Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1924-04-27 / 19. szám
Ara 1000 korona 38 -IK évfolyam 19 »Am Vác. H*24 április 27. VACI HÍRLAP Politiftai és társadalmi hetilap, megjeleníti vasárnap Előfizetési ár : Helyben egy hóra 5000 K. Vidéken egy hóra 6000 K. Egyes szám ára 1000 korona. Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-nt 4 az. (iparudvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint. KRAKKER KÁLMÁN DR. Vác r. t. város polgármestere Szomorúság ülte meg a vá^i lelkeket, mély szomorúság a város nagyrahivatott polgármesterének elhunytén, a ki működésének rövid ideje alatt a város felvirágzásának biztos alapjait rakta le és a fényes jövő perspektíváját nyitotta meg. Az ő vezetése alatt megértette mindenki, hogy Vác városa nem a történelem mohában való elsenyvedésre ítélt őstelepülés, hanem az ország gazdasági vérkeringésének és kulturális emelkedésének hatalmas tényezője. A konjunktúra is kedvezett vállalkozásának, az ipari vállalatok csak úgy vonzódtak ide és nem kellett nekik sok csábítás. A nagy fejlődésre való elhivatás érzése minden váciban fellángolt. A győzelmes vezérnek azonban el kellett költöznie a földi létből. A mai napon végbement választás Vác városának uj vezért adott. A lobogó nem hullott a porba, felragadta egy erős kéz. Krakker Kálmán, az uj polgármester személyében egy kipróbált közigazgatási erőt és mindenekfölött egyenes és szilárd jellemű férfiút Eyert a város. Egy férfiút, a ki programjába még maliciából sem vette fel az elmaradt hasznokért való pereket, hanem győzelme biztos tudatában más hasznokat. Az erkölcsi hasznokat természetesen, a melyek a polgárság bizalmából fakadnak és a város boldogulását segítik elő. Elmaradt hasznokra ő soha sem gondolt, mert nem azokért, hanem szülővárosáért, annak nagy céljáért küzd. Polgártársai bizalmára számítva a várost abban a szellemben akarja vezetni, a melyet boldogult elődje megjelölt. Célját, első állomását elérte. És most itt az ideje, hogy a gyászt öröm váltsa fel. Újból megkezdődik a nagy munka. Megvillannak az agyakban a nagy fejlődési lehetőségek. A feladatok nagyok, de a lelkesedés tüze fűti a lelkeket, a nagyot- akarás hevülete ragadja meg az embereket és biztosan remélik, hogy városunk nagy és boldog lesz. Már természetes fekvése is nagy jövőre predesztinálják, természeti szépségei meg valóban varázslatossá teszik. Egyedül természeti szépségei olyan tőkét jelentenek, a melynek busás kamatokat kell hoznia. Svájc a múlt század ötvenes éveiben még szegény ország-volt, mig az angol turisták fel nem fedezték. Ma már gazdag ország, a svájci franknak becsülete van mindenütt a világon, gazdag lett természeti szépségeiből, mert földje ugyancsak szegény. Vácnak is tőkésíteni kell természeti szépségeit, hogy a fővárosnak kedvelt nyaraló helye legyen. Ide kell csábítani az embereket stranddal jólakási lehetőségekkel, higiénikus berendezésekkel és minden vállalkozást, mely erre törekszik, támogatni kell. Ausztriában, sokkal jelentéktelenebb helyekből kedvelt nyaralók lettek. Törekedjünk erre. De a kereskedelmi és ipari fejlődésre is gondoljunk. Krakker Kálmán dr. nem a maradi szellem vizében fog evezni. Tudja ő, mire vállalkozott, mit akar és mit fog elérni. Midőn őt uj méltóságában meleg szeretettel üdvözöljük, kérjük az Ég áldását működésére. A polqármesler választásról fi következő tudósítást adjuk: Minél közelebb jött a választás napja» annál nagyobb érdeklődés nyilvánult meg az iráni, hogy ki lesz a polgármester. Ebben, el kell ismerni, óriási része volt Ga- járy Gézának. Mig Krakker Kálmán egyetlen lépést sem telt a képviselőknél, Gajáry minden óráját reggeltől eslig arra fordította, hogy a képviselők szavazatát kérje. Régi hires korles ő, íudja, kinek hogyan kell a nyelvén beszélni. Sikerült is neki közhangulatba egy kis kétkedést az utolsó napon belevinni és a felületesen itélöket gondterhes arccal felruházni (mindenkinek beigazolta, hogy hány szavazattal fog győzni,) csak a városi képviselők nagy többségének elhatározását nem ingatta meg. Szombaton estefelé korán kezdett népesedni az öreg városháza környéke, mig Agorasztó alispánt a városi tanács fogadta a vasúinál s elkísérte a főispánhoz, a városházára kezdett feltódulni az érdeklődők tömege. Bár a karzatra most belépőjegyeket adlak ki, az már zsúfolt volt, a közgyűlési teremhez vezető folyosó teljesen megtelt képviselőkkel. Most újra meg lehetett állapítani a közhangulatból, hogy Krakker Kálmán nagy többséggel győzni fog. Gajáry utolsónak hagyta el a folyosót s akkor már megengedte, hogy ellenfele | 7—8 szavazattal győz. Az alispánt a zsúfolt terem éljenzéssel fogadta. Pontosan hat órakor nyitotta meg a közgyűlést s a kijelölő vklaszfmány felhívta, hogy munkáját végezze. Mikor újból elfoglalta az alispán az elnöki széket, nagy csendben igy szólalt meg: — A kijelölő választmány első helyen jelölte Krakker Kálmán dr. nemzelgyűlési képviselőt a polgármesteri állásra, mint a ki arra teljes, törvény által előirt kvalifikációval rendelkezik, de jel ölte Gajáry Gézát is, a ki egy ízben volt már Vác város polgármestere. Krakkerí hosszasan éljenezték s Oberländer József a titkos szavazást kérő ivei nyújtja az alispánnak, a ki azzal veszi ál, hogy azt úgy is elrendelte volna. Täuber Ferenc polgármesíerhelyelíest a szavazatszedő bizottság elnökévé nevezte ki, tagoknak Melha Endre és Roller Gusztáv képviselőket és nagy érdeklődés mellett megkezdődött a szavazás. Az eredmény nem »olt kétséges: beadatott 104 szavazat, eb- bői Krakke?' Kálmánra esett 79, Gajáry Gézára 24, egy pedig üres volt. Kitörő éljenzés fogadta az alispán kihirdetését s az uj polgármesterért küldöttség ment, a ki kis vártaira meg is jelent. Az alispán meleg szavakkal üdvözölte fi város most már megválasztott vezérét, a ki mély csendben, általános figye lem közt igy válaszolt: Először hálás köszönetéi mondott az alispánnak, hogy a város ünnepi gyűlését, melyen a képviselő- testület a polgármesterválasztásban akaratát nyilvánította, személyesen vezette Másfél évtizednél hosz- szabb ideig dolgozott az alispán oldalán, az ország első vármegyéjének székházéban s ha azt az eltökélt Ígéretét adja, hogy igazságosságban, munkakedvben az ő példáján indul, lelke legigazabb vágyát adja polgártársainak. Majd igy folytatta : Mély hálával adózom a m. t. képviselőtestület többségének is megtisztelő bizalmáért. A polgármesteri állást nem kerestem, bizalmukért koldulni házról-házra nem jártam. Felkérésnek tettem eleget, a mikor a jelöltséget vállaltam. Úgy gondolom, a képviselőtestület t. tagjai megérezték azt, hogy mily igazán és mily nagyon szeretem városomat és annak lakóit. Megérezte, a mit már oly régen megállapítottam magamban, hogy én már életem végéig váci és Vácé akarok maradni, hogy életcélom, vágyam, ambícióm, egész lelkem: ideköi. Ennek a városnak hasznára lenni, fejlődését látni, majdan lakói boldogságát megérni — számomra mindennél előbbre- való feladat. És ebben már benne van a programom is. Ma, a mikor a lehetőségek határa oly szűk korlátok közé szoritiaiott, a mikor országunk sanyarú helyzete a jövő perspektíváját sűrű fátyollal takarja el, ma részletes programot adni akarni — hiú törekvés. Le kell azonban szögeznem egy pár princípiumot, vezérelvet, melyet a polgármesteri székben feltétlenül követni akarok. Ezek között első helyen említem, hogy városom minden polgára számára egyformán vagyok s leszek polgármester. Az én hivatalomban személy, rang, felekezeti és politikai különbség nélkül, minden ember egyenlő, igazságos elbánásban részesül. Második kardinális iránytűm: a jog, a törvény, az igazságjogot tiszteletben tartani, törvényt érvényre emelni, igazságot szolgáltatni oly elvek — melyektől eltérés nincs és nem is lehet! Harmadik alapelvem: nem a közönség van miéreí- iünk, hanem mi — tisztviselők — a közönségért. A hivatalos órák arra valók, hogy azok ideje alatt ott találja a tisztviselőt. Nagy súlyt vetek arra, hogy a közönség megfelelő előzékeny, sőt udvarias fogadtatásban, felvilágosításban és ellátásban részesüljön, tekintet nélkül arra, hogy milyen a társadalmi állása, a vallása, szegény-e, gazdag-e ? Célom és kívánságom, j hogy a közönség bizalommal jjőjön az épületbe, melynek neve: városháza. Ezeknek az elveknek feltétlen betartása mellett, támaszkodva egyfelől felettes hatóságainak kétségtelen jóakaratára és támogatására, mástelő! a képviselőtestület megértő segítségére és végül Vác város egesz iisztviselőkarának kipróbált hazafiságára, munkaerejére és hozzáértésére, — nem lehei kétséges, hogy el fog jönni a lelkek harmóniája az egész vonalon és ennek következtében a sokszor megálmodott jobb jövő, melyben mindnyájan bízunk, reménykedünk. Végül azzal fejezte be szép beszédét, hogy uj állásában ő is egyik munkása akar lenni annak a szebb jövőnek, mely visszaadja Nagymagyarországoí s abban a lakosság boldog életét. A polgármester beszédét igen gyakran melegszavú helyeslés, éljenzés szakitok® félbe és áiíaiános jó hatást kelteti őszinte szavaival, egyenességévei. Utána még sokáig ünnepelték őt s a nagytér mely egy kis képviselőválasztás képét mutatta most a szürkületben, ragyogó arcokkal volt teli és boldogan éltették a város uj vezéré!. Az általános hangulatból konstatálhattuk, hogy a lelkek megnyugodtak és a képviselőtestület választását a város jövőjére nézve szerencsésnek taríják.
