Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-05-06 / 33. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 33. szám. Vác, 1925 Május 6. Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy hóra ..... 15000 K Vidéken egy hóra ..... 20000 K Egyes szám ára ......................... 2000 K Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNY9 DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Munkásbiztositó és a munkaadó A következő közérdekű levelet kaptuk: Bátorkodom felhívni ozives figyelmét arraj hopy a Kerületi Munkásbiztositó Pénztár — hivatkozással a Népjóléti Minisztérium által kiadott 1923. évi XXXIII. te. 2 §-ra — a betegségi biztosítási járulékok, tagsági igazolványi dijak, továbbá baleseti biztosítási dijak után, késedelmes fizetés esetén még mindig havi 10°§o késedelmi kamatot számit fel, járulékpótlék címén. Figyelemmel a vállalatok és munkaadók helyzetére, azoknak a mostani rossz üzletmenetei mellett amúgy is nagy kiadásaikra (adók, házbérek, munkabérek, üzemi és üzleti kiadások sib. stb.) teljesen érthetetlen, hogy a m. kir. népjóléti miniszter ur a fent hivatkozott rendelkezését még mindig nem helyezte hatályon kívül különösen akkor, amidőn ily magas kamat térítése már minden vonalon megszűnt. Kérésemre a Kerületi Munkásbiztositó Pénztár azon felvilágosítást adta a 10o/o pótlék szedésére vonatkozólag, hogy ók ezt azért szedik, meri náluk nem aranykoronában, hanem papirkoronában voltak fizetendők a járulékok és csak az aranykorona illetékeknél szűnt meg a havi 10% késedelmi kamat. E magyarázat felette érthetetlen, mert hiszen teljesen egyre megy akár az aranykorona összegnek 10%-at kell 17000 szorzószám szerint papirkoronában megfizetni, akár a papirkorona összegnek 10%-át kell téríteni. Végül még csak azt kívánom megjegyezni, kogy a m. kir. népjóléti miniszter ur tekintettel lehetne a vállalatok és munkaadók jólétére is és a szóban forgó igazságtalan kamattehertöl mentesítené azokat, mivel a mai gazdasági és pénzügyi viszonyok mellett egy cseppet sem irigylésre méltó akár a nagyobb vállalatok, akár a munkát adó kisebb iparosság és kereskedők jóléte. Guttmann Imre főkönyvelő. E nagyfonlosságú kérdésben a Munkaadók központjához fordultunk felvilágosításért, mely a következő tanácsot adja: A Magyar Munkaadók Központja közli a m. kir. pénzügyminiszter 1925. évi 700/PM. számú most megjelent rendeletét az adó fizetés terén késedelmes fizetőkre vonatkozólag, mely kimondotta, hogy a késedelerp minden megkezdett hónapjára adópóllék címén ezután csupán az adóhátralék 3%át kötelesek fizetni. E rendelkezéssel kapcsolatban megemlítjük, hogy a 882/924. ME. számú rendelet 15. szakasza utolsó bekezdése értelmében a pénzügyminiszternek az adópótlék kulcsát megváltoztató ezen rendelkezését a munkásbiztositó intézmények minden további intézkedés né'kül kötelesek alkalmazni a betegségi és baleset- biztosilási köztartozásokra vonatkozólag is (belegsegélyezési járulékok, baleseli járulék, baleseli dij, baleseti előleg), amennyiben tehát valamely pénztár 1925. évi március 24-én túli időre a régi 10°/° os járulékpótlékot róná ki rájuk, minden további nélkül éljenek e kirovás ellen felebbezéssel a 822/924. ME. számú rendelet 15. §-a utolsó bekezdésére való hivatkozással és kérjék a járulékpótléknak 3% ra való leszállítását. Miután a pénzügyminiszter fenthivatkozott rendelete felhatalmazza a pénzügyigazgatóságokat arra, hogy a 3%-os adópótlékot méltányosságból a felére mérsékelhessék, az ezentuli mérsékléseket pedig a pénzügyminisztérium önmagának tarlja fenn, a Magyar Munkaadók Központjának álláspontja szerint ezek a 3% on aluli mérséklések is alkalmazandók munkásbiztosiíási köztartozások ulán fizetendő pótlékokra vonatkozólag is. Miután azonban nincs oly rendelkezés, amely megállapítaná, hogy a felén alulira való mérséklés jogát mely hatóságok gyakorolhatják a munkásbiztositásban, másrészt pedig ezen jog gyakorlásának hatásköri tisztázatlansága folytán a fizetésre kötelezett munkaadók igen súlyos sérelmeket szenvednének, egyidejűleg előíerjesztéssel fordult a Magyar Munkaadók Központja a népjóléti és munkaügyi miniszterhez abból a célból, hogy a munkásbiztosiíási járulékdij és járulék- előlegpótlékoknak 3% on aiuli nv; rsékelhe- tésére mely szervea bírnak jogosultsággal, illetve hatáskörrel. Addig is, mig e kérdés rendeleti utón elintézést nem nyer, azok a munkaadók, akik méltányosságból a járulékpótléknak 3% on alulira való leszállítását tartják indokoltnak, kérelmüket az illetékes munkásbiztositó-pénztárhoz nyújtsák be. A VSE a MAC jubileumán A Váci sportegyesület múlt évben ünnepelte negyedszázados fennállásának évfordulóját s akkor nagyon kellemes hatást tett, hogy a fővárosból kijött a hatalmas Magyar Atlétikai Club küldöttsége is és a nagy közönség előtt az egylet selyemzászlaját adta át fiatal társának. A MAC most ülte alapításának félszázados évfordulóját, mely már országos ünneppé vált s a tudományos akadémia nagytermében, a hol az ünnepély Magyarország kormányzója, József főherceg, Klebersberg közoktatásügyi miniszter és a magyar társadalom előkelői jelenlétében lefolyt, ott volt a VSE küldöttsége is Baintner Ernő elnök vezetése alatt. Az üdvözlők hosszú sorát Preszly Elemér főispán a vármegye nevében nyitotta meg, majd később meleg szavak kíséretében Baintner elnök a VSE piros-kék selyemzászlaját nyújtotta át annak az ünnepelt egyesületnek, mely a mi sportéletünkkel oly szives barátságot tart fenn. Kinevezések a nemzeti hadseregben Magyarország kormányzója Shvoy István ezredest vezérörnagygyá, Poór Endre századost és Walla Ferenc lüzérszázadost őrnagyokká, balassagyarmati Baintner István huszárfőhadnagyot századossá, Litíome- riczky Oszkár hadnagyot a váci 2. sz. kerékpároszászlóaljnál föhadnagygyá, Együd László huszárhadnagyot föhadnagygyá nevezte ki. GóSözön és sportkabaré A vasárnapi mérkőzéseken hatalmas gó!- özönnel válaszoltak a váci csapatok. Egykét órával előbb még zuhogott az eső, de a testnevelési bizottságnak látni kellett volna a pokolszigeti pályát, mennyire jó és használható volt! Nem ingadozna, hogy hogyan készitiesse az uj pályái. A Reménységé sár. iszap, a pokolszigeti gyönyörűen füves, még nedvesség is alig volt a fűszálakon, A mérkőzések eredményei közül aVAC-énak kell örülni, mert most már benn marad az első osztályban és az őszi bajnokiakban helyrehozhatja azt, a mi kárt egyes játékosai a szezonban okoztak. A mérkőzésekről itt számolunk be : VSE—BIK 5:3 (2: 1). A pokolszigeti pályán játszott a budafoki IK Erős irammal kezd Budafok s mindjárt az első percekben gólt rúg, a mit nemsokára Bognár kiegyenlit, sőt 10 perc múlva a jobbszélső szép beadása folytán Bodnár ismét egy menthetetlen gólt rúg. A második félidőben Dunai öngólt rúg. Innen kezdve állandó fölénnyel játszik a VSE. Állandó kapuelötti játék, a miből tizenegyest ér el VSE, a mit Vascsik góllá értékesít. Dudás a jobbszélső szép beadását ismét góllá értékesíti. Budafok kapkodó játéka egy kitörést eredményez, a melyből sikerül nekik gólt lőni. Az utolsó percekben Stáhl ügyes lefutása után lövi az ötödik gólt. A biró határozatlan ítéletei sporlkabarét eredményeztek. VÁC— CsFC 7:0 (4:0). Sokkal nehezebb helyzete volt a váci Atlétikai Clubnak a vásártéri rossz, pocsolyás, szinte hasznavehetetlen pályán. Méltán megérdemli Csillaghegy, hogy kiessék az első osztályból. A VÁC erős támadása alatt teljesen letörtek. Gólokat Vasas 4, Szalai 2 és Tóth 1, lőttek. VTSE—PT. 3 : 0 (2 : 0). Megérdemelt győzelmet aratolt a váci Törekvés a palotai Törekvés felett. Állandó fölénnyel játszottak, pedig a lesántult Peták hátvéd nélkül küzdöttek végig a mérkőzést. Bencsik volt a csapat lelke. Méltó partner Baján. A harmadik gólt Stampfler lőtte. PR—VR 3:1. Ismét vereséggel jött haza Palotáról a váci Reménység. Oka a csapat gyenge fizikuma, a mely sem a rámenő játékot, sem a nehezebb pályát nem birjej Inkább ifjúsági csapatban kellene nekik benevezni, ott több eredményi érnének eh
