Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-04-21 / 31. szám

VÁCI HÍRLAP

árpaliszt 40 K 70 f. A tengeri liszt áprilisban 42 K 83 f, májusban és később 42 K 26 f lesz. Ehhez hozzáteszi az alispán, hocjy a kevert lisztek árait az itt közölt lisztárak alapján a keverés arányában kell kiszámítani. A kenyérliszthez legalább 70 százalék tengeri liszt keverendő. Ha árpaliszt van, a tengeri liszten kívül legalább 20 százalék ebből is felhasználandó a kenyérliszthez úgy, hogy búzából, vagy rozsból őrölt lisztet legfeljebb csak30 százalék erejéig szabad a kenyérliszt keveréséhez felhasználni. Ha árpa nincs és egyedül tengeri liszt szolgál kenyériiszt-pótló anyagul, akkor a tengeri lisztből 70 százalékot kell a kenyérliszthez keverni. Vagyis pl. 10 kgm. kenyérliszthez legfeljebb 3 kgm. búza, vagy rozslisztet és 7 kgm. tengeri lisztet, vagy 5 kgm. tengeri lisztet és 2 kgm. árpalisztet kell öszekeverni és felhasználni. ,

jfófifyeiü lesz a májusi menetrendünk 1

A magyar kir. államvasutak igazgatósága tudatta minden állomásának főnökségével, hogy május elsején uj menetrendet nem ad ki, hanem a múlt évi nyári menetrend vonatait állítja be úgy, hogy a mint a hadi állapot megengedi, egy-egy vonatpárt forgalomba helyez, vagy megszüntet. Értesülésünk szerint a mi vonalainkon kevés változásra van kilátás a májusi menetrendben. Legvalószínűbb, hogy a délelőtt 9 óra 10 perckor Vácról Budapestre induló zsolnai gyorsvonatot újra forgalomba helyezik és egy-kéí vasárnapi vonattal lesz több. Már is minden vasárnap és ünnepnapon közlekedik Budapestről a 2 óra 10 perei személyvonat, mely Vácig egy állomáson sem áll meg. Ezt a vonatot a legnagyobb szükség parancsolja, hogy a nyáron járassák, de nem csak vasárnapon. Úgy szintén szükség lenne a reggel 7 óra 19 perei vonatra is Budapest felé. A duna- ipolyvölgyin és a villamoson a téli menetrend marad érvényben.

Első Síin a Przemyslbesi hadifogságba jutott váci katonáknál.

A fővárosi lapok közük már a hires vár feladása következtében hadifogságba jutott katonatisztek által orosz földről családjukhoz irt leveleket, a legénységhez tartozók azonban csak most Írhatnak. Ez utóbbiból az első levél Vácra érkezett és Müller Antal polgártársunk családját vigasztalja meg. Müller Károlynétól ugyanis ezt a levelet kaptuk:

Igen tisztelt Szerkesztőség! Bátorkodom tudomásukra hozni, hogy férjemtől, Müller Károly főtüzmestertől, Müller Antal váci vendéglős fiától, a ki a háború kezdete óta Przemyslben volt és a vár átadásakor fogságba jutott, ma kaptam sürgönyt az oroszországi Orenburgból, hogy egészségesen fogságba jutott és hogylétünkről sürgönyben kér választ. Az ő távirata e hó 13-án lett feladva. Azt hiszem, hogy némileg sikerül megnyugtatnom sok ezer szülőt, feleséget, hogy mindazoktól,a kik Przemyslben fogságba jutottak, ha lassan is, de mégis jön értesítés. Kiváló tisztelettel Müller Károlyné.

A Váci Hírlap

lapkihordónőt keres Értekezni lehet a kiadóhivatalban ■

Redukálják

az államsegélyeket.

A legnagyobb államsegély összege 2 K. lesz.

Hire ment,’hogy a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetérlőleg a hadba- vonultak itthon maradt családtagjainak segélyét tetemesen redukálni szándékozik. A pénzügyminisztérium a városokhoz és községekhez kérdéseket intézeti olyan irányban, hogy célszerűnek és kivihetőnek tartanák-e az államsegélyek leszállítását és ha igen, körülbelül milyen módozatok mellett. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelzi, hogy a tervezet szerint városokban a hadbavonultak hozzátartozóinak ezután adandó államsegély összege nem haladhatja túl a napi 2 koronát tekintet nélkül arra, hogy az illető segélyezett család hány tagból áll.

Apénzügyminisztert kétségtelenül az a köz- gazdasági elv vezeti az államsegélyek redukálásának kérdésénél, hogy a tél elmúltával megszaporodtak a munkaalkalmak és igy a segélyezésre tényleg rászorulók száma alaposan csökkent. Ez áll különösen a mezőgazdasággal foglalkozó kisebb községekben és falvakban, ahol a mezei munkák megkezdésével bőven akad a népnek keresetforrás. A földmiveléssel foglalkozó vidékeken szomorú tapasztalatként megállapították, hogy az államsegélyt élvező asszonyok és idősebb emberek egyáltalán nem akarnak dolgozni. Az ilyenekkel szemben helyes és szükséges azt a legszigorúbb elvet alkalmazni, hogy aki nem akar dolgozni, az ne kapjon államsegélyt.

Kívánatos, hogy a pénzügyminiszter újabb rendelkezése itt is egészségesebb és közgazdaságilag igazságosabb alapra helyezze a hadbavonultak családtagjainak állami segélyezését. Tényleg csak az kapjon, aki rá van utalva, de emelett szigorúan ügyelendő arra, hogy ne legyen itt egyetlen egy olyan családanya sem, aki éhezni legyen kénytelen akkor, amidőn kenyérkereső férje a háborúban áldozza egészségét és életerejét.

Mi történt a vöröskereszt közgyűlésén ?

Hörl Péter dr. ezredorvos, a vöröskeresztegyesület tiszteletre méltó elnöke a következő sorokat intézte hozzánk, melyet annál szívesebben teszünk közzé, mert illusztrálni akarjuk, hogy a vöröskeresztegylet közgyűléséről szóló tudósításunkat minden elfogultság nélkül irtuk meg: A „Váci Hírlap“ í. é. ápr. 18-án megjelent 30. számában „Mitörtént a vöröskeresztben“ cimü cikkre vonatkozólag a következő helyreigazítást kérem : Téves a hivatkozott cikk bevezető szavaimat közlő azon része, hogy „két kérdésre felelek: miért nem voltam itt, mikor kellet volna és miért vagyok itt, mikor ma nincs szükség reám.“ — A valóságban én azt mondtam, „miért nem voltam itt, mikor némelyek szerint kellett volna és miért vagyok itt, mikor tán némelyek szerint nem kellene.“ Téves, mintha én azt mondtam volna, hogy „visszaérkezve láttam . . . hogy nem szükséges személyem.“ — Ezt én egyáltalán nem mondtam. Téves, mintha én azt mondtam volna, hogy „az országos központ kijelentette, hogy a közgyűlés összehívása után nemcsak jogom, de kötelességem az egylet vezetéséi

átvenni.“ Én a valóságban azt mondtam, hogy az országos központ kijelentése szerint „az egylet ügyeinek vezetése és igy a közgyűlés összehívása és vezetése nemcsak jogom, de kötelességem is.“ Végül helytelen a hivatkozott cikk azon része, mely Hörl-pártról és Sommer-pártról tesz említést, mer* Hörl-párt, mint szervezet ilyen nem létezik, én pártot nem szerveztem, mert nekem tudomásom, sőt sejtelmem sem volt arról, hogy a közgyűlés oly érdekes lesz, hogy pártot szervezzek. Nekem a közgyűlésre, s a vöröskereszt egylet ügyeire ez idő szerint abban merült ki tevékenységem, hogy a közgyűlés összehívása iránt intézkedtem és ezt vezettem. Tisztelettel dr. Hörl Péter.

A pémziigyörség munkába áll

az eltitkolt gafocsia és liszt felkutatására.

A kormány tudvalevőleg a pénzügyőrségre bízta, hogy köteles a búzából, rozsból, árpából, vagy ezekből előállított lisztből be nem jelentett, elrejtett, vagy eltitkolt fölös készleteket kikutatni. A pénzügyőrség munkája nem sokára megkezdődik való- szinűleg Vácon és a járásban is, ezért nem lesz érdektelen ismertetni Teleszky pénzügyminiszter idevágó rendeletét, mely most jelent meg: A pénzügyőrök a rendkívüli viszonyok tartamára általános házkutatási engedélyivel lesznek felruházva, de a kutatásoknál hatósági tanú, vagy bizalmi férfinak jelenléte feltétlenül szükséges. A pénzügyőrségnek joga lesz a gabona- és lisztösszeirásokat a hatóságnál átnézni s első sorban azoknál kutatni, a kikről feltehető, hogy fölös készletük van. De ezen kívül az a joga is megvan a pénzügyőrnek, hogy bármelyik családhoz bemenjen és a már bejelentett tisztkészletet felbecsülje. A mennyiben ilyen helyeken a megengedett mennyiségnél többet talál, tényleirást vesz fel. A talált lisztből minden hétfőn a városházán a polgármesternek, a főszolgabiróságon a főszolgabiró- ságnak kell jelentést tenni, hogy arról rendelkezzenek. A hol karhatalom kell az ily kutatáshoz, azt a rendőrkapitány, vagy a főszolgabíró haladéktalanul kirendeli. A miniszter rendelkezése végén hangsúlyozza, hogy a pénzügyőrség a legnagyobb buzgalommal, odaadással és éberséggel lásson a feladat teljesítéséhez.

Tűz volt a szövőgyárban.

Hétfőn délután tűzveszedelem fenyegette a váci szövő- és kötőgyárat, melyben a hadiszállítások miatt is hónapok óta lázas munka folyik. A tűz ott ütött ki, ahol már többször támadt baj: a koptató helyiségben. Itt az acélhengerek forgatásával pe- hellyé tépik a fonálnak feldolgozandó anyagot. A hengerek oly gyors forgást végeznek, hogy a legnagyobb elővigyázatra van szükség, nehogy tűzveszedelem támadjon. Ebben a helyiségben Gerstmayer Ferenc munkás dolgozott egyedül s ő vette észre, hogy a finom foszlánynyá tépett anyag lángot kapott. Azonnal fellármázta a gyár tüzőrségét, mely mielőtt nagyobb baj származhatott volna, a tüzet eloltotta. A veszedelem úgy keletkezhetett, hogy a hengerek közé a feldolgozandó anyaggal szög vagy egy kis vasdarab került és a gyors forgásban szikrák pattantak ki belőle.