Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-04-14 / 29. szám

9 VÁCI HÍRLAP M@gicaxcl©ci©ft Wáccm ax élelmSszeruzsora üldözése. Több mint nyolc hónapja békésen várjuk, mikor fordítja el a hazánk felől az iszonyú csapást a jó Isten és e rettenetes várakozás­ban, szinte máról holnapra nem kisebb ellenség lepte meg az iíthonmaradottakat: az élelmiszeruzsora. Qdakünn az ágyú­golyó pusztítja véreinket, ez idebent veszi az áldozatokat s ha a békéért való áhiío- zás mindnagyobb lesz, úgy erre leginkább a tűrhetetlen élelmiszeruzsora kényszerit. Az is megérne egy hálaadást, hogy talán jobb napok köszöntenek ránk ezentúl, polgármesterünknek köszönjük, lehetünk érte hálásak, aki a múlt héten felhívta a rendőrkapitányt, hogy vasmarokkal, a tör­vény és szabály szigorú végrehajtásával törjön rá az éielmiszeruzsorásainkra. Ennek a felhívásnak a következménye lett aztán, hogy a rendőrkapitány kiadta a tejre, tojásra és burgonyára szóló ismert hatósági ármegállapítást. „Ha nem akarjuk magunkat a közönség jogos felháborodásánál-; és az ebből szár­mazható súlyos következményeknek kitenni, ezeket a rút visszaéléseket tovább tűrnünk és öl betett kezekkel tovább elnéznünk nem lehet, de hivatásunk és felelősségérzetünk tudatában tovább tűrnünk sem szabad“ — Írja a polgármester a rendőrkapitánynak és ezekben az erélyes, önérzetes szavakban bízunk, hogy a város kétségbeejtő helyzete javulni fog. Mert hogyan állunk? A kenyér ára 65 százalékkal magasabb a hatóságilag meg­állapított maximális árnál, a fehér sütemény 150 százalékkal, piacon véve 250 százalék­kal magasabb annak a lisztnek beszerzési áránál, melyből készült. Mit szóljunk a húsról, a piac minden egyes eladásra szánt élelmicikkéről ? A polgármester felhívja a rendőrkapitányi, hogy a legsürgősebben, állapítsa meg a péksütemények minimális súlyát és igy ezek, mint a kenyér eladási árát és rendelje el, hogy ezek az árakat minden pékboltban és kenyérárusitó helyiségben szembetűnő helyen láthassa a vásárló közönség. Álla­pítsa meg továbbá a kukoricának, a kukorica­lisztnek, burgonyának, rizsnek s mindazok­nak az élelmicikkeknek, amelyikre nézve az lehetséges, a maximális piaci árat. Azután legszigorúbban tiltsa el a kofákat, kufáro- kat és isméteiadókat élelmiszereknek a piacon az arra megállapított időn belül, vagy a piacon kívül bármely időben való össze­vásárlásától. Ne tűrje azt sem, hogy idegen város — vagy községbeli kufárok, vagy fogyasztók vásároljanak piacunkon és drágítsák ez által piaci árainkat és drágít­sák az élelmet városunk közönsége elől. A polgármester kijelenti, hogyha a rendőr- kapitánynak elégtelen a személyzete, a város­háza más alkalmazottait is rendelkezésére állítja, de ha még az is kevés, külön ellen­őrző és felesketett személyeket fogad fel, mert legelső és legsürgősebb leendő, hogy a város lakosságát az élelmiszeruzsorától megvédjék. Ez igaz, ez helyes beszéd, ezek után más nem következhetik mint a telt. Várjuk a rendőrkapitány intézkedéseit. Lapunk legutóbbi megjelenése óta a rendőrkapitány magához hivatta a pékeket és kívánta, hogy a kenyér azon az áron árusiítassék, melyen a lisztet szerzik be. A pékek kijelentették, hogy igy csak mini­mális hasznunk lesz, mire a rendőrkapitány megígérte, hogy próbasütést tart, amennyi- j ben beigazolódnék állításuk, nem zárkózik j el a nagyobb üzleti haszontól, de a próba- j sütésig senki sem adhatja drágábban a j kenyeret a liszt áránál. — Pesti Felesse emlékezete. A váci származású Pesti Ferenc volt fővárosi elöljáró emlékének szentelt tegnap este a váci múzeum-egyesület gyűlést Tragor Ignác dr. elnöklete alatt, ki bejelen­tette azt a súlyos csapást, meg az egyesü­letet mecénásának halálával érte. Kegye- leíes és magasztaló szavakkal emlékezett meg a váci múzeum-egyesület kiváló jó­tevőjéről, kinek koporsójára váci színekből koszorút is helyeztek. Emlékét jegyző­könyvbe foglalták és elhatározták, hogy a nagy nyilvánosság előtt is megülik a leg­közelebbi közgyűlésen, amikor Kisparti János dr. titkár fog emlékbeszédet mon­dani Pesti Ferencről. kapnak m. vácikisipsi ráessek?. Az Országos iparegyesület kezdeménye­zésére az ország minden részén összeírták a támogatásra szoruló kisiparosokat és a budapesti iparkamara területén 450 ezer korona segítséget állapítottak meg. Ezek a segítségek március, április és május hóna­pokra vannak kiutalva, de a hadsegélyző- bizoltság kijelentette, hogy további segít­séget nem adhat és ha a munkanélküli kisiparosok segíteni akarnak magukon, menjenek el földmunkásnak, akikben most nagy a hiány. Kiváncsiak lehetünk, ki irta össze a váci kisiparosokat, hogyan és mennyi segítség jut nekik a 450 ezer koro­nából. ívferí az bizonyos, hogyha valahol, úgy Vácon van nyomorgó kisipar és ezek ma jobban, mint valaha rászorultak a segélyezésre! SCárái^s kitüntetés. A király Konkoly Ignác m. kir. 13. hon­véd gyalogezredbeli tart. törzsőrmesternek az ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartása elismeréséül az első osztályú arany vitézségi érdemrendet adományozta. Konkoly Ignác váci kötélgyártó volt, ki pár éve, mint tényleges őrmester szolgált s a háborúban léptették elő. üfl eg E’esrad sza Bs á Ifroxzá k a taitajíssekat. Dunánkon csendesen úszó tutajosok de­hogy gondolták, hogy a háború alatt még rájuk is kerül a sor és megrendszabáíyoz- zák őket. A belügyminiszter ugyanis kö­vetkező rendeletet küldte városunkhoz: „A hadviselés érdekeiből szükségesnek mutatkozik, hogy a háború tartamára a tu­tajozás módjára és ellenőrzésére nézve kivételes rend szabályok állapíttassanak meg. Eszerint a tutajozást csakis minden tekin­tetben teljesen megbízható egyének gya­korolhatják. A tulajon helyet foglaló min­den személynek igazoló jegygyei kell bírnia, amelyet az állandó lakhely szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóság állít ki. Az igazoló jegynek a tulajdonos nevét, személyleirását s lehetőleg aláírását is tartalmaznia kel! s azon a tutaj végállo­mása feltüntendő. A katonai őrségek külön igazolás nélkül nappal rendszerint minden tutajt átengednek a hidak alatt. A hidak álatl vagy azok közelében (100 m. távol­ságon belül) kivéve a szabad kikötőket megállani és kikötni nem szabad. Az ott esetleg megálló tutajosok katonai őrség állal igazolásra hivatnak fel. Az ily felhí­vásnak haladéktalanul eleget kell tenni. Megjegyzem, hogy az érvényben álló „Ide­iglenes folyó, csatorna és íóhajózási rend­szabályok“ 102 §-a értelmében a tutajok­nak sem éjjel (napnyugta után és nap­kelte előtt) sem ködben, sem hózivatarban járniok nem szabad. Felhívom, hogy e rendeletemnek legszélesebb körben leendő közhirrététele, valamint a netáni szeren­csétlenségek elkerülése érdekéből külö­nösen az iránt is intézkedjék, hogy e rend­szabályok kiállításánál, illetőleg kézbesíté­sénél a íuíajozó vállalkozóknak s azok által alkalmazott tutajozó személyzetnek tudomására hozassanak.. Nlennnyi lisztet jelentettek be 1 Az újabb liszt- és gabonarekvirálás so­rán a polgármester a múlt hét utolsó há­rom napját jelölte meg, a melyen be kel­lett jelenteni a magánosok tulajdonában levő lisztet és gabonát. A felhívás nem a várt eredménynyel végződött: alig húszán mentek el a városházára és mintegy tizen­nyolc mélermázsa fölös lisztet és vagy harminc métermázsa gabonát jelentettek be. A kik a bejelentést elmulasztották, elfelej­ti!;, hogy a hatóság kezeiben ott van a iiszíösszeirás eredménye, melyről egy hó­nappal ezelőtt kapott képet. Bizonyos, hogy most jön a sói; birság, mert a pénzügy- őrség kutatni fogja, hol a múltkor bejelen­tett sok liszt. Erről különben vezető cik­künkben írunk. Pronisy OezsS báró viszavoüuEása. A vármegye törvényhatósága hétfőn tar­totta tavaszi közgyűlését, mely nagyon né­pes volt. Közel ötszáz tárgy (ezek között olyan fontos, mint a vármegyének liszttel való eláíása, az aratás) szerepelt napiren­den, mégis nem ezek érdekelték jobban a megye sorsának intézőit, hanem a vár­megyei szomjúság jelentkezett: a válasz­tás. Tőkés Gyulát egyhangúlag az elhunyt Lángos Kálmán helyére árvaszéki elnökké választották, Tőkés utódjára már szavazás volt. Két jelölt küzdött: dr. Dómján Gyula és Marschalkó Béla, az előbbit választot­ták meg öt szótöbbséggel árvaszéki ülnök­nek. Árvaszéki jegyző dr. Rácz János lett. Báró Prónay Dezső a vármegye alispán­jához intézett levelében kijelentette, hogy előha’adt kora miatt lemond a vármegye közigazgatási bizottsági, állandó és köz­ponti választmányi tagságáról. E lemondó levélre Fazakas alispán azt válaszolta, hogy a lemondást nem fogadhatja el, kérte báró Prónay Dezsőt, hogy közhasznú tevé­kenységét a vármegyétől a jövőben sem vonja meg, mert az ő visszavonulása a közérdek súlyos veszteségét jelentené. A közgyűlés az alispánnak ezí a válaszát tapssal és éljenzéssel vette tudomásul és most várják, mit fog rá válaszolni Ácsa ura, mert a közgyűlésen nem vett részt. Zufoowicíh megsebesült. A hétfői lapok hozták hírül, hogy Zubo- vich Fedor kapitány, a szárazföldi torpedó­osztag parancsnoka Bártfa fölötti harcok­ban megsebesült. Egy srapnellszilánk a lábába fúródott. A megsebesült parancs­nokol Eperjesre vitték a katonai kórházba. A seb nem súlyos, néhány hét múlva is­mét a harcmezőn lesz Zubovich, a ki most a huszárokhoz készül, hogy lóháton, kivont karddal, századja élén rohanjon az ellen­ségre.

Next

/
Thumbnails
Contents