Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-10-07 / 40. szám
n armi ncegyedih évfolyam 40 szá'V. Vác* 1917. oKtóber 7 —-—v-VÁCI HÍRLAP Politiliai lap, megjelenik szerdán es vasárnap. Előfizetési árak • helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, n Jgyedé vre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, felevre 7 K. Egy*s szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő é s laDtuiaioouosbercsényi Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal : tirof Csáky Karoiy-úl 4 •sí. (Iparudvar.) Ny Utter so a egy korona. Telefon-szám !?, A Váci Múzeumeg> esüSet Tompa-ünnepélye. A Váci Múzeúmegyesületet annak ludós elnöke, dr. Tagor Ignác az ő minden váci dolog iráni rajongó szeretettel vi sei lelő patriotizmusával, sok fáradságba kerülő tudományos kutatásaival immáron egész váci tudományos irodalmi társulattá emelte A mi múzeumunk ma már nemcsak régi pénzeket, zászlókat, fegyvereket, iparoseszközöket, képeket, könyveket s egy|b nyomtatványokat gyűjtöget, de fáradhatatlan elnökének kezdeményezésére és utánjárására megünnepel minden olyan országos és helyi érdekű tudományos, irodalmi és társadalmi mozzanatot is, amely csak a legkisebb vonatkozásban is áll ősi városunkkal. v így kerültek bek a Muzeumegyésülelnek évi rendes közgyűlési tárgysorozataiba az egyes váci, vagy Váccal kapcsolatban lévő, kiemelkedőbb nevű férfiak fölött tartóit emlékbeszédek s igy tartja, igy ünnepeli meg Múzeumunk ’azoknak az országos nevű nagy embereknek-, íróknak, művészeknek az emlékét, akik csak valamelyes csekély összeköttetésben is voltak Vác városával. S mindezeket zajtalanul, reklám nélkül, az igazi ludós egyszerűségével, de annál nagyobb tartalommal s bensőseggel végzi dr. Tragor Ignác. Udvarias, kedves modorával, lebilincselő barátságával maga köré gyűjti a városnak, a környéknek s széleskörű ismeretségének legjavát, mindazokat akikből jól megfigyelő szemeivel kinézi, hogy az ő szeretett múzeumának javára, emelésére valamivel is hozzátudnak járulni. így látjuk őt mindenkor körülvéve a helybeli piarista rendház tudós tanáraival is, akik méltó dolgozó társai az ő nagy és nemes munkájában. Csak nemrégen volt Múzeumegyesülelünk Arany-ünnepélye s ime szombaton már megtartotta másik nagy költőnknek, Tompa Mihálynak születése 100 éves évfordulóját. Délután hat órakor előkelő, úri társasággal leit meg a városháza díszterme. Dr. Tragor elnök a közönséget üdvözlő beszédével nyitotta meg az ünnepélyt s nagy figyelemmel hallgatott megnyitójában arról beszélt, hogy milyen vonatkozásban van az ország borongós lelkű nagy költője, Tompa Mihály a mi kis városunkkal, Szavai szerint: Tompa /Mihály az 1848—49. évi szabadságharc idején a gömöri nemzetőrök predikálora volt. Mint ilyen 1848. őszén ő is elment velők Schwechat alá, a táborba. Az utat Losoncig gyalog telték meg, Onnét Balassagyarmaton át kocsival jöttek Vácra, és itt hajóra ültek. Ebből a tényállásból megállapítható, hogy Tompa, mint nemzetőri lelkész keresztül utazott városunkon. Másik érintkezése Váccal közvetett voll. 1865. április havában — mint életrajzírója mondja — súlyos betegen tért vissza a j rimaszombati vásárról. Irtózatos szenvedés j gyölörte, .a halál fagyos lehellel ét érezte maga körül. Rettenetes izgatottságában a legborzasztóbb betegségeknek gondolta a baját, különösen háígerincsorvadáslól retlegelt. Félelmét növelték szervi elváltozásának aggasztó mértékben mutatkozó előjelei is. Ebben a tesli és lelki állapotban fordult az év szeptemberében a mi Argeníinkhez, aki akkoriban nagyon hires és keresett orvos volt. Reményében nem csalódod, nem hiába kereste fel a kiváló » homeöpalhát, meri néhány hét után meggyógyulva, vagy legalább is megenyhülve távozod odhoó.ába. Magánosságában azonban ismét visszatértek kínzó gondolatai és állapota „ismét rosszra fordult. De erről már Argenfi nem lehetett. Az elnöki megnyitó után Divényi Gyula kegyesrendi tanár olvasta fel élvezetes szerzeményét Tompa életéről és költészetről. A jólésően kedves, szórakoztató s a hallgatóságnak tetsző, tartalmas, szép felolvasást a nagy munkához méltó figyelem és elismerés kisérte. Szinte magunk előtt láttuk a nagy költőt teljes valójában, csak hangjára vágyakoztunk még, de ezt is élvezhettük, amikor dr. Csongor Gergely máv. fogalmazó beniuiatta őt „Az én lakásom“ cimű költeményével. Dr. Csongor mindig jó, mindig természetes, elismert szavaló, ki&most is értékes pontját adta az ünnepélynek. Majd dr. Kisparti piarista tanár olvasott fel egy tudományos értekezést Tompa virágregéiről, Az ő felolvasása nehezebb, az irodalmi ismertetéseken túlmenő', filozófiai kutatásokon alapuló mestermű voll. A közönségnek itt már fokozottabb figyelemmel kellett kisérnie az előadást, hogy minden mondatában élvezhesse azt. Dr. Kisparti azonban rajta volt, s meg is tudta tenni, hogy a magas színvonalon álló értekezését tetszéssel s élvezettel hallgatták, Váró Andor fögimn. IV. oszt. tanuló szavalt még Tompától. „Pusztán“; ez a cime a nagy költő egyik legszebb s legnehezebb verseinek, amit szavalt. Váró Andort mondják a váci főgimnázium egyik legjobb szavalójának, de meg is érdemli ezt a kitüntetési, mert lelkes, ügyes szavalatával odaillett még a nagyok tudományos társaságába is. A magas nívójú, szép, váci Tómpaünnepélyl az elnök köszönő szavai záriák be. Királyi kitüntetések. A király a Káború tartama alatt teljesi tett buzgó szolgálatuk elismeréseid dr Kampis János belügyminiszteri tanácsos nak, dr. Szontagh Antal belügyminiszter osztálytanácsosnak (Vácra járnak ki köz igazgatási hivaíalvizsgálaiokra) és Szent györgyi (Schlőr) Károly dr. beiügyminisz téri titkárnak (Vácon végezte középisko Iáit) a II-od osztályú polgári hadiérdem keresztet adományozta. Váci tiu harcol a szent főidőn. Hogy hová elveti a sors a nagy világháború alatt a yáci fiukat, annak legélénkebb példája Zapletál István váci posta- és távirdaljszí öccsének, Zapletál Dezsőnek az esete. Nem régen kapott ugyanis Zapletál postatiszt édes öccsétöi egy fénykényfelvételes^levelezőlapot a szent földről, Jeruzsálemből. A kép egy jéruzsálemi katonai kórház orvosi vizsgálatát mutatja be s azt Írja rajta Zapletál Dezső cs. és kir. tüzér katona, hogy ebben a kórházban fekszik mostan nem kevesebb, mint hat sebesülése miatt, amiket az angol tüzérségtől kapott. Eltekintve attól, hogy a váci fiú, Zapletál Dezső igazán büszke lehet majd rá, ha hazajön, hogy ő a szent földet védte a nagy világégésben, nem utolsók az ö egyéb vándorlásai sem, amiket kénytel.n-kelletlen át kellett neki élnie három év alatt a különböző frontokon. Amióta kiütött a háború állandóan a fronton- van Zapletál Dezső, tüzérünk s még szabadságon egyszer sem volt. Kezdte az uzsoki, turkai szorosoknál az orosz hadszíntéren, majd #/, olasz fronton volt, onnan a Szerbia elleni offenzivában vett részt, aztán Montenegrót s később Albániát ostromolta az ütege. Egyszer csak Szófiábból irt Vácra bátvjainak, majd Konstantinápolyból jött tőle levél, aztán Damaskusbtil adott hirt magáról s később Jeruzsálemből, Innen elvitték egy nagy sivatagra, ő maga sem tudta hová s csak annyit irt róla, hogy a sivatag pusztáin nappalonkint a nagy hőség (66—68 fok) miatt a föld alatt laktak s csak éjjel bújtak elő, amikor a tevék hordták nekik tömlőkben a vizet. Egyébként méltó büszkeséggel adta hírül a váci Zapletál fiú, hogy az ő tüzérségük verte ki Gallipoli félszigetről a franciákat és angolokat. Közvetlenül á sebesülése előtt Jerichóból küldött táj képes lapot a világfától! magyar tüzér. Ennyi vándorlásban aligha volt része váci fiúnak a világháborúban. Degi*é=ünnepély. A Váci Múzeunie-gyesülei, mint irodalmi társaság október hő 20-án (szombati napon) d. u. fél 6 órakor a városháza közgyűlési termében néhai Deyré Alajos Írónak és a váci kerület országgyüíési képviselőjének 100 éves születési jubileuma alkalmából „Degré irodalmi gyűlés“-! tart, Az ünnepélyre külön ’ meghívó nem lesz, hanem lapunk útján hívja meg az érdeklődő közönséget a Múzeumegyesület elnöksége. Ezen az ünnepélyen mutatkozik be kél énekszámával a megujhodott Váci Dalegyesület. A részleges programmot jövő számunkban közöljük.
