Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-01-24 / 7. szám
ttuszcmkilencedik évfolyam 7. sz&m. Vác, 1915. január 24 VÁCI HÍRLAP PolitíKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Szerkesztőség es kiaa Gróf Csáky Károly-út 4. s ó'nivatai: z, (Iparudvar.) Egyes szám ára 12 fillér. Dercsényi Dezső. Nvilttér sora 60 fillér. T elefon-szár i 17. T aKarékoskodjunk az élelmiszereKKel Báró Ghillány Imre földművelésügyi miniszter az élelmiszerekkel való takarékoskodás szempontjából a következő felhívást bocsátotta ki: Minthogy külföldről élelmiszereket nem igen hozhatunk be az országba s hű szövetséges társunkkal együtt a magunkéból kell megélnünk: ellenségeink arra számítanak, hogy bármilyen vitézül küzdenek is hős katonáink, még sem fogjuk a harcokat soká bírni, mert elfogy a kenyerünk s ők kiéheztetnek bennünket. Ellenségeinknek ez a reménysége nem fog beteljesedni, mert mindenünk van annyi, a mennyire szükségünk van. Hogy azonban semmiféle körülmények között semmiféle baj ne érhessen bennünket: a józan előrelátás azt parancsolja, hogy a fogyasztásban mindenki, mindenben takarékos legyen. Különösen okosan és takarékosan kell bánnunk a búzával, meg a rozszsal, mert az idén a búza és a rozstermésünk nem volt olyan, mint a tavalyi. A kormány azon célból, hogy ez idei búza és rozstermésünkkel az uj aratásig bizonyosan kijöhessünk s vitéz katonáinknak mindig és mindenből a legjobbat adhassuk, már elrendelte, hogy a malmoknak és a kereskedőknek csak olyan kenyérlisztet szabad a polgári közönség részére eladni, a mely egyharmad részben árpaliszttel, tengeriliszttel, burgonyaliszttel, vagy más megengedett lisztpótlékkal van keverve. A kormány ezen rendelete folytán a fogyasztó közönségnek az a része, a mely a lisztet vásárolja, vagy kész kenyeret vesz, ezután csak ilyen kevert lisztből sütött kenyeret fog fogyasztani. Elrendelte továbbá a kormány azt is, hogy mindennemű búza és rozsjárandóságot (konvenció) csak kétharmad részben szabad a búzában és rozsban kiadni, egyharmad rész helyett pedig árpát, vagy tengerit kell mérni s az értékkülönbséget készpénzben kell megfizetni. Ennek folytán mindazok, a kik járandóság (konvenció) fejében kapott gabonából készült kenyeret esznek, ezután szintén csak kevert lisztből sütött kenyeret fognak fogyasztani. Mivel azonban a búza és a rozskészletek arányos fogyasztása céljából szükséges, hogy ne csak azok, a kik a lisztet, vagy a kenyeret veszik és ne csak azok, a kik a járandóság fejében kapják a búzát, vagy a rozsot, hanem az országban kivétel nélkül minden ember csak ilyen kevert lisztből sütött kenyeret fogyasszon, ezennel felkéri a miniszter azokat, a kik a maguk gabonájából őrölt lisztből otthon sülik a kenyeret, hogy ők se fogyasszanak tiszta búza, vagy rozskenyeret, hanem ők is keverjék a búza, vagy rozslisztet egyharmad részben árpa, burgonya, vagy tengeri liszttel és azt a búzát, rozsot pedig, a mire, ha ők is kevert lisztből sütnek, a maguk házánál nem lesz szükség, adják el, hogy a búza és a rozs eljuthasson azokhoz, a kiknek arra szükségük van. A tiszta búzából készült fehér kenyér és a gabonával teli magtár, padlás, kamara más időkben mint a földmivelő ember fáradságának Istentől való jutalma, öröme volt a gazdának és büszkesége a gazd- asszonynak. Ma, a ki keveretlen tiszta búza, vagy rozslisztből sütött kenyeret eszik s a ki rejtegeti a gabonát, a mire a. maga házában és gazdaságában nincsen okvetlen szüksége, vétkezik a haza ellen és az ellenséget segíti, mert gyöngíti az ország gazdasági erejét. A kormánynak éppen ezért országos érdekből joga volna azt, a mit most kér, rendeletben kiadni. Azt hiszem azonban, hogy nincsen és nem is lesz szükség ilyen rendeletre, mert ez után a felkérés után bizonyára nem lesz egyetlen ember sem az országban, a ki, a mikor az ország jóvoltáról van szó, ne hajtana a komoly kérésre s üres hiúságból, vagy alacsony önzésből előbbrevalónak tartaná magamagát a haza érdekénél. A kötelező rendelet kiadása helyett kinek-kinek lelkiisrneretére bízzuk a dolgot s reméljük, mindenki belátja, hogy ha most nem tiszta búza, vagy rozslisztből sütött kenyeret eszik és nem tart vissza több búzát és több rozsot, mint a mennyire takarékosan számítva, szüksége van, hazafias kötelességet teljesít és — akármilyen kis dolog is ez harcban álló vitéz katonáink hősi véráldozathoz képest — ezzel mégis igazán mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy ellenségeinken dicsőséggel diadalt arathassunk. Hősi halál. A héten egy boldogtalan anyának és egy szomorú feleségnek hozott gyászos hirt a hivatalos tábori posta. Egy tüzérfőhadnagy értesítette özv. Horváth Istvánnét, hogy 60. gyalogezredbeli újonc fia, Horváth István váci asztalossegéd még november 9-én tejlövés következtében az északi harctéren hősi halált halt. A másik szomorú hirt a sziléziai bieliízi vöröskeresztes kórház küldötte Bálik Jánosnénak, hogy férje, a 13. .utászzászlóalj tartalékos utásza, Bálik János 31 éves, horpácsi születésű, váci földműves az ottani kórházban január hó 7-én meghall. EVIegjött a magyar talizmán. A hadsegélyző-hivafal uj ezüst gyűrűket és érmeket veretett, a melyek szép, domborművű Mária-képpel, Patrona Hungáriáé felirattal vannak diszitve. A magyar talizmánért befolyt pénz a hadbavonultak családjainak segélyezésére fordítják. Az ezüstérem, vagy gyűrű ára 3 korona. Ilyen gyűrűket és érmeket helyben Lepey Emil sekrestyeigazgatónál lehet kapni. Berukkolni! A városszerte kiragasztották a legújabb behívót, mely igy szól: A népfelkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX. t.-c. alapján történt általános behívása folytán azok a népfölkelésre kötelezett magyar állampolgárok, kik az 1914. évi november 16-tól december 31-ig terjedő időben megtartott népfölkelési bemutató szemlén, vagy a későbbi ulóbemutató szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasaknak találtattak és 1883., 1884., 1885. és 1886. években születtek 1915. február 15-én, ellenben azok, a kik 1878., 1879, 1880., 1881. és 1882. évben születtek 1915. március 1-én — a mennyiben névszerint felmentve nincsenek — a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvédkiegészitő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznál:. A bevonulok meleg takaróval, meleg alsó és felső ruhával, meleg harisnyával, hósapkával, meleg keztyűvel, kötött ujjas mellénnyel, téli kabáttal, erős lábbelivel, evőeszközzel, evő- csészével, hátizsákkal és két napi élelemmel vonulnak be. A bevonulás alkalmával a népfölkelési igazolványi lap birtokosa a vasutakon, gőzhajón, harmadik osztályon ingyen utazik; ez a népfölkelési igazolványi lap azonban a vasúti-, gőzhajóáilo- máson jóval a vonat, vagy hajó indulása előtt a jegypénztárnál lebélyegzendő. Azon alkalmasnak talált népfölkelésre kötelezetteket, kik részére népfölkelési igazolványi lap nem állíttatott ki, a községi elöljáróság ingyenes vasúti utazásra jogosító igazoló jeggyel látja el. Azon behívott népfölkelésre kötelezett, a ki a kitűzött határidőre és helyre be nem vonul, karhatalommal vezettetik elő s a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI. t.-c. 4. §-a értelmében két évig terjedhető börtönnel büntettetik. A m. kir. honvédségbe, vagy a cs. és kir. közös hadseregbe önként belépni óhajtó népfölkelésre kötelezett a tényleges szolgálatra történt behívása után csak abba az ezredbe nyerhet behívást, a hová beosztatott. A kát. kör közgyűlése. A váci kát. kör január 31-én, vasárnap délelőtt tartja huszonegyedik rendes közgyűlését Bucsek István prelátus-kanonok, elnök vezetése alatt. A tárgysorozat a rendes, alapszabályszerű ügyeket foglalja magában. Kövessük a jó példát I Dach A. Adolfné 20 koronát, Losonczi Nagy Károlyné 10 koronát küldött hozzánk a vöröskereszt váci kórháza részére. — Dr. Oberländer Józseftől tiz koronát kaptunk, mint iskolatársának, Rády József k. r. tanár koszorúmegváltási összegét s a melyet szintén a vöröskeresztnek ajánlott fel. Az adományokat illetékes helyre juttattuk.
