Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-07-15 / 51. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 51. szám. Vác, 1925 juiius 15. j Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Melyben egy hóra ...................... 15000 K Vidéken egy hóra ..... 20000 K Egyes szám ára ........................... 2000 K Előfizetéseket csak egy hónapra Fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyiittér milliméter soronkint díjszabás szerint Hogyan jutottak a városok kölcsönhöz? Egy év múlva újabb külföldi beruházási kölcsönt vehetnek fel a városok A népszövelségi kölcsön óta oly nagy pénzügyi tranzakció, mint a minő most a városok kölcsöne, nem volt. Városunk is szerepel az előnyös hilelben, ezért nem lesz érdektelen elmondani, hogyan jött világra ez a kölcsön. Legilletékesebb helyen ezeket mondották: — Közel egy esztendeje már, hogy a városok minden követ megmozgatnak nagyobb hitel elnyerése céljából. A vidéki városok épp úgy, mint a főváros és mint általában az egész ország, a háború és a háború utáni tőkehiány folytán befektetésre egyáltalában nem gondolhattak, és igy a városi közműveket nemcsak fejleszteni nem tudták, hanem még a szükséges tartozási munkálatokat sem tudták keresztülvinni. — Amióta sikerült helyreá'lüarii a magyar állam pénzügyi egyensúlyát és igy csökkent a külföldi bizalmatlansága a magyar pénzpiaccal szemben, a városok abban reménykedtek, hogy végre sikerül nekik is befektetési kölcsönhöz jutni. Megindultak a tapo- gatódzások és amint ilyenkor rendesen történni szokott, számtalan közvelitő bukkant fel. Mindenki kápráztató ajánlatokkal jött, azonban ezekről ajánlatokról egymásután kiderült, hogy komolyan nem vehetők. Legutoljára lörtént ajánlat arra a sokat emlegetett huszonötmillió dolláros kölcsönre, a mely azonban szintén nem volt perfektuálható. Elég, ha csak egy teleli említek meg a hitelezők feltételei közül. Ezek ki akarták kötni, hogy minden építkezést és berendezkedést a városokban csak a hitelező csoport csinálhat, amennyiben a városok más vállalatnak adnának megrendelést, ezért kötelesek volnának kártérítést fizetni. Ezzel természetesen meghiúsult volna a városoknak az a helyes törekvése, hogy a nagyszabású közmunkák elrendelésével egyúttal a fenyegető munkanélküliséget is csökkenthessék Magyarországon. — A nagy hitelszükséglet láttára végre is a pénzügyi kormányzat is szükségesnek látta, hogy beavatkozzék. A mikor a Speyer- bankház főnöke a népszövetségi kölcsön dolgában Budapesten járt, Búd János pénzügyminiszter felhívta a figyelmét a városok kölcsönére is. Ezt követőleg a Speyer-cég a Kereskedelmi Bank utján tájékozást kért a kormánytól a vidéki városok pénzügyi erejéről és a fedezetről, a melyet a bankháznak fel tudnak ajánlani. A kormány a kéri adatokat elküldöíle és a Speyer-cég kijelenleíte, hogy hajlandó a kölcsönt folyósítani. — A pénzügyminisztert akkor, a mikor a kölcsön feltételeit megállapították, az a szempont is vezette, hogy nem lehet az egyes vidéki városokat külön-külön külföldre engedni, hogy ott kötvényeket helyezzenek el. Békeidőben csupán Budapestnek, Pozsonynak, és Zágrábnak volt kötvény- kibocsájlási joga. Ha most kisebb vidéki városok külön-külön iparkodnának pénzt szerezni, anélkül, hogy ennek technikáját ismernék és anélkül, hogy ismernék a kötvényárfolyamok megvédésének módjait, akkor attól lehet tartani, hogy a magyar kötvények iránti bizalom hamarosan meginogna. Amellett számításba kellett venni azt is, hogyha gazdag városok, mint Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely könnyebben is jut nának kölcsönhöz, szegényebb városok, mint például Balassagyarmat, Vác, nem juthatnának hozzá a befektetésekhez szükséges pénzhez. — Ezeknek a megfontolásoknak alapján történt a megegyezés a Speyer-bankházza). A feltételeket lehetőleg a városok érdekének megfelelően állapították meg. A kötvényfeltételek kedvezőbbek, mint a szanálási kölcsönnél voltaic és a városok ellenállása folytán lemondott a Speyer-cég az eredetileg kívánt egyetemleges felelősségről is. Kormánygarancia szintén nincsen, mert ezt a népszövetség amúgy sem engedné meg. A kölcsönnél közvetítő Kereskedelmi Bank jutalékát az amerikai bankház vállalta el. Az egész kölcsön lebonyolításánál a Kereskedelmi Bank évente alig fog 1500 dollárnál többet keresni. A köt- vénykibocsájtást négy tagú bizottság látja el, a melyet hivatalos személyiségekből állítanak össze. így tehát a pénzügyi kormányzat meggyőződése szerint a mai viszonyok között elképzelhető legkedvezőbb feltételeket sikerült elérni. A negyvennyolc érdekelt város közül negyven már is kijelentette, hogy részt kér a kölcsönből. Az újabb kölcsön felvételét gátló tilalom csupán egy esztendőre szól, egy esztendőre pedig a tízmillió dollár is jelentékeny ösz- szeg, a mellyel fontos befektetéseket lehet elvégezni. Remélni lehet, hogy egy éven belül a külföld bizalma annyira megerő södik Magyarország iránt, hogy további külföldi töke fog az országban elhelyezkedést keresni. Hét órakor lesz a mise a hétkápolnánál Julius 17-én, pénteken a szabadságharc vesztett csatájának évfordulóján, mint már jelentettük, gyászmise lesz a hétkápolnában, a honvédszobornál emlékünnepély. Ax érdeklődőkkel közöljük, hogy a mise reggel hét órakor lesz, az emlékbeszédet Sáfár Béla mondja* Bruzda József szavalni fog és az Emerikana Vácia énekel. jSzegeden, váciakkal a regattán A magyar evezős szövetség és a tiszai regatta szövetség az idén julius 11-én és 12-én tarlotfa Szegeden versenyét. A váci sporfegyletnek, ezt a versenyt megelőző, ez évi szereplései oly érdeklődést váltottak ki, melyhez hasonló ritkán van nálunk, mely még fokozta a versenynapok értékét. Több mint 20 kisérő utazott le városunk sporthiveiből. Az első napon a nyolcevezös versenyt elvesztettük, de ennek a napnak is meg volt a fényes eredménye, mert megnyertük a négyevezős, junior palánkos versenyt a szegedi csónakázó és reggatta- egylet ellen és a skiff versenyben Bodonyi Ferenc verte meg a Szegedi regatta-egylet képviselőjét, Sebestyén Endrét. Az elsőben elhoztuk a Szövetség liszteletdiját, másodikban pedig a M. E. Szövetség liszteletdiját. A második napon a négyevezős versenyt, kormányossal, legjobb hajókkal megnyerlük, a mivel Vácra került a „Rákóczi serleg“, a magyar Evezős szövetség leghatalmasabb, örökös vándordija. E második napon is elvesztettünk egy négy evezős versenyt, a minek oka az volt, hogy ezt a hajót ott kaptuk kölcsön az ottani Csónakazó-egy- leítől, de már a starthoz való indulásnál el tört egy a villája és az egész utón a foltozott hajó újabb apróbb hibáival csak el- fárasztotta, elkedvetlenítette a versenyzőinket és egy hosszal lemaradtunk a hires Bertényi féle négyes előtt. E két nap eredménye tehát újabb három győzelem. Ez évben összesen tiz. Esztergom még hátra van. Ott augusztus 2-án lesz a verseny, a váci fiúk a legnagyobb bizakodással néznek elébe. A szegedi csónakázó egylet mindenképpen excellali.i kívánt, mert nemcsak sportszeretetéről, de magyaros vendégszeretetéről is meggyőzte a váci evezősöket és azok nagyszámú kísérőit. Az elszállásolás körüli kedveskedésük, a csónakok kölcsönadása, mind bizonyították irántunk tanúsított rokonszenvet, de a váciakat külön is kitüntelték és elhalmozták mindenféle apró kedveskedéssel, igy meghívták a váciakat az első versenynap estéjén egy hamisítatlan „tiszaparti halászlére“ és járulékaira, a hol a barátságot a két egyesület még jobban kivereíezte. Orly. Turistáink Esztergomban A kedvezőtlen idő miatt 37-en vettek részt turistáink vasárnapi kirándulásán. Esztergomban a város polgármestere fogadta közel kétszáz főnyi közönség élén kirándulóinkat, majd a dalárda köszöntötte őkel. Megtekintették a székesegyházat, képtárt, kincstárt, kriptákat és a szent István kápolnát. Utána ebéd voit a Fürdő szállodában, a hol késő délutánig nagyszerű kedvben és tánc mellett maradt együtt a társaság. Majd a város megtekintése után az esztergomi turisták kísérete mellett indultak haza.
