Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-02-20 / 8. szám
tiarmincadih évíolyaru 8. száöi. Vác 1916. február 20 VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap. mepielpmiilH «a^erdám» és vasárnap. c-lóii/títcbi a.'í.K; Helyben egy evre 12 K, relevre ö K, negyedévre 3 K. Vidékén : egy evre 14 K, felévre 7 K. Egyes szám ara 12 fillér. Feieios szerkesziö es laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : liroí Csáky Karoly-út 4. sz, (Iparudvar.) NviIttér sora 60 fillér. Telefon-szám i". Gazdasági jövőnk. (X.) Hogy egész Európa a háború által szegényebb lelt, azt csak az eszelős tagadná. Az állam háztartása is súlyos próbának lesz alávetve : hiszen csak a hadikölcsön kamatoztatása, rokkantak tartása, a hadiözvegyek és árvák segélyezése már eddi giek szerint is legalább ötven százalékkal fogja emelni mindenkinek adóterhét. Aki eddig száz korona adót fizeteti, az legalább százötvenet fog fizeni, aki eddig ezrei, ezentúl ezeröíszázat fizet — legalább. Ezen jövedelme! csakis fokozott munkával lehet előteremteni és pedig az egész nemzet fokozott gazdasági munkájával. Termeljünk többet és jobbat. 1. Az áldott magyar föld egy gyönyörű veteményes kéri lehetne. Ne akarjunk minden terhet a „paraszt“ nyakába sózni. A város lakói is keríész- kedhelnének és bérelhetnének néhány ölnyi földet zöldségtermelésre. Szabad iddjüket hasznosabban és egészségesebben tölthetnék kis kertjük öntözésével és gyomlálásávai, mint a füstös korcsmában vagy kávéházban. 2. Hány millió gyümölcsfa férne el még az országban. S mennyi teremne a meglevő milliónyi gyümölcsfán, ha volna, aki azokat gondozná. Ezen a télen már nélkülözzük az olasz narancsot; ne adjuk ezentúl sem millióinkat a Judás-nemzetnek : gondozzuk gyümölcsfáinkat, ülíessünk újakat s lesz gyümölcsünk böviben. Millióink pedig itthon maradnak. 3. Virágokért eddig évi huszonöt millió koronái fizettünk az áruló briganti-fajzalnak. Ezentúl termesszük magunk azt, ami kell, s ami nálunk nem terem, azt tanuljuk meg nélkülözni. A talián egye meg szagtalan rózsáit ; a mi millióinkat ne kapja érte. 4. Selyemért is milliókat fizettünk éven- kint ellenségeinknek. Van eperfánk elég. Tanítsuk meg az iskolás gyermekeket s az öreg anyókákat a selyemhernyók ele lésére: minden gyermek megkeresi cipőjét a selyemhernyók gubóiból és ezen millióink nem mennek majd Lyonba és Mailand ba. 5. A méh a legszorgalmasabb állal. Nekünk is dolgozik szívesen, csak adjunk neki egy kis kaptárt hozzá. Ellát mézzel, viasszal s a szorgalmas munka példáját is adja — ingyen. Engedjük tehál a méheket hazánknak milliókat keresni s ezért térjünk át a szalma- kasoktól a modern kaplárakra, melyeknél nem kell megölni azon méhcsaládot, melynek mézéből enni akarunk. 6. Hazánk népe évenként egy milliárdot költ alkoholra. S ezen milliárdért kap szegénységei, butaságot cserébe. Neveljünk uj, alkoholmentes, tiszta eszü, erős akaratú, egészséges idegü nemzedéket a hazának s akkor az alkohol milliárdja a kultúrának s a nemzet virágzásának alaptőkéje lesz. Fokozott termelő munkával s az .alkohol- fogyasztás csökkentesével a háború óriási költségeinek dacára is biztosíthatjuk hazánk népének gazdasági jövőjét. Előléptetések. A király Ledniczky Mihály népi. huszár főhadnagyot (valamikor Vácon volt tényleges huszár hadnagy) századossá, Stahl Rezső cs. és kir. 23. gyalogezredben tart. hadnagyot, a ki súlyos sebesülésével ápr. óta a budapesti vöröskereszt kórházban fekszik főhadnaggyá, dr. Pertik Tamás népf. segéd orvost főorvossá, Szalay Dezső cs. és kir. 23. gy. ezredbeli tartalékos zászlóst, Fodor Lajos m. kir. honvéd tart. gazdászali zászlóst és Sztelmach József cs. és kir. gyalogos tart. zászlóst tart. hadnagyokká léptette elő. Laceaim est. Aktuális kérdések hivatott előadóinak fejtegetéseit hallottuk a szerdai líceum estén. Dr. Béky László theologiai tanár a modern emberről és a hazafiságról beszélt. A hazafiság erény, a melyet minden erkölcsösen érző embernek élni és gyakorolni kell. Az erkölcsi alapot nem nélkülözhet senki. Erre a történelem tanít; nem nélkülözheti a modern ember sem. A hazvafisáa mint erkölcsi erény sohasem jöhet ellentétbe semmiféle korszellemmel. A szép előadást szívesen hallgatta a közönség.Az est és a líceumi ciklus eseménye volt dr. Verebély Tibor egyetemi tanár, a III sebészeti klinika igazgatójának, főtörzsorvosnak előadása. A rokkantságról beszélt. Előad#' sa első felében megállapította, hogy kik a hadi rokkantak, három csoportba osztotta a háború élő mementóiEaz elsőbe a csonkultak tartoznak; a kik kezüket, lábukat stb. vesztették, a másodikba azok, a kik szervi betegségeket szereztek a háború következtében, a harmadikba pedig azokat sorozta, kik egyéb belső betegségek csiráját, vagy a betegséget kifejlődve hozták magukkal a harctérről. Eiőadása jórészében a esonkultakkal foglalkozott. Vázolta a sebesültek harctéri kezelésmódját, majd a sebészet meglepő eseményeket produkáló módszereit ismertette. Vetített képekben mutatta a sebesülések tragikus eseteit, majd a kezelése alatt álló rokkantak példájával igazolta fejtegeléseií A két órás előadás elevenségével, tanulságaival igen nagy hatással volt a Kúria nagytermét zsúfolásig megtöltő közönségre. A meggyőzés egyik leghatásosabb eszköze a példa. A közönség itt példákban láthatta, hogy mit tesz a tudomány a háború nyo- morékaival. Az előadásból leszűrődő ez a vigasztaló tudat is felemelő volt; s hogy e vigasztaló tudat forrása a legkiválóbb, a legilletékesebb, azt az az óriási tudományos appa raids garantálja, a melyről dr Verebélyi Tibor minden szava meggyőzött Előadása felemelt s igazi hálára kötelezett. & kaszinó lakást változtat. A Váci Egyesült Kaszinó-Kör mához egy hétre (febr. 27-én, d. u. 3 órakor) tartja évi rendes közgyűlését a szokásos tárgysoro- zali pontokkal. A tárgysorozatban azonban egy uj pont is szerepel, a kaszinói helyiség ügye. Már több választmányi ülésen tárgyalták ezt a témát, mert bár még mindig van a kaszinónak tőkéje (takarékpénztári részvényekben), de különösen a háború óta annyira megfogytak a tagjai, hogy ha még idejekorán nem talál a vezetőség valami radikális spórolási megoldást, úgy a tőke felemésztődik s csődbe jut az egyesület, mert máris évente több a kiadása, mint a bevétele. A kaszinó vezetősége sokat gondolkodott rajta, hogy miképp lehetne megmenteni az egyesületet s végre is abban állapodott meg a választmány, hogy '"°lyiséget változtat, mert a legfőbb kiadá ~<agas lakbér voll, mely a jelenlegi tag ám mai megemésztette volna a Kaszinót. A házigazda Tragor Károly is belátta ezt s hajlandónak mutatkozott a szerződés felbontására s előbb kiengedn a kaszinót a bérletbői. A választmány már meg is találta az uj helyiséget a városi nagysörház helyén, ahová már május havában beköltözne az egyesület. Vasárnap tartottak a lelkesebb kaszinó-' igok helyszín szemlét a jelenleg ürese _ lagysörházi helyiségben s teljesen megfelelőnek találták azt a kaszinó céljaira. A közgyűlés elé tehát most már kész javaslattal fog előállani a választmány s ha a közgyűlés is helyeselni foyja az eszmét, úgy a kaszinó májusban már költözködik- A lakásváltozásnak azon a részletkérdésein, hogy az egyes lakhelyiségeket hogyan osszák be, legyen e a kaszinón kívül vendéglői helyiség is, külön bejárai a kaszinói tagok részére, elkerített nyári helyiség stb., ezeken most tárgyal a vezetőség. Ügy tudjuk, hogy a város vezetősége is kész örömmel s méltányos bér fejében ad helyet városunk eme régi kullur-intézményének. Mindezekkel kapcsolóiban a kaszinó könyvtárosa ez úton is leéri a tagokat, hogy a náluk kint levő összes kaszinói könyveket szíveskedjenek a keddi és pénteki napokon (d. u. 1 -2-ig) beküldeni, mert a könyf&rat is rendeztetni kívánja a választmány s könykiadás most már csak az uj helyiségben lesz. ££ös zönetsiyiiiwáraitás. Rappensberger Andor m. kir. erdőtanácsos nagyobb mennyiségű nemes fűzvesszőt ajándékozott a váci honvéd hadikórház foglalkoztató műhelyének. Ezen hazafias cselekedeléérl ez ülőn is hálás köszönetét mond a kő rh ázpa rancsn o kság.
