Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-04-21 / 31. szám
VÁCI HÍR LAP L£\?ELEK El HARCTÉRRŐL. * Kérünk mindenkit, hogy katonáinktól a harcterekről kapott leveleiket szivesked- ienek nekünk közlés végett átengedni. * HHf^COC KAC0NAIT7K IMAJA. Sok érdekes, izgalmakkal, szenvedések- kel teli levelet kapunk a harcterekről. Jól esik látni, hogy derék hőseink városukat még a golyózáporban sem felejtik el s ha más utón nem tudnak, a Váci Hírlap utján érintkeznek kedveseikkel. A Váci Hírlapnak viszont annyi sok példányát viszi a posta a lövészárokba, hogy híreket kapjanak hazulról. A levelek nagy része, sajnos, közöl- heíeílen, részben mert a legszemélyesebb dolgokal tárgyalják, részben pedig az ügyészség nem engedné meg tartalmuk közzétételét. A tegnapi postával azonban egy igen megható irás jött hozzánk. A Kárpátoknak arról a pontjáról érkezeti, ahol most legjobban dörögnek az ágyúk, ahonnan minden magyar ember a legkisebb hirt is szomjúhozva várja, vájjon sikerül-e az oroszoknak frontunk áttörése. Innen kaptuk ezt az imát, melyet harcos katonáink áhítattal imádkoznak naponta: A mi vérünk legyen a tömjén a hazánk vagy a hazáért hozott áldozaton, a mi pusztulásunk legyen a váltság a minden éltető és mindent virágoztató békéért. De azokból a sóhajokból, amelyek e percekben Te hozzád szállanak, jutass el egy- egy parányit azokhoz, akiket védtelenül árván otthon hagytunk. Jelenj meg felséges glóriában lelkünk előtt és vidd el nekik az érettünk aggódóknak és szenvedőknek, hogy nevükkel ajkunkon léptünk mennyei trónod elé és vigasztald meg apáinkat, anyáinkat, feleségeinket és imádásig szeretett gyermekeinket. Mondd el nekik, hogy e paránya az emberiségnek hős volt, hősök hőse. Egy dörrenés, egy elhaló hosszú jajkiáltás ésegy hőssel kevesebben vagyunk! Megreszket a lég a rombolás utján, a fejünk felett pokoli táncát lejti a halál és mit érzek ? Vadul szeretnék futni fel a tetőre, ki a szabad ég alá, hogy a megsemmisülés pillanatában Téged láthassalak megjelenni égi trónodnál és utolsó jajkiáltásomal jobban meghallják nőm és gyermekeim ! Boldog mindenki, akit végzete Hozzád vezet, de százszor boldogabb az, ki hazájáért vérezve hull porba s igy tér meg Te hozzád! Ne sírjatok, ne könnyezzelek érettünk árván hagyott gyermekeink, csak naponkint emeljétek fel kezeiteket és végtelenül szeretett édes anyátok után mondva gügyögjetek egy-egy imát apátokért. Ha leszáll az est, imára kulcsolt kezekkel, könyek hullása között fogjátok mondani az Úr imáját, küld jétek akkor férjetek és apáitoknak egy-egy szent sóhajtást az égbe, hogy őrködjön a mi lelkünk a ti lelketek fölött, óvjon meg az Úr zsámolyánál a mi lelkünk a nyomortól és bajtól s adjon nektek örök boldogságot ami porbahulloíí vérünk állal. Amen. Eddig az ima. Erős képzelőtehetség nem kell hozzá, hogy szemeink lássák a magasztos jelenetet: Dél felé, arra, hol az otthon van, fordulnak a katonák és mondják ezt a gyönyörű imát. Tegyük e kis irás végére, hogy földink, Csepregi Lajos első honvédgyalogezredbeli tizedes irta és küldötte a Váci Hírlapnak, hogy itthon is mindenki tudjon róla és olvashassa, ezt a gyönyörű imádságot. Wáci pékek az alispánnál. Kalló rendőrkapitány szabályozva egyes élelmiszerek árait kihirdette, hogy a pékek a kevert lisztből készült kenyeret kilonkint 46 fillérnél drágábban nem adhatják. A rendőrkapitány ugyanis próbasütésí rendezett 15 kiló kevert lisztből és kisütés után I8V2 kiló kenyeret kapott, iqy azt mondja, hogy 3V2 kiló kenyér elég üzleti haszonnak. A városban még ma is, ha lehet ugyan kenyeret kapni, mindenütt 52 fillérért árulják a legfontosabb élelmi cikket és a pékek ennek az árnak fenntartását kívánták a rendőrkapitánytól. Kálió azonban hajthatatlan maradt, mire a pékek hétfőn Racsek János ipartestületi elnök vezetése alatt Fazekas Ágoston alispánhoz mentek, hogy a rendőrkapitány ellenére kérésüket teljesítse. Az alispán semmiféle biztatással nem látta el a váci pékeket. Elégedjenek meg a mai helyzettel, mondotta, mert még ennél sokkal rosszabb fog következni. Felmutatta azt az intézkedését, melyet ép akkor küldött Ivánka főszolgabírónak, hogy a váci járásban rendelje el a 80 százalékos keverést kukoricaliszttel, mert a kormány nem képes a megígért búzamennyiséget kiadni a vármegyének. Vác városa, mondotta az alispán, polgármesterünk gondos előrelátásává! az éhínségtől meg fog menekülni, mert szerzett gabonát és kukoricát. Egyelőre tehát a pékek nyugodjanak meg abban, hogy 46 fillérért kötelesek a kenyér kilóját kimérni. ftekvirálják a kukoricái. A polgármester kiadta a városházán a rendeletét, hogy a városban található kukoricát be kel! jelenteni és a hatóság részére lefoglalni. A város lakosságának lisztéi való ellátásához szükséges a kukorica, melyet a hengermalom fog megőrölni és keverni. A kukoricát 24 korona áron veszi át Maíkovich János rendőrbiztos, rekviráló, a kukorica piaci ára ma nálunk 21—22 korona közt van. Eddig nagyon kevés mennyiséget jelentettek be, ezért valószínűleg házról-házra járva fogják a szükséges mennyiséget lefoglalni s a hatóság gondoskodik majd a megőrlésről. VÁC JÓSZIVE. Adományok a vöröskeresztnek: Kisváci ref. hívek: 8 párna és 28 K; Paull Béláné fu- szeklit javított; Parjorné 1 doboz frank-kávé, negyed kg. kávé, 10 tojás, fél liter rum ; özv. Csányi Jánosné 12 üveg paradicsom, 20 tojás, fél kg. kávé, 1 doboz frank, 1 süveg cukor, két kosár burgonya ; Beck lgnácné 10 üveg paradicsom; Koncsiczky Ferenc 1 üveg uborka, 1 üveg paprika, 5 üveg paradicsom, hagyma, zöldség ; özv. Péts Sándorné 1 háti dió, vöröshagyma; Gosztonyi Tibor 20 K; Góts Viktortól lapok eladásából 96 fillér; Ökrös Józsefné levesbe való tészta; Kalencsik Istvánná 1 sonka, 50 liter bor; Nicki Ödönné két diós sütemény; Nagy Józsefné 10 K; Gosztonyi Polixéna 2 kg. cukor, 2 kalács, 1 kg. kávé, tea. Egy orosz fogságban levő váci fiú levele. Az eset talán érdekelni fogja mindazokat, akiknek hozzátartozóik vannak orosz fogságban. Általában azt halljuk mindig, hogy az orosz fogságban levő katonáinkal jól bánnak és hogy a nekik küldött küldeményeket mindig pontosan megkapják. A dolog, úgy látszik, még sincsen egészen igy, mint ezt egy váci fiatalembernek hozzátartozóihoz irt leveléből ki lehet venni. Az illető még az őszszel kerüli súlyos sebbel fogságba. Most már jól érzi magát és már többször váltott levelet hozzátartozóival. Mindenféle holmit és pénzt is bőven küldtek neki. Erre vonatkozik utolsó levelének utóiraía. Magának a levélnek tartalma teljesen magándolgokra vonatkozik, érdekes azonban az utóirat és ez sokak szempontjából bir fontossággal. Megjegyzendő, hogy az egész levél németül van Írva. Az említeti utóirat igy szól: „Grüsse an Pénzt Neküldjetek und Ellopják.“ A levél keresztülment az orosz cenzúrán, amint ezt a rajtalevö hivatalos bélyegzőnyomatokból meg lehet állapítani. A leleményes váci fiú azonban túljárt az orosz cenzor lomha észjárásán. A húsárak rendezése. Értesülésünk szerint a kormány rövidesen kimerítő és energikus rendelettel fogja a huskérdésí szabályozni. A kivitelt erős korlátozás alá helyezik, a húsárakat pedig egységessé fogják tenni. Az uj rendelet kibocsátásánál állítólag az az elv lesz az irányadó, hogy a lakosság arányosan részesüljön húsban. A huspazarlás elkerülésére csak a hét bizonyos napjain lesz vágás. Összeírják az alkalmatlan népfelkelőket. A honvédelmi miniszter 72186—1915, sz körrendeletével elrendelte, hogy a hadi- szolgáltatási törvény alapján kötelezhető 17 50 év közötti munkáscélokra alkalmas egyének összeirandók. A hirdetmény, mely az összeírás idejét megjelöli, már a közeli napokban ki iesz ragasztva. Nem tartoznak jelentkezni azon népfelkelő bemutatószemlére került 37 — 42 éves B) alosztályú népfelkelésre kötelezettek, továbbá azon szakmunkások, akik összeírásuk végett a katonai ügyosztálynál már jelentkeztek, úgyszintén azok sem, akik a személyes szolgáltatások alól feltétlenül mentesek. Wacht arra Rhein — az internáltaknál. Egyik olvasónk írja ezt az érdekes kis jelenetet: A napokban a vasút felé sétáltam a kosdi aluljáró, a kaszárnya felé, a hol a szerb, orosz és francia internáltakat őrzik. Éppen egy katonavonat ment át, a kocsik teli szőke, vidám bajorokkal. Ekkor kitárultak a kaszárnya frontra néző ablakai (itt lakik az „intelligencia“) és vagy negyven-ötven internált négy szólamra gyönyörűen énekelte a németek nagyon népszerű dalát: a Wacht am Rheint a katonavonat felé. Egészen megbűvölve álltam, olv gyönyörű volt a kar, nincs az a da- árda, a melyik szebben énekelte volna. Az -élvezetes éneket sokan hallották-e, nem tudom, de én azóta nagyon sokat gondolkodom : a Rajna a francia határon van. Ez a gyűlölködő internált nép nem akart-e gúnyolódni a német katonákkal, mert a Kárpátok felé siettek, hogy a szláv áradást visszaszorítsák hazánk földjéről. 70 százalék kukorica a kenyérlisztben. Most már annyiféle lisztárat állapítottak meg, hogy a közönségnek nehéz eligazodni. Felvilágosításul közöljük, hogy a lisztárak hónapról hónapra változni fognak, ezért az alispán a további intézkedésig a következő árakat léptette érvénybe. (Megjegyezzük, hogy Vácon és a váci járásban az árak egy és ugyanazok.) A búza ára 40 K 50 f, a rozsé 32 K, az árpáé 27 K 50 f, a tengerié 26 K. A búzából előállított finom tésztaliszt és dara 79 K 38 f, főzőliszt 65 K 20 f, a kenyérliszt 44 K 14 f, a simaliszt 46 K 98 f. A rozsliszt ára 41 K 75 f, az