Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-05-16 / 38. szám

2 V A Cl HÍRLAP dási határidő betartásával — korlátlanul igénybeveheíők. A betéti üzlettel foglalkozó intézetek s más ilyen cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre vagy folyószám­lára elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek azonban a kibocsátásra ke­rülő járadék-kölcsön-kötvényekre történő befizetések céljára a két kölcsönre együt­tesen a jegyzés idejében fennálló öszsze- gük 25ojo-a, de legfeljebb a betét tulajdo­nosa által jegyzett összeg 25°0-a erejéig vehetők igénybe. Azok, a kik a befizetésekre ilyen1 egyébként moratórium alá eső betétjü­ket kívánják igénybe venni, annál az inté­zetnél vagy cégnél, illetve annak az inté­zetnek vagy cégnek közvetítésével tartoz­nak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák-magyar bank és a m. kir. 3iadiköl­csönpénztár e járadékötvényeknek kézi zálogul lekötése mellett, a névérték 75o'0-áig a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Ez a ked­vezmény legalább 1916. évi julius 8-ig ma­rad érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltó­leszámitolási kamatlábon nyújt náluk zá­logul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizeté­sére szolgál. A meghosszabbított ily köl­csönök a mérsékelt kamatlább helyett 1916. évi julius 8-ig évi 5°jo-os állandó kamatláb biztosittatik. Az aláírók kívánságára e járadékköl- csönök kötvényeit a szelvények bevál­tásával megbízott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrák-magyar bank budapesti főintézeíe, valamint a magyar szent ko­rona országai, továbbá a Bosznia és Her­cegovina területén levő fiókjai 1916. évi junius 30-ig költségmentesen fogják meg őrizni és kezelni. A második hadikölcsön előnyös feltételei a pénzpiac kedvező helyzete és annak fel­ismerése, s hogy kölcsön jegyzésében mi­nél nagyobb részvétel az aláírók magán­érdekei mellett a közérdeket is nagy mér­tékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy a kölcsön jegyzésének eredményében az ország közgazdasági ereje ép oly impozán­san fog megnyilvánulni, mint az első hadi­kölcsön diadalával. A városi tisztviselők drágasági pótlékot kérnek. Ez az elviselhetetlen drágaság senkit sem sújt kegyetlenebbé, mint a fix fizetésű tisztviselőt, akár állami, városi, vagy magán- vállalatnál végezze munkáját. A legszük­ségesebb élelmiszereknek, ruházkodási cikkeknek néhány hónap alatt el nem kép­zelt ára lett, de a kinek egy év előtt ezer forint volt a fizetése, annak ma is ezer forintból kell megélnie. Milyen művészet­tel, vagyis jobban mondva ételről és szó­rakozásokról való lemondással csinálják ezt, nem tudjuk, de hogy megadással tűrték eddig, azt láthatja mindenki. Most azonban a gyomor parancsol és kezdenek kilépni a tisztviselők a csendes türelmi álláspont­ból. Vác város tisztikara mozdult meg és a képviselőtestülethez kérvénynyel fordult, hogy a drágaság idejére fizetési pótlékkal segítsen helyzetükön. Olyan kérdésről van szó, a melyet a helyzet ismerősei teljesen méltányosnak tartanak. A tisztikar munkája a háború óta legalábbis kétszer annyi tett, mint volt a békés időkben. És a tisztvise­lők száma a felire szállt le. Ez a kis számú tisztviselő-gárda pedig kötelességtudással végzi a nagy munkát, mert mig a békében mindig volt restancia, ma ezt a városhá­zán a nagyobb munka és kisebb személy­zet mellett nem ismerik. Többet dolgozni és kevesebbet enni: ez szégyen egy vá­ros polgárságára — mondotta ki Pozsony és még más városok képviselőtestülete és drágasági pótlékot szavaztak meg tiszt­viselőiknek, legkisebb alkalmazottaiknak is. Ezt kérik Vác város tisztviselői is, kik hi­szik, hogy a mikor minden joguk megvan arra, hogy kérhessenek és rámutathatnak nemcsak lelkiismeretes munkájukra, de a fokozottabb megterhelésükre és kisebb létszámra, a képviselőtestület nem térhet ki a drágasági pótlék megszavazása előtt. A viSSamos uj megállója a csörögi szőlők alatt. Mióta a vác- Veresegyház- rákospalota- ujpesti villamos vasút közlekedik, egy nagy érdekcsoportnak az a vágya és kívánsága, hogy a homokon levő csörögi szőlőknél is álljanak meg a villamos kocsijai. Ebben az irányban a váci szőlősgazdák sokat tárgyaltak a Phoebusszal, mint a villamos gazdájával, de sokra nem tudtak menni, mert Racsek János előtt létesült ugyan egy villamos megálló, de a csörögi szőlős gazdáktól négyezer koronát kértek csupán azért, hogy a pályatestet a leszálló céljaira elplanirozzák, Mikor a Phoebustól a máv. vette át a villamos vasutat, újra megindul­tak a tárgyalások, most már a máv. igaz­gatósága és a váci szőlősgazdák között. A vasút igazgatósága értesítette Friedrich Alajost, mint az érdekelt gazdák képviselő­jét, hogy a régen óhajtott villamos vasúti megállóhelyet hajlandó létesíteni, de ezért 1400 koronát kér. Ebben az ügyben a sző­lősgazdák a napokban értekezletet tartot­tak és kimondották, hogy gyűjtőivel bocsá­tanak ki és aláírás utján fogják össze­szedni az uj vasúti megállóhely költségeit. Az uj megállónak „Csörögi tag“ lesz a neve és ott létesítik, a hol a vácdukai út betor­kol a vác-aszódi országúiba, tehát meg­lehetősen a csörögi homoki szőlők köz­pontján. Reverendából katonaruhába. A honvédelmi miniszter rendeleíe sze­rint azok a növendékpapok, kik még nem végzik teológiai tanulmányaikat, ha a soro­záson, vagy népfölkelői bemutató szemlén katonai szolgálatra alkalmasaknak talál­tattak, csapattestükhöz bevonulni tartoznak. A váci püspöki szemináriumból tegnap ment el két növendékpap katonának. Ed­dig a szeminárium hat katonát adott nö­vendékeiből. Pékek egy pék ellen. Amióta a lisztutalványök járják, Lőwen- slein Tivadar alsóvárosi és Drajkó János felsővárosi pékeknél utalvány nélkül is szolgáltatnak ki kenyeret a délutáni órák­ban. Ezt a lisztet Szarnék testvérek bocsá­tották Löwensíein rendelkezésére és a ha­tóság még örült, hogy van alkalom arra, miszerint nagyobb mennyiségű kenyér ke­rül a nép közt kiosztásra, mint a mennyit az utalvány előír. Valóságos népcsődület van délulánonkiní a két pékbolí előtt és rendőr sem tud sokszor rendet tartani. A pékek azt kérték, hogy ebből a lisztből ők is süthessenek és fogyasztóikat elláthas­sák. A polgármester megtagadta a kérés teljesítését, mert Szamekék lisztjével ő nem rendelkezhetik. Erre a pékek feljelen­tést tettek Löwenstein ellen, hogy az általa forgalomba hozott kenyérben nincs meg az ötven százalékos kukoricaliszt és drá­gábban is árulja, mint szabad lenne. Most Kálló rendőrkapitány, nagy vizsgálatot in­dított. Kezdik a főzőliszt kiosztását, A kenyéríiszt-utalványokkal rendbe jöt­tek végre a városházán. Majd négyezer család jutott az előirt mennyiségű lisztre szóló utalványhoz s hogy ez csak most történhetett meg úgy, hogy már rendről beszélhetünk, annak egyedüli oka, hogy a márciusi liszlkészletösszeirás nagy felüle­tességgel történt, igy sokan a névsorból kimaradtak, sőt a hegyilakók összeírását senki el sem végezte. Most azután az any- nyira várt főzőliszt kiosztása veszi kezde­tét. A városi hatóság rendelkezésére ma a hengermalomban közel 30,000 kilogram főzőliszt van. Ezt a mennyiséget azok kö­zött a lisztkereskedők és pékek között fogják szétosztani, hogy a lakosságnak utalvány alapján kimérjék, a kik nem él­tek vissza az utóbbi hónapokban kiutal­ványozott liszttel és sem drágábban, sem az ide tódult idegeneknek nem adták el a hatósági lisztet. A városházán az összeírás alapján elkészült lajstrom szerint a közön­ség részére most készítik a főzőlisztre szóló utalványokat, melyeket mindenki a lakásán fog átvenni az azokat kézbesítő fertálymesterektől. Az elv az, hogy minden családtagnak kétkiiogram főző lisztet utalvá­nyoznak ki, melynek azonban augusztusig (?) elégnek kell lenni. Az utalványon rajta áll az is, hogy melyik kereskedőnél, vagy péknél lehet a főzőlisztet megkapni. Eb­ben az intézkedésben figyelemmel voltak arra, hogy kiki a lakásához lehetőleg kö­zel eső lisztesbolíban vehesse át főző­lisztjét. Hát ez igy rendben volna, ha a hatóság a főzőlisztet nem mérné olyan fu­karam De a beavatottak azzal vigasztalnak, hogy ma több főzőliszt nincs, később ta­lán lesz. Sőt akadnak optimisták, a kik határozottan állítják, hogy ha fejenkint ki­utalványozott kél kilo elfogy, akkorra ké­szülnek újabb utalványok és ha szű­kösen is, de az íjig lesz főzőliszt is Vácon. SCárályi kitüntetés és előléptetés. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréseid noszlopi Nosz- lopy Gáspár cs. és kir. 10. honvédezred- beli kapitánynak (ki évekkel ezelőtt a váci honvédhuszároknál szolgált és Vácról is nősült) a Signum laudisí, Walla Ferenc cs. és kir. 14. honvédezredbeli főhadnagy­nak (beosztva a vezérkarhoz), ki a háború elején a legfelsőbb elismerést kapta, most a hadiékitményes katonai érdemkereszt 3. osztályát adományozta. A cs. és kir. közös hadsereg tartalékában a király 1915. már­cius elejével Németh Emil börtönügyi fo­galmazót, váci fegyintézeti ellenőrt, tart. hadnagyot főhadnagygyá léptette elő. A sínek közt. Tegnap reggel a váci állomáson a 4-ik és ötödik váltó között Juhász János vál­tóőr egy méhmagzatot talált. A vonatból dobhatták ki. A rendőrség vizsgál.

Next

/
Thumbnails
Contents