Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-05-16 / 38. szám

HuszonKilencediR évfolyam 38. szám. Vác, 1915. vasárnap, május 16 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. . Telefon-szám 17 A gyomor háborúja. Tej, kukoricakenyér. Mig a harctéren ágyuk, puskáit rajzolják a térképet, addig idehaza, hol nem dörög az ágyú, nem csattog a kard, a békés polgári munka által kell biztosítani az or­szág életének rendes menetét. Ez a hábo­rúban kétszeresen fontos. Alert ha a front mögött rendezett ország van egészséges vérkeringéssel, akkor a katonaság biztos alapra támaszkodhaíik. Azonban a háború békés munkája is elég sok akadályra talál, küzdelemmel bir­kózik meg. Legelsőbbrangú ezek között a gyomor háborúja, a talán minden háborúk örök kísérője. A háború ugyanis csökkenti a termelést, a készleteket, növeli az ára­kat, az áruzsora és élelmiszervisszaélés lehetőségét. Egyik olvasónk is erre hívta fel figyel­münket. Május hóban normális években az egyik legfontosabb élelmi cikk, a tej meg­olcsóbbodott. Az idei május elsejére azon­ban a jó falusi milimárik a csökkenés he­lyett bizony előszeretettel stájgeroltak. A li­ter tej árát 50 fillérre verték fel. Álljunk meg egy szóra! Igaz, a tej most igen keresett cikk. A termelés is megdrá­gult, megnehezedett. Azonban nem ezek a tényezők eredményezik az áremelést. Az a falusi most is uqy tartja tehenét, ahogy máskor, most is úgy hozzájut a legelőhöz állatja részére, mint ezelőtt. Ezt mutatja, hogy vidéki majorosasszonyok, kik íejke- reskedéM folytatnak, most is 16—20 fillérért vásárolják össze a falusi kisgazdáktól a tejet, hogy itt azulán— 100 vagy még több percenttel árusíthassák. A drága áraknak tehát nincs más magyarázata, minthogy az eladók a — pesti tejárakat előszeretettel honosítják meg itt is. A tejen kívül még más téren is alaposan ki van téve a közönség az eladók kénye- kedvének. A hadikenyér ehetetlen, szét­hulló massza, mert nincs benne a szük­séges ragacs-buza, vagy roszliszt, ami kell, hogy összetartsa. Azért az ára vetekedik a legprímább kaka-stejjel sütött kalács árával. S hogy a legfőbb élelmicikkről, a húsról sem feledkezzünk meg, ennél a drágulás nemcsak az áremelkedésben, hanem az egyre növekedő súlyú csonf-nyomtaíékban is megnyilatkozik. Első mise. Walter Lajos ujmisés pap tegnap délelőtt mutatta be első miséjét a szent-Vincenő- vértk kápolnájában dr. Galcsek György prelátus manuduktorsága mellett. A mise alatt a polgárista leánykák egyházi éneke­ket adtak elő. Az ujmisést a megyés fő­pásztor Jászkarajenőre helyezte. A második magyar hadikőlcsön A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából új hadikölcsön bocsáttas­sák ki. E szükségletek fedezésére a pénz­ügyminiszter az első hadiköcsön címletei­nek megfelelő, 6 o|°-kal kamatozó járadék- kölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 5 12 °!o-os járadékkölc :ön-köjvényeket bo­csát nyilvános aláírásra. A pénzügyminisz­ter tehát ezúttal is közvetlenül fordul a kö­zönséghez, mint ez legutóbb a Német-biro­dalomban is történt és a kibocsátás ösz- szege a nyilvános aláírás eredménye alap­ján fog megállapítást nyerni. Az aláírás f. évi május 12-től 26-ig bezá' rólag fog megtartatni. Aláírási helyekül szerepelnek az ösz- szes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő he­lyei s az öszses számottevő hazai pénz­intézetek. A kibocsátásra kerülő ás 6 0 ka! kama­tozó kölcsön-kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az egész aláirt ösz- szeg befizettetik, 97 K 20 f-ben; b) ha pedig az alább ismertetendő ked­vezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20 f-ben ál­lapíttatott meg. A 6°|0-os kölcsönnél a legkisebb jegyez­hető öszszeg 50 K., az 512°L~os kölcsön­nél 100 K. A második hadikölcsön 6°|0-os typusu kötvényei 1915. május 1-től kezdődőieg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1915. november í-én esedékes. A folyó évi május 1-től az aláí­rás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie. Az 5 |2°|o-os typusu kötvények pedig 1915. junius 1-től kezdődőieg ás minden év jú­nius 1-én és decemder 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. A ka­matfizetés f. évi junius 1-ével kezdődik, te­hát az első szelvény f. évi december 1-én esedékes. Mindkét typusu kötvényre az aláirt ösz- szegek az aláirási lmlynél fizetendők be, és az aláirási áron felül az aláíróval szem­ben sem folyókamat, sem jutalék felszámí­tásának helye nincs. Ma az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az egész alá­irt összeg befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezmé­nye igénybevehető, az aláírás alkalmával azonban az aláirt összeg 10*|o-a biztositék- képen leteendő és pedig a m. kir. állam­pénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XX11I. t.-cz. alapján ala­kult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben a többi aláirási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapí­rokban, az aláirási hely elfogadhatónak tart. A részletek pedig a következőkép fi­zetendők : a jegyz. ossz. 25° o-a legkésőbb 1915 jun. 8. „ „ - „ 25oj0-a „ 1915 jun. 18. „ „ „ 25oj„-a „ 1915 jun. 28. „ „ „ 25°jo-a „ 1915 július8. A teljes befizetés megtörténte után az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés céljaira szolgáló nyomlat- ványürlapok az összes aláirási helyek­nél díjtalanul kaphatók. Ilyen nyomtatvá­nyok hiányában az aláirás levélileg esz­közölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláirási helytől pénztári elismervényeket kap, a melyek a fél kivánatára 1915 junius 15-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervé- nyekre fognak kicseréltetni. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervé- nyek a végleges kötvényekre nézve ideje­korán hirdetmény utján fog a felhívás köz- zététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, a hol a pénztári elismervé- nyek, illetve a fél kivánatára kiadott ideig­lenes elismervények kiadattak. Az 5V|0-os kölcsönnél zárolásnak helye nincsen, a második hadikölcsön 6°j0-kal kamatozó kötvényei azonban — ép úgy, mint az első hadikölcsön kötvényei — zá­roltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, a ki az általa jegyzett kötvényeket zárolja és a zárolást öt és fél éven át fe! nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az öt és fél évi időszak utolsó évngyedébe, legkésőbb 1920. november 1-én a kötvényen alapuló követelését e naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmond­hatja. A m. kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1821. no­vember 1-én névértékben viszszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláiró felet költ­ség nem terheli. Zárolásnak csak 1000 koronát meghaladó összegű jegyzéseknek van helye. A m.kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás a 6%-os, mint az 5l2o0-os kölcsönt egészben vagy részben névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6°0-kal kamatozó kötvényekre nézve pedig 1921. május 1-jét megelőző időre, az 5i 2o|o-kal kamatozó köt­vényekre nézve pedig 1925 junius 1 -ét meg­előző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre a mc* ratórium alá nem eső belétek — a felmon-

Next

/
Thumbnails
Contents