Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-07-15 / 51. szám

Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 51. szám. Vác, 1925 juiius 15. j Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Melyben egy hóra ...................... 15000 K Vidéken egy hóra ..... 20000 K Egyes szám ára ........................... 2000 K Előfizetéseket csak egy hónapra Fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyiittér milliméter soronkint díjszabás szerint Hogyan jutottak a városok kölcsönhöz? Egy év múlva újabb külföldi be­ruházási kölcsönt vehetnek fel a városok A népszövelségi kölcsön óta oly nagy pénzügyi tranzakció, mint a minő most a városok kölcsöne, nem volt. Városunk is szerepel az előnyös hilelben, ezért nem lesz érdektelen elmondani, hogyan jött világra ez a kölcsön. Legilletékesebb helyen ezeket mondották: — Közel egy esztendeje már, hogy a városok minden követ megmozgatnak na­gyobb hitel elnyerése céljából. A vidéki városok épp úgy, mint a főváros és mint általában az egész ország, a háború és a háború utáni tőkehiány folytán befektetésre egyáltalában nem gondolhattak, és igy a városi közműveket nemcsak fejleszteni nem tudták, hanem még a szükséges tar­tozási munkálatokat sem tudták keresztül­vinni. — Amióta sikerült helyreá'lüarii a magyar állam pénzügyi egyensúlyát és igy csökkent a külföldi bizalmatlansága a magyar pénz­piaccal szemben, a városok abban remény­kedtek, hogy végre sikerül nekik is befek­tetési kölcsönhöz jutni. Megindultak a tapo- gatódzások és amint ilyenkor rendesen történni szokott, számtalan közvelitő buk­kant fel. Mindenki kápráztató ajánlatokkal jött, azonban ezekről ajánlatokról egymás­után kiderült, hogy komolyan nem vehetők. Legutoljára lörtént ajánlat arra a sokat em­legetett huszonötmillió dolláros kölcsönre, a mely azonban szintén nem volt perfek­tuálható. Elég, ha csak egy teleli említek meg a hitelezők feltételei közül. Ezek ki akarták kötni, hogy minden építkezést és berendezkedést a városokban csak a hite­lező csoport csinálhat, amennyiben a vá­rosok más vállalatnak adnának megrende­lést, ezért kötelesek volnának kártérítést fizetni. Ezzel természetesen meghiúsult volna a városoknak az a helyes törekvése, hogy a nagyszabású közmunkák elrende­lésével egyúttal a fenyegető munkanélküli­séget is csökkenthessék Magyarországon. — A nagy hitelszükséglet láttára végre is a pénzügyi kormányzat is szükségesnek látta, hogy beavatkozzék. A mikor a Speyer- bankház főnöke a népszövetségi kölcsön dolgában Budapesten járt, Búd János pénz­ügyminiszter felhívta a figyelmét a városok kölcsönére is. Ezt követőleg a Speyer-cég a Kereskedelmi Bank utján tájékozást kért a kormánytól a vidéki városok pénzügyi erejéről és a fedezetről, a melyet a bank­háznak fel tudnak ajánlani. A kormány a kéri adatokat elküldöíle és a Speyer-cég kijelenleíte, hogy hajlandó a kölcsönt fo­lyósítani. — A pénzügyminisztert akkor, a mikor a kölcsön feltételeit megállapították, az a szempont is vezette, hogy nem lehet az egyes vidéki városokat külön-külön kül­földre engedni, hogy ott kötvényeket helyez­zenek el. Békeidőben csupán Budapestnek, Pozsonynak, és Zágrábnak volt kötvény- kibocsájlási joga. Ha most kisebb vidéki városok külön-külön iparkodnának pénzt szerezni, anélkül, hogy ennek technikáját ismernék és anélkül, hogy ismernék a köt­vényárfolyamok megvédésének módjait, akkor attól lehet tartani, hogy a magyar kötvények iránti bizalom hamarosan meg­inogna. Amellett számításba kellett venni azt is, hogyha gazdag városok, mint Deb­recen, Szeged, Hódmezővásárhely könnyeb­ben is jut nának kölcsönhöz, szegényebb városok, mint például Balassagyarmat, Vác, nem juthatnának hozzá a befektetésekhez szükséges pénzhez. — Ezeknek a megfontolásoknak alapján történt a megegyezés a Speyer-bankházza). A feltételeket lehetőleg a városok érdeké­nek megfelelően állapították meg. A köt­vényfeltételek kedvezőbbek, mint a szaná­lási kölcsönnél voltaic és a városok ellen­állása folytán lemondott a Speyer-cég az eredetileg kívánt egyetemleges felelősség­ről is. Kormánygarancia szintén nincsen, mert ezt a népszövetség amúgy sem en­gedné meg. A kölcsönnél közvetítő Keres­kedelmi Bank jutalékát az amerikai bank­ház vállalta el. Az egész kölcsön lebonyo­lításánál a Kereskedelmi Bank évente alig fog 1500 dollárnál többet keresni. A köt- vénykibocsájtást négy tagú bizottság látja el, a melyet hivatalos személyiségekből ál­lítanak össze. így tehát a pénzügyi kor­mányzat meggyőződése szerint a mai vi­szonyok között elképzelhető legkedvezőbb feltételeket sikerült elérni. A negyvennyolc érdekelt város közül negyven már is ki­jelentette, hogy részt kér a kölcsönből. Az újabb kölcsön felvételét gátló tilalom csu­pán egy esztendőre szól, egy esztendőre pedig a tízmillió dollár is jelentékeny ösz- szeg, a mellyel fontos befektetéseket lehet elvégezni. Remélni lehet, hogy egy éven belül a külföld bizalma annyira megerő södik Magyarország iránt, hogy további kül­földi töke fog az országban elhelyezkedést keresni. Hét órakor lesz a mise a hétkápolnánál Julius 17-én, pénteken a szabadságharc vesztett csatájának évfordulóján, mint már jelentettük, gyászmise lesz a hétkápolná­ban, a honvédszobornál emlékünnepély. Ax érdeklődőkkel közöljük, hogy a mise reg­gel hét órakor lesz, az emlékbeszédet Sá­fár Béla mondja* Bruzda József szavalni fog és az Emerikana Vácia énekel. jSzegeden, váciakkal a regattán A magyar evezős szövetség és a tiszai regatta szövetség az idén julius 11-én és 12-én tarlotfa Szegeden versenyét. A váci sporfegyletnek, ezt a versenyt megelőző, ez évi szereplései oly érdeklődést váltottak ki, melyhez hasonló ritkán van nálunk, mely még fokozta a versenynapok értékét. Több mint 20 kisérő utazott le városunk sporthiveiből. Az első napon a nyolcevezös versenyt elvesztettük, de ennek a napnak is meg volt a fényes eredménye, mert meg­nyertük a négyevezős, junior palánkos ver­senyt a szegedi csónakázó és reggatta- egylet ellen és a skiff versenyben Bodonyi Ferenc verte meg a Szegedi regatta-egylet képviselőjét, Sebestyén Endrét. Az elsőben elhoztuk a Szövetség liszteletdiját, második­ban pedig a M. E. Szövetség liszteletdiját. A második napon a négyevezős versenyt, kormányossal, legjobb hajókkal megnyerlük, a mivel Vácra került a „Rákóczi serleg“, a magyar Evezős szövetség leghatalmasabb, örökös vándordija. E második napon is elvesztettünk egy négy evezős versenyt, a minek oka az volt, hogy ezt a hajót ott kaptuk kölcsön az ottani Csónakazó-egy- leítől, de már a starthoz való indulásnál el tört egy a villája és az egész utón a fol­tozott hajó újabb apróbb hibáival csak el- fárasztotta, elkedvetlenítette a versenyzőin­ket és egy hosszal lemaradtunk a hires Bertényi féle négyes előtt. E két nap ered­ménye tehát újabb három győzelem. Ez év­ben összesen tiz. Esztergom még hátra van. Ott augusztus 2-án lesz a verseny, a váci fiúk a legnagyobb bizakodással néznek elébe. A szegedi csónakázó egylet minden­képpen excellali.i kívánt, mert nemcsak sportszeretetéről, de magyaros vendégsze­retetéről is meggyőzte a váci evezősöket és azok nagyszámú kísérőit. Az elszállá­solás körüli kedveskedésük, a csónakok kölcsönadása, mind bizonyították irántunk tanúsított rokonszenvet, de a váciakat külön is kitüntelték és elhalmozták mindenféle apró kedveskedéssel, igy meghívták a vá­ciakat az első versenynap estéjén egy ha­misítatlan „tiszaparti halászlére“ és járulé­kaira, a hol a barátságot a két egyesület még jobban kivereíezte. Orly. Turistáink Esztergomban A kedvezőtlen idő miatt 37-en vettek részt turistáink vasárnapi kirándulásán. Eszter­gomban a város polgármestere fogadta közel kétszáz főnyi közönség élén kirán­dulóinkat, majd a dalárda köszöntötte őkel. Megtekintették a székesegyházat, képtárt, kincstárt, kriptákat és a szent István ká­polnát. Utána ebéd voit a Fürdő szállodában, a hol késő délutánig nagyszerű kedvben és tánc mellett maradt együtt a társaság. Majd a város megtekintése után az esztergomi turisták kísérete mellett indultak haza.

Next

/
Thumbnails
Contents