Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-01-24 / 7. szám

2 V A C J HÍRLAP Rády József +. Gyásza van a váci főgimnáziumnak. Meg­halt egy mindenkitől szeretett, tisztelt ta­nára: Rády József. Olyan időket élünk, a mikor minden perc az emberi élet olcsó voltát hirdeti, a mikor a halai ezredeket gyűjt a harcoló hősök soraiból; mégis va­lami úgy ösztökél bennünket, hogy meg­álljunk egy pillanatra a Rády József halá­lánál s a részvéttel teli szív sugalmazására véssük őt emlékünkbe. Hiszen olyan slii- szerű, ha körünk szerint emlékezünk reá. a ki a szív embere volt. A tanár egyénisé­gét a szeretet alapozza meg s a szereiéi­ben kulminál, az okos szerefetben. A tanár életpályáját ebből a nézőpontból foglal­hatjuk össze. Nem a tudálékos félszegség, vagy a tudós egyoldalúság teszi a jó ta­nárt, de a szerető, megértő, együttérző szív. Az a tanári, egyúttal általános emberi ér­ték az, a mi Rády Józsefet, a tanárt, az embert pályájának kezdetétől végéig sze­retetté, tiszteltté, rokonszenvessé tette. Sze­rették tanítványai. Tüzes, magyar fajszere- tetét belevitte tanításába ; a történelem ta­nítása nála a hazafiság iskolája volt. Szí­vesen fog!alkozott a legaprólékosabb ese­ményekkel, a nélkül, hogy szem eiől té- | vesztette volna a korokat uraló nagy, ösz- szefoglaló irányokat. A történelem-órákon, a földrajzi órákon tanácsaiban, figyelmez­tetéseiben, zsörtölődéseiben mindig az atyailag szerető tanárt látták tanítványai. Növendékeit sohasem a pillanatnyi benyo­mások szerint bírálta, hanem minden kö­rülményt figyelembe véve h jövő szem­pontjából nevelte, oktatta, Ítélte. Tanítvá­nyaival mindig szívesen foglalkozott az is­kolán kívül is, igen gyakran vitte őket ki­rándulásra, a mikor a jó emberen keresz­tül ismerték meg benne a jó tanárt. Tisztelték őt volt tanítványai, a kik már az élet iskolájában megedződve, okulva értették meg valójában, ki volt nekik Rády József. Maga is állandó figyelemmel ki­sérte volt tanítványai élete pályáját s az volt a legnagyobb öröme, ha látta, hogy belőlük becsületes, jellemes, munkaszerető polgárai lettek a hazának. Rokonszenves volt a társadalomban.Nagy­számú ismerősei, barátai őszinte becsülés­sel, szeretettel vették körül s mindezért a szeretetért odaadta jó magyar szivét. Vig kedélye, megértő lelke, önzetlen ragasz­kodása barátaihoz felejthetetlenné teszik előttük rokonszenves alakját. Véreink távol a szülői háztól a harcme­zőn áldozzák életüket a hazáért, Rády Jó­zsef, az egyszerű szerzetes, itthon nem kevésbbé nemes munkálkodás közben, élete derekán vált ki sorainkból. A hősökre babért fon a hálás utókor, a jó tanár em­léket ércnél tartósabban örökíti meg a ta- nitványi, baráti kegyelet. * Pénteken délután négy órakor a piaris­ták templomának harangja megszólalt és hosszú ideig hirdette a váci rendház egyik tanárának elmúlását. Rády József kegyes- tanitórendi tanárt bár városszerte ismerték, betegségéről alig tudtak. Kedden esett ágy­nak: tüdőgyulladás döntötte le az erős szervezetet. Három napig tarlóit a beteg­sége, pénteken kiszenvedell. Rády József vácinak tartotta magát. Itt végezte gimná­ziumi tanulmányait, itt öltözött be a rendbe is. A rend több főgimnáziumában tanított, Vácra már másodszor kerüli és a történe­lem professzora, volt. Negyvennyolc évet élt. Ä takarékpénztár osztaléka, A váci takarékpénztár nem él a minisz­teradta kedvezménnyel, mert régi szokása szerint január 31-én megtartja éves köz­gyűléséi. Lapunk más helyén részletes kimutatását közöljük a takarék múlt évi üzletered,nényének, itt azt említjük meg, hogy az igazgatóság javaslata a közgyű­lésnek az lesz, hogy a 131,506 korona nye­reségből az alapszabályszerű levonások után 60 korona osztalékot fizessen rész- vényenkint. Halálozások» Funk Jánosné, régi váci kereskedő öz­vegye, élete 77-ik évében jobblétre szen- derülí. Temetése nagy részvét mellett pén­teken délelőtt ment végbe. Halálát Vadas és Funk-családok gyászolják. Veizer Jánosné élete 61-ik évében meg­halt. A mai generáció már nem ismerte: húsz év óta beteg volt és a nyilvánosság nem látta Vác egykor egyik legszebb asz- szonyát. Felesége volt a népszerű Veizer „api“-nak, a MűCsarnok-kávéház megala­pítójának és a festők messzeföldön hires mecénásnak. A boldog idők korán elmúl­tak fölötte, kínzó betegsége ágyhoz szö­gezte s most csendesen, utolsó lehelletével elszállt lelke. Orosz fogságban. Dinka István kisváci gazdálkodó hóna­pok óta nem tudott fiáról. A múlt héten — az egész család nagy örömére — levél jött a katonától és jelenti, hogy egészséges, csak az a baj, hogy hadifogoly Oroszor­szágban. L3encze György népfelkelő hadnagy le­velet irt Vácon lakó nővérének, hogy egy ütközet orosz fogságba került. A korai termesztés — nálunk. Mindenki tudja már, hogy a háborút nem­csak a harctéreken vívják meg, hanem otthon is. Ha a háborút viselő ország ka­tonáit és dolgozó népét élelmiszerekkel el tudja látni, már félig nyert ügye van. A kormány tehát nagyon helyesen teszi, hogy most, a legnehezebb időkben a korai és tömegtermelés prédikálására szakembere­ket küld szét az országba. Valószínű, hogy sok városban és faluban jó talajra jut a tanításuk és mihelyt a tavaszi napsugár megjön, népünk nagy része a korai ter­mesztés munkájával lesz elfoglalva, mely jövedelem tekintetében többet jelent min­den más munkánál. (Csak a bolgárkerté­szekre gondoljunk.) A budapesti m. kir. kertészeti íauiníézet egyik tanára, ma va­sárnap délután kijön Vácra és félötkor ta­nítást tart a városházán a korai termesz­tésről. Az előadást természetesen díjtala­nul lehet meghallgatni, mindenkinek, a ki csak egy darabka kertben is munkálkodik, melegen ajánljuk, hogy hallgassa meg. Hörl Péter* dr. hazajött. Hörl Péter dr. városi főorvos a háború kitörésétől a harctéren teljesiti kötelessé­gét mint ezredorvos. Eleinte egy kórház­vonatnak volt a parancsnoka a déli harc­téren, később az északi harctérre került. Hat hónapi távoliét után — mint értesülünk — most hazakerült a város főorvosa. Régi állását nem foglalhatja el, mert a hadveze- töség még szolgálatait magának tartja fenn. A városi pénztár csak délelőtt van nyitva. A városi pénztárnál újítás lépett életbe, ezentúl csak délelőtt fogad el befizetése­ket s a felek délután nem jelentkezhetnek. Ezt kellett elrendelni, mert a megíogyolt tisztilétszám miatt a felszaporodott munkát alig tudják ellátni és a délutánokon a nagy­számú segélyesek adnak roppant munkát a pénztár tisztikarának. A váci főgimnázium — a katonák árváinak. A váci kegyes-tanitórendi főgimnázium Kalazanzi Szent Józsefnek, a rend alapí­tójának érmékére február 6-ikán (szom­baton) este félhat órakor a Kúria-szálló nagytermében jótékonycélú hangversenyt rendez. Belépő jegy: Számozott ülőhely I—X- sorig 2 korona, a többi sor 1 korona 50 fillér. Állóhely 1 korona. A tiszta jöve­delmet a katonák árváinak felsegélyezésére fordítják. A műsor ez : Ünnepi zene. Előadja a zenekar. 2. Sik Sándor: Kuruc tábori dal. Szavalja Lukács József VII. o. t. 3. Kontor: Fohász. Előadja az énekkar. 4. Dancla: Souvenier Op. 58. Hegedűn játsza Steinauer József VIII. o. f., zongorán kiséri Rólik VII. o. í. 5. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Károlyi János főgimnáziumi tanár. 6. Várady—Heidelberg: Imádkozik a király. Melodráma. Szavalja Czóbel István VII. o. í., zongorán kiséri Menzyk Ferenc VIII. o. t. 10 perc szünet. Magyarok Nagyasszonya. Szini jelenet. Irta Kayos László. Zenéjét szerzé Bertalan István. Személyek : Szent István: Molnár J. VIII. o. t. Szent Imre: Jób Imre VI. o. t. Asztrik apát: Menzyk. F. VIII. o. t. Géniusz: Fedor István V. o. t. Salamon: Dömény István VI. o. t. Szent László: Schifter F. VII. o. t. IV. Béla: Kund Tibor VIII. o. t. Árva fiú: TJianyi László I. o. t. Hunyadi J. : Meszlényi M. VIII. o. t. Kapisztrán J.: Balogh L. VII. o. í. 11. Rá­kóczi F.: Lukács J. VII o. t. Mikes Kele­men: Jób L Vili. o. í. Kongreganista : Kés- márszky V. o. t. I. Ferenc J.: Csasztulik E. Vili. o. t. Főúr: Berta Ferenc VII. o. t. Vezér: Török Imre VILI. o. t. A hangver­seny iránt minden valószínűség szerint nagy lesz az érdeklődés, ezért a számozot helyek előjegyzése tanácsos. Elmarad a munkásgimnázium felolvasása. A munkásgimnáziumban Rozs Lajos k. r. tanár ma, vasárnap este a földrengések­ről tartott volna előadást, de a kegyestani- tórend gyásza miatt az elmarad. A felol­vasást január 31-én, jövő vasárnap tart­ják meg. Vác katonái temetett. Nagyon szépen és meghatóan tud Vác lakossága katonát temetni. Kosdról szár­mazott városunkba Berta András, ki a fegy- háznál kapott alkalmazást. A háború kitöré­sekor mindjárt behívták az egri 60. gyalog­ezredhez, hol tizedesi rangot viselt. Szep­temberben Berta tizedes hazakerült: egy ütközetben átlőtték a kezét. Mikor felépült, újra visszament a harctérre, de ott tüdő- gyulladást kapott és a troppaui kórházba vitték. Onnan nagy betegen a váci vörös- keresztbe került, a hol kiszenvedett. Te­metése impozáns részvét niellett pénteken délután ment végbe. Az alsó kaszárnya nagy udvara nem tudta befogadni az óriási tömeget. Majdnem-az egész Kösd község ott volt. Sáfár Béla ref. lelkész izzó, ha­zafias beszédet mondott a koporsónál, azután diszőrség vette körül a halottas kocsit, mely a kisváci ref. temető felé tar­tott. Elől cigány a szívig markoló gyász- indulókat húzta és ezrekre menő közön­ség kisérte utolsó útjára derék katonánk porhüvelyeit.

Next

/
Thumbnails
Contents