Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-06-03 / 22. szám
tlarmincegyedih évfolyam 22 sláai Vác 1917. junius 3. PoiitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő és Dercsényi laptuiajd Dezső. ortoS: Szerkesztőség es kiadóhivatal : Gróf Csaky Károly-ét 4- sz, (Iparudvar.) Nyilttér so a egy korona. Telefon-szám 17. Választójog és Magyarság! Őszinte, nagy öröm fogadla széles e hazában a Tisza kormány és munkapárt bukását. Ez a bukás nemcsak az erőszak eltűnését jelentette, hanem jelentette azt is, hogy minden akadály el van hárítva, mely mely Magyarország demokratizálásának útjában állott. A fiatal uralkodó megértette az idők szavát s a három éve dúló háború borzalmai közölt sokat szenvedett népeket jogokhoz óhajtja juttatni, hogy sorsukat maguk intézzék. Hogyan is lehetne elképzelni azt, hogy a mikor az egész világon a demokratikus áramlatok soha nem látott nagy erővel lépnek fel s esetleg a becsúleles békét is meghozzák, a mikor az autokrata Oroszország behozza az általános választói jogot, átalakulnak még a Balkán államok is, akkor Magyarországon fenn lehessen tartani a Tisza féle válaszlói törvényt, mely a polgárok millióit zárja ki a jogokból. Tisza és a munkapárt, ltogy bukásuknak népszerű köntöst varrjanak, úgy állítják be a kérdést, hogy az általános választójog a magyarság supremáciáját veszélyezteti. Ez a beállítás igen sok jóhiszemű magyar embert megtéveszt, mert hazánk magyar jellegének megóvása legszentebb örökségünk, a mit semmi körülmények között feláldoznunk nem szabad. De ha a Tisza-féle törvényt vizsgáljuk, rögtön rájövünk, hogy az nem a magyarságot védi, hanem a munkapárt uralmát akarta biztosítani. Vájjon a magyar faj uralmát védi e azon intézkedés, mely a korhatárt 21 évről 30 évre emelte fel. Hát a 21—30 évesek között nincsenek magyarok ugyanolyan arányban mint a 30 éven felüli állampolgárok közölt ? A magyarság védelmében történt e a mezőgazdasági cselédek csaknem teljes kizárása, jóllehet ezek nagy százalékban magyarok ? Magyar é.dek e a nagyrészben magyar ipari prolelariatus kizárása ? Magyar érdele e a kerületek olyan beosztása, hogy a magyar városok nem önálló válaszló kerületek (Váchoz 24 község maradt csatolva) ellenben a szász városok mind önálló választó kerületek, egyikmásik két képviselő küldési joggal (Nagyszeben, Brassó). Magyar érdek e, hogy a tiszta magyar Győrmegye három kerülete kettőre redukáltatok Vasmegyében is apadt a kerületek száma. Képzeljük el azt a perspektívát, hogy az^ összes magyar városok (Vác, Léva slb.) külön választó kerületek lesznek. Hogy Pestmegyében óriási népszaporodásáboz ^ t/oriilofpU svamul,____ Ezek csak hevenyészve kikapott példák Tisza törvénpének „magyarságáról.“ Tisza — ezt nem vonom kétségbe — védeni akarta az ország magyar jellegét, bár kétségtelen, hogy az oláhoknak bizonyos számú kerületei paktumában beígért. De ugyanekkor ő a magyarság ellen is harcolt, melynek szivéhez férkőzni soha nem tudott. A tétel úgy áll, hogy be kell hozni a legszélesebb választói jogot, de egyúttal fenn kell tartani, meg kell erősíteni az ezeréves Magyarországot. Az ország demokratizálása csak magyar jellegének megóvása mellett vihető keresztül. De viszont a magyarság uralmát nem lehet körmönfont rendszabályokkal fentartani, melyek csak elkeseredést szülnek, hanem kizárólag úgy, ha a kormányzás teljes bizalommal a magyarságra lámasz kodik, ha a magyarság kifejtheti tehetségét, erejét. Ha az alföldi nagy medencében rejlő magyar erő teljes fényében érvényesül. S ha egyúttal a magyarság vágyai kielégittetnek. A háború tanulságait le kell szűrnünk. Ez a tanulság azt tanítja, hogy minél erősebb és számosabb a magyarság, annál jobban tudja megvédeni a hazát, a monarchiát, a dinasztiát. Az általános választójoggal együtt tehát meg kell oldani erős kézzel a nemzetiségi kérdést is. Államosítani kell az iskolákat, magyarrá kell tenni a hadsereget. Büntetni és kipusztitani a hazaárulókat. Magyarrá és becsű telessé a közigazgatást. Megakadályozni a kivándorlást. Megszüntetni a gyermek halandóságot. Fokozni a magyar faj propagafiv erejél. Ezek fogják a magyar faj szupremáciájáf, egyetlen kincsünket biztosítani és nem a 30 éves korhatár, nem a Tisza-féle praktikák és oláh paktumok. Dr. Preszly Elemér. Kinevezés. Gróf Ráday Gedeon, Pesívármegye főispánja, dr. Erdélyi Loránd vármegyei másod főjegyzői, dr. Morlin Adorján és dr. Krakker Kálmán vármegyei aljegyzőket tiszteletbeli főjegyzőkké nevezte ki. Egy gimnáziumi igazgató kitüntetése. A király dr. Rauchbauer József kegyesrendi áldozópapnak, a Selmecbányái királyi katolikus főgimnázium igazgatójának a Ferenc József-rend lovagkereszijét adományozta. A kitüntetett pi-arista tanár mintegy 25 évvel ezelőlt a váci ' kegyestanitórendi főgimnáziumban tanított pár éven keresztül. Előléptetések a harctéren. A király örményi Pintér Elemér cs. és kir. 4. huszárezredben lényleges főhadnagyot kapitánnyá, Aszódi István cs. és kir. távirdaezredbeli tart.hadnagyolfőhadnaggyá Jég^ebeelA Áthelyezés. A m. kir. iga zságügyminiszíer Szabó Károly szentendrei kir. járásbirósági irodatisztet a váci kir. járásbírósághoz hasonló minőségben áthelyezle. Kitüntetés. Preszly Lajos m. kir. honv. főhadnagynak a király, a háborúban teljesíteti kitűnő szolgálatai elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta a vitézségi érem szalagján. Szeszfőzdéi engedély a váciaknak. A váci Kath. Gazdakör és a törökhegy hegyközség a m. kir. pénzügyminisztertől egy központi szeszfőzde feláilitására engedélyt kapott azzal, hogy előbb termelői szövetkezetei alakítson a Gazdakör és hegyközség, de a szövetkezetbe betevőnandók a váci járás összes községei is. A termelői szövetkezet megalakítása ma, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a városháza közgyűlési termében, melyre Mikuska János kath. gazdaköri elnök meghivla az összes érdeklődőket. Kívánatos, hogy erre a nagyjelentőségű értekezletre minden váci és járási szőllőtulajdonos, kertgazda és gyümölestermeiő megjelenjen. Gyászhir. Hencsey Sándorné szül. Guttmann Mária, Hencsey József lemezgyár! főkönyvelő édesanyja Vácon május 27-én esti 9 órakor 71 éves korában elhunyt. A megboldogultnak hült tetemeit szerdán délután helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett a r. kát. egyház szertartásai szerint. A Muzeum-egyesület Arany ünnepélye. Arany János születése 100 ik évfordulója alkalmából a múlt szombaton délelőtt diszgyűlést rendezett a muzeumegyesület. A városháza nagytermét zsúfolásig megtöltőbe a közönség. Dr. Tragor Ignác az egyesület ügybuzgó elnöke megnyitójában szólt Arany János irodalomtörténeti fontosságáról, majd ismertette a nagy költő irodalmi munkásságának néhány váci vonatkozását. Div'ényi Gyula Arany János balladaköltészeléről, Woikóber János Arany zenei munkásságáról, dr. Kisparti János Arany köllészeíében megnyilvánuló világnézefrői tartott felolvasást. A gyűlés művészi száma volt dr. Csongor Gergely szavalata. A Tetemre hívást szavalta megértőén és megértetve, a nagy költő balladairói művészetét éreztette művészi módon. A magas nívójú gyűlés méltó kifejezése volt az egyesület és közönségünk lelkében élő kegyeletnek a nagy költő iránt. Érettségi. Kedden és szerdán folyt le a szóbeli érettségi vizsgálat a főgimnáziumban Badics Ferenc főigazgató elnöklete mellett. Jelesen érettek leltek: Jób Imre, Bánik Antal, Geiger István, Hrabovszky Zoltán Jól érettek : Dolecskó Antal, Láng Dezső, Majer László, Adamecz József, Perez Anlal Éreti: Szigeti Ernő.
