Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-04-26 / 30. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 30. szám. Vác, 1925 április 26. Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy hóra ..... 15000 K Vidéken egy hóra ..... 20000 K Egyes sxám ára ...... 2000 K Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Az alispán betiltotta Vác összes vásárjait! A Hadiárvák iskolája alakul ki Vác és a csonka megyék gazdasági intézetévé Vác iparos és kereskedelmi világa megdöbbenéssel fog értesülni a Váci Hírlapból, hogy Agoraszló alispán Vác városának heti és országos vásárkor tartandó állatvásárjait betiltotta. Ennek a nagyfontosságú intézkedésnek ez a története: Mióta a vásárteret felparcellázták, Vácon az országos vásár nem (ud tihelyezkedni. Talán évszázados szokás voll, hogy egy-egy iparos és kereskedő szakma a nagy terület melyik részén foglalt helyet, az áílatvásárok pedig emberemlékezet óta a mai Csányi- telepen voltak, melyet a törvényben előirt korlát vett körül. A Csányi-házak felépítése bontotta meg a rendet, majd a vasút felé eső területen is építkeztek, házhelyeket kenteitek el, többé már j.em volt alkalmas a vásáriér az országos vásárok lebonyolítására. A kirakodó wásár még nagv szűkösen elhelyezkedett a Széchényi ulca üresen maradt telkein, az állatvásár pedig a Szent István-tér cse- nevész fái alá került, melyet minden alkalomra drótkerítéssel vetlek körül s azt a vásár másodnapján lebontolták. A képviselőteslülelnek van ugyan egy régebbi határozata, hogy az állatvásáriér valahol az alsóvárosi szérűk környékén lesz, de az a háború alatt nem épülhetett meg, most pedig egy állatvásártér modern berendezése milliárdokat emésztene meg. A vármegye már több Ízben figyelmeztette a várost, hogyha az állategészségügyi törvényeket figyelmen kívül hagyja, úgy a vásárok tartását meg fogja tiltani. A háború alatt még ment, a hogy ment, de most már nem hajlandó elnézni a rendezetlen állatvásárt. Maguk a kereskedőink és iparosaink is tiltakoznának az ellen, hogy az állatvásárt a város középpontjától távol bonyolítsák le, ezért a tanács mindmáig a legnagyobb zavarban volt: hol legyen a végleges állatvásártér. A szenf-István-téren. mely be fog épülni, nem lehet, távolabb a várostól pedig nem viheti. Most azután vége a tétovázásnak. Kereskedelmi érdekünk s vásáraink jóhire pa- rancsolólag kövelelik, hogy az állatvásáriér ügye sürgősen rendeztessék. Az alispán leirata megérkezett s megtiltja az állat- vásárok tartását nemcsak az országos, de még a heti vásárokon is! Az alispán gyorsan intézkedett és ezzel az operációval- akarja végre a vásártér tér megöl dani. Nem lehet késlekedni, cselekedni kell Remélhelőleg a legközelebbi országos; vásárra már lesz Vácnak állandó állatvásártere, a konfliktus elsimul és ahhoz fűződő nagy anyagi érdekeink megóvásra találnak. A forradalmak és az országcsonkilás után nagy oszlás volt Magyarország minisztériumaiban. Intézmények és szakiskolák menekültek négy világtájról a főváros felé és az intéző körök nem ludtak helyet szorítani a rettenetesen megszabdal! szűk, országhatárok köH. A melyik város, sőt nagyobb község akkor jelentkezett, kapott iskolát s ezzel iparát, kereskedelmét, műveltségét fejleszthette. Vác városa elmulasztotta a jelentkezést, pedig mennyire rászorulnánk, hogy például a modern gazdálkodást bemutató gazdasági, vagy szőlészeti tanintézet éljen öreg falaink közölt! Budapest aszfaltjára van szölőszeli iskola, Vácnak és hatalmas övező vidékének nincs. A fővárosnak ilyen intézményekre szüksége nincs, ezek csak vegetálnak és mily hasznára lennének annak a csonka országrésznek, mely mostVácoí vallja központjának. A mit azonban a rosszul látó politika elront, helyre hozza a szorgalmas, ernye- detien munka, mely mindig serény, mindig alkotni vágy és teremteni is lúd Megváltoznak a rokkantiskola földjei ... A város lakossága az elmúlt hónapokban érdekes változásokat látott, ha a felső vasúti alagút hosszán átjutott. A bácskai út baloldali részét Ízléses, drótfonatos kerítéssel vették körül, benn, a szántókon szorgos fiatal munkáskezek alakították át az istenáldotta talajt s az első tavaszi napsugárra már egész kertgazdaság nőtt ki a rokkantiskola közelében. A hadiárvák bőripari szakiskolája halad egyenes útján és mégis városunk nagy örömére olyan irányban is fejlődik, mely a csonka ország egy igen hatalmas vidékének lesz útmutaló irányítója és gondozója. A hadiárvák iskolája e tavaszszal rátért a mező és kerlgazdasági Kiképzésre és közelálló a gondolat, hogy rövid idő múlva az ő húsz holdat meghaladó földjein Vác város és nagy vidékének tanulni vágyó, gazdapályára törekvő ifjúságát is befogadja, hogy modern, többet termelő munkára szoktassa népünket. A Váci Hírlap boldog örömmel látja e praktikus irányban való fejlődést, éppen ezért a fontos és közérdekű kérdésben felkereste Gál József szakiskolai igazgatót. Íróasztalánál találjuk, kedves gondolatával, a kerlgazdasági kiképzéssel foglalkozik épen és szívesen szakítja meg munkáját, hogy felvilágosítást adjon. Stahl gondnok az ifjúság kertgazdasági kiképzéséért — Régi gondolat, mondotta az előzékeny igazgató e sorok Írójának, hogy a hadiárvák gazdasági kiképzést nyerjenek. Hűséges munkatársam és szaktanácsadóm, Stahl Károly gondnok állandóan sürgette, hogy fiainkat a mazőgazdaság valanelyik ágában is oktassuk, hogy a mikor tölünk eltávoznak és az ország egy-egy kis pontján önálló életet kezdenek, kis kertjükön át falujuk népét is a modern kertműveléssel ismeríelhessék meg. A gondolat gyönyörű, de megvalósítása nem rajtam múlott. A népjóléti minisztériumnak ugyanis volt már egy ilyen mezőgazdasági intézete hadiárvák részére Ikerváron. Szaporítani ilyen alkotások számát nem kívánta, mert ez a földművelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, mégis a körülmények úgy alakultak, hogy immár közös vágyunk a megvalósulás stádiumába léphetett. Az ikervári iskolát feloszlatták és Szantner államtitkár úr, minisztériumunk bőkezű és lelkes előadója, tizenkét növendéket a váci intézethez utalt át és megadta a lehetőséget ahhoz is, hogy huszonnégy holdunkat a modern kertgazdasági kiképzésre alakíthassuk át. Mit akar az iskola ? — így a népjóléti és munkaügyi minisztérium a mi 24 holdas kertgazdaságunkban hadiárvaifjak, illetőleg hadirokkantak fiai részére három évre terjedő kertészsegéd és kertmunkás képző tanfolyamot létesített. A tanfolyamok célja az, hogy egyrészt a világháborúban elesettek hátramaradottjai, illetőleg a háborúban rokkanttá vált kálónak gyermekei megfelelő gondozásban és oktatásban részesüljenek, másrészt célja az, hogy okszerű zöldség-, virág- és gyümölcstermesztésnek gyakorlati módon való oktatása által képzett kertészsegédeket és főképpen olyan kertmunkásokat neveljen, a kik későbben önálló zöldség-, virág- és gyümölcstermesztők, esetleg kertészeti üzemekben munkavezetők is lehetnek. Az az ifjú, a kinek négy középiskolai osztály végzettsége van, az igényt tarthat kertészsegédi minősítésre s az a három év leteltével Budapesten az Országos Kertészeti Egyesület elölt fog vizsgázni. A kinek pedig ez az előképzettsége nincs meg, de legalább négy elemi osztályt végzett, az kertmunkás lesz és épen olyan biztos megélhetése, mint a vizsgázott kertészsegédnek. A tanfolyam tanulói természetesen intézetünkben teljes ellátásban és a lehetőséghez képest ruházatban is részesülnek. A kertész rögtön kenyeret kap ! — Ma már — folytalja az igazgató lelkesen — huszonhat növendékünk Szabó Lajos intéző gondos és lelkiismeretes irányítása mellett dolgozik földjeinken. A hangsúly ezeknél természetesen a gazdasági
