi, annak a Franklin Társulat könyvkereske­dése részletes kimerítő, illusztrált pros­pektust díjmentesen küld T. Franklin-Társulat könyvkereskedésének Budapest IV., Egyetem-utca 4 Kérem részemre a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára új sorozatának pros­pektusát díjmentesen megküldeni. név foglalkozás pontos lakáscím

Next

/
Thumbnails
Contents