Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-12-08 / 53. szám

2

VÁCI HÍRLAP

Aváci hús,aváci liszt

(Marad a hús 16 korona, liszt meg korpa)

A váci iparos tanács csütörtökön váratlanul két olyan közérdekű kérdéssel foglalkozott, mélyet lia sikerülne megoldani, a lakosság hálával emlegetné iparosaink tömörülését, inelylyel igazán közérdeket is szolgálnának. Sajnos, az iparosok jó része csak hiúságból tagjai a Tanácsnak, ments Isten, hogy őket belőle kihagyták volna, de a gyűléseken nem vesznek részt. Hogyan mutasson egy testület erőt kifelé, ha bent nem látszik, hogyan szerezhet tekintélyt, ha maguk a tagok rontják le befelé?

Ivanovits János elnök jelentette, hogy a Tanács határozatait a Nemzeti Tanácsnak átadta és iparkodni fog azoknak érvényt is. szerezni.

Lampert Soma az összes váci mészárosok nevében Írásos jelentést adott be, a melyben tudatja, hogy a mult gyűlésen tett amaz ígéretének, hogy minden héten az Iparos Tanácsban jelentik 8 naponkint! húsárakat, most sem tehetik meg, mert bár csütörtökön mind a heten a budapesti marhavásáron voltak, vágómarhát nem tudtak vásárolni. A legújabb miniszteri rendelet értelmében, csak Budapest részére szabad vágómarhái venni. Ezéri marad az eddigi húsár 16 korona.

A váci mészárosok kérik, hogy a Közélelmezési minisztérium engedje meg, hogy Vác is vásárolhasson vágómarhái. Egyben a váci mészárosok állástfoglaltak a váci kereskedőkkel szemben is, kik azt a kívánságukat fejezték ki a váci Nemzeti Tanács előtt, hogy a karácsonyi vásárt ne engedjék meg, mert nincs áru seholsem. Ez ellen az Iparos Tanács tiliakozik, mert ez merénylet iparosság, a vidéki közönség, a mészárosság és a gazdaközönség ellen, mert az iparosság készült a vásárra, ép úgy a vidéki közönség is. A mészárosok pedig hosszabb időre vágómarhával nem tudják magukat ellátni a vásár nélkül.

Bakos József kérésére a Tanács állást foglalt a lisztügyben is. Igen sok panasz érkezett az iparosságtól és ezt a pékek is bizonyítják, hogy a város közélelmezésélől kapott kenyérliszt nem egyéb mint korpa.

Az Iparos Tanács kéri, hogy a város közélelmezésre kiosztandó liszt őrlését, vagy keverését úgy intéztesse a Nemzeti Tanács a közélelmezési albizottsággal, hogy az emberi táplálkozásra alkalmas legyen.

Végül a Tanács felkérte a Nemzeti Tanácsot, hogy kérelmeit sürgősen és halasztás nélkül intézze el, mert nemcsak az iparosságnak, de az egész városnak életbevágó kéréseit tolmácsolták.

Bakos József.

Közgyűlés lesz.

A város képviselőtestülete csütörtökön tartja rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatában szerepel a rendőralkapitányi állásra helyettesítés, a földosztásra összeíró három váci küldöttség megalakítása. Ugyancsak csütörtökön gyulésezik, ugyancsak a közgyűlési teremben négy órakor Nemzeti Tanács. A képviselőtestület, vagy a Tanács halasztja-e el későbbi órákra tanácskozását, még nincs eldöntve.

A nemzetőrök a Csanki-árváknak.

Múlt számunkban tévedésből azt irtuk, hogy Csanki Sándor hét árvájának 574

koronát a nemzetőrség munkás,százada gyűjtötte össze. Ezt a hírünket most helyreigazítjuk, mért a gyűjtést teljesen a nemzetőrség tagjai végezték és Kozmér őrmester egyik társával adta át Sáfár Bélának a nemes célra. Illő lenne, hogy miután múlt heti dicséretünkét a munkásszázad szó nélkül elfogadta, most már hasonló gyűjtést indítana a Csanki-árváknak. Higyjék meg, nagyon szép helyre adják adományukat!

A nemzetőrség és Gedeon igazgató

A nemzeti tanácsi gyűlésen erős kifakadássokkal illették a fegyintézet igazgatóságát, meri a nemzetőrség szolgálatát a fegyintézetben nem volt hajlandó igazolni.Tudni kell, hogy ez az igazolás ahhoz lenne szükséges, hogy a nemzetőrök után járó dijat az igazságügyminiszter fizesse meg és a váci polgárság adójához ez az összeg visszatérüljön. Felkerestük Gedeon Emil igazgatói és kérdési intéztünk hozzá, hogy miért utasította el az igazolást?

— A váci fegyintézet fegyőreinek száma 136-ban van megállapítva —' adta meg a felvilágosítást az igazgató. — A forradalom előtt negyven népfelkelőnk is volt, a kik a leszereléskor olt hagyták az'intézetet. Erre kértük az igazságügyminisztériumol, hogy a fegyőrök létszámát emelje 150-re, de választ még nem kaptunk. így a váci nemzetőrséget, mely egyaránt védi Vácot és a fegyintézet rendjét, természetesen szívesen fogadtuk. Nincs is köztünk ellentét, csak ha kiélezik a helyzetet. A tény az, hogy nekem a minisztériummal szemben indokolnom kell, miért volt magasabb az őrség létszáma, mint a mennyit kértem. És ezért nem tudtam többel igazolni, mint a mennyi a 150 őrön felül van. A nemzetőrség szolgálata hasznos a vezetésem alatt álló intézetre és nincs senkinek sem szándékában, hogy a jogos és méltányos igazolást megtagadja, de a minisztériummal szemben való helyzetemet is méltányolni kell.

Lesz-e váci vásár?

A Nemzeti Tanács legutóbbi gyűlésén a kereskedők indokolták, hogy a téli váci vásárra nincs szükség, mert árú nincs, de nincs szükség a tömegre sem, különben is a város sem vészit a vámon és a réven, mert a téli vásár szokott a leggyengébb lenni. Különös, hogy az indítvány ellen senki sem szólalt fel. Pedig lapunk más helyén olvasható, hogy az Iparos Tanács ez ellenkező álláspontol foglal el a vásár megtartásával szemben. Nem ok, hogy ez a Tanács később hozta meg határozatát. A nagy Tanácsnak vannak iparos küldöttei, akiknek három órával előbb is úgy kell gondolkodniok, mint az Iparos Tanácson, Miért nem szólaltak fel? Most kíváncsian várjuk a végrehajtó közeg, a városi tanács intézkedését. Ha betiltja a vásárt, az iparosok ellen tesz, ha engedélyezi, a kereskedőknek nem fog tetszeni. Ebben a nehéz időkben meg kellene értenünk egymást!

Az alkapitányhelyetfest doktorrá avatták.

Rázmán Ferenc tart. honvédtüzérfőhadnagyol tudvalevőleg a rendőralkapitányi állásra helyettesítették s ezt az állást el is foglalta. Tegnap egy napra félbehagyta munkáját, mert élete egy jelentős eseménye folyt le a budapesti tudományegyetemen: Szombaton avatták jogtudorrá.

Nyilttér.

Köszönetnyilvánítás.

Mindazon jó ismerőseinknek, valamint a vábzi ö. tűzoltó fesíü'etnek és a nemzetőrségnek, kik felejthetetlen jó fiúnk, Kiss Dániel őrmester temetésén részt veitek és mély fájdalmunkat enyhileni iparkodtak, ez úton mondunk hálás köszönetét.

Vác, 1918 december 1-én.

Kiss István és neje.

Csendőruralom Zsidón*

A zsidaiak szenvedései.

Mull számunkban tudósitásl közöltünk a Zsidó községben történt eseményekről.

A tudósítás azonban csak az utolsó napok eseményeit vázolta, mikor a honvédhuszár géppuskások (és nem, mint irtuk, a nemzetőrök) is kivonullak Zsidóra, de szerencsére, semmi dolguk nem akadt. Kovacsik Mihály a Nemzeti Ta'nács legutolsó gyűlésén azonban oly hajmeresztő dolgokról számoll be, hogy a tanácstagok fenhangon botránkoztak meg és a zsidói események miatt a legerélyesebb vizsgálatot követelik. Kovacsik leírásából kiviláglik, hogy Zsidón Fischer Ede földbirtokos az úr. Oiasz foglyokat tarlott, akik roszszul voltak ellátva s ezért bosszúbói a forradalomkor felgyújtották kastélyát és mielőtt szétszéledtek volna, raboltak. Természetes, hogy a csőcselék is csatlakozott hozzájuK és most ezért a község józan népének kell szenvedni..A csendőrök házkutatásokhoz fogtak és vallatni kezdtek.

De ezt úgy végezték, mint a Rádaykorszakban és eredménye, hogy most csendőrszurony, puskatus ágybáíektetett ártatlanokat. Kovacsik, aki a helyszínén vizsgálta meg a lehetetlen állapoloka!, a legerélyesebb vizsgálatot követelte a munkástanács nevében Preszly Elemér kormánybiztos vezetése alatt. Ezt el is határozták.

Örvendetes, hogy mikor ezekről a Nemzeti Tanácsban szó volt, Ivánka Pál már sürgönyben kért védelmet a zsidaiak védelmére a belügyminisztertől. A hatósági intézkedés tehál úlban van, de érdemesnek tartjuk a főszolgabíró sürgönyét is közölni, melyből a megbotránkozás hangja csendül ki. Ez igy szól: Zsidó községi lakosok Fischer Ede ligetpusztai majorjában a lakóházát kirabolták és eddig még meg nem állapitolt módon felgyújtották. Értesülésem szerint az aszódi polgárőröket vezető katonatiszt a ligetpusztán levő karhatalom parancsnoka (a kit Egán volt kormánybiztos-helyettes küldött oda) és a nyomozó csendőrök ütlegeléssel kényszeriteflék az embereket beismerő vallomásra. Sürgős intézkedést kérek, hogy a nyomozó katona és csendőrségi közegek sem nyomozásaik, sem más eljárásaik közben ne ütlegeljék, ne bántalmazzák az embereket akkor sem, ha azok büntetendő cselekmények elkövetésének gyanúja alatt állanak; akkor sem, ha kétségtelen bizonyítékokkal beigazolást nyert bűnösségük, mert nem a nyomozó közegek feladata az Ítélkezés és büntetés. Az igazságtalan kegyetlenkedések az emberekben elkeseredést okoznak és a helyett, hogy nyugalom és rend helyreállitá-