Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-10-10 / 74. szám
2 VÁCI HIRLA P Mi történt a háborúban egy évvel ezelőtt? (1914. okt. 1-től—okt. 10-ig.) 1- Hőfernek nincs jelentése. Honvédeink az uzsoki szorosból kiverik az oroszt. Frigyes főherceg hadseregparancsot tesz közzé, mely szerint a helyzet kedvező, szerbek ellenállása bénulni kezd. A lapok azt állítják, hogy Szerbia második és utolsó vonalát Kragujevác körül lázasan erősiti. 2. Antwerpen bombázása megkezdődik. A szerbek másodszor törnek be a Sze- rémségbe, verességgel menekülnek. Hőfernek nincs jelentése a harctérről. 3. Máramarosmegyéből kiverik csapataink az oroszokat. Beregben már nincs ellenség. Potiorek táborszernagy hivatalosan jelenti, hogy Szerbiában levő csapataink két nap óta támadó harcban állanak és offenzivánk előre halad. 4. A lapok azt jelentik, hogy „elérkezett a döntés órája“ Franciaországban. Kluck serege előrenyomul. A németek Osoviec várát ostromolják. 5. Frigyes táborszernagy táviratot intéz a királyhoz,melyben jelenti,hogy a szövetséges haderők offenzivát kezdtek északon. A király válaszában a biztos győzelmet reméli. Hindenburg Auguszíovnál megveri az oroszt. Antwerpen külső érődéi elestek. Az oroszok Máramarosszigetet megszállják. 6. Hőfer először jelent ebben a hónapban: hadműveletek Galíciában kedvezőek, Uzsoknál az orosz teljes vereséget szenvedett. 7. Sandormir orosz hídfő elfoglalása. Beszíercenaszód megyében oroszok tűnnek fel. Megállapítják, hogy Szerbiának eddig 14 ezere halott, 50 ezer sebesült a vesztessége. 8. Uzsoknál több mint nyolcezer oroszt temettek el. Tiszában orosz ágyukat találnak. Nagy orosz veszteség Przemysl ostrománál. Máramarosszigetet csapataink felszabadítják. 9C Rzeszovot visszafoglaljuk. Potiorek jelenti, hogy a Romanja Planinán, Serajevo közelében döntőleg megverte a betört szerb sereget, mely csak gyors futásban menekült az elfogatásfól. Franciaországi óriási csata elérte csúcspontját, a döntés rövid idő kérdése. IfóSíikedvelők ss£ne§oaílá©ffl0 Mint már többször jéleztük, most vasárnap, október 10-én este 8 órakor kerül bemutatásra Bánffy Gyula és Fikó Sándor együttesen irt három felvonásos hadiszinműve .........És utánunk jön a béke“ cim alatt. A hetek óta tartó készülődés városszerte nagy érdeklődést hozott minden körben, mert városunk közönségének ezekben a nehéz napokban sohasem volt teher áldozatot hozni akkor, amikor arról van szó, hogy a háború áldozatain segítsen. Reméljük, hogy ez. alkalommal is meg fogja mutatni közönségünk nemes áldozat- készségét és a szerzők hónapok óta tartó nehéz munkáját megjelenésével honorálja, a kik úgy gondolkodnak, hogyha ezideig fegyverrel a kezükben nem szolgálhattak hazájuknak, akkor itthon vállalkoznak olyan munkára, mellyel a háborúban küzdők iít- honmaradottjainak, az orosz horda által feldúlt felvidéki falvak lakóinak bánatos könyeit letörölhessék. Az előadásra jegyek előre válthatók a szerzőknél és vasárnap este a pénztárnál. Helyárak : I. hely 2 K, II. hely 1 K 40 f, III. hely 1 K, állóhely 80 f, karzat 50 f. Felülfizetéseket, tekintettel a jótékony célra, köszönettet fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. & legöregebb népf©Efo©Sök, Hétfőn folytatták, kedden befejezték a 43—50 éves népfelkelők bemutató szemléjét. Az eredményt nem szabad közölni, de annyit mondhatunk, hogy a legöregebb népfelkelők közül annyi vált be, a mennyit senki sem remélt. A két napos sorozáson a sok között a következők is beváltak: Weisz Géza, Kövi Pál, Neumann Henrik, dr. Oberländer József, Perczián Gusztáv. Schultz János, Ungár Jónás, Dach A. Adolf, Gömöri Sándor, Hencsey József, Krupp Ferenc, Kurdi Lajos, Löwinger Mór, Alonszpart János, Rajzó Imre, Balog Rúzsa József, Rosenberg Vilmos, Varsányi Pál, Berger Mór. Borbély Sándor, Gábriel János, Korpás Lajos, Kovács József, Lam- pert Soma, Nagy Zsigmond, Váró Károly, Zeller Árpád, Dnray János, Kemény József, Kovács Sándor, Mittermann Ferenc, Müller Ignác, Schmidl Mihály, Steidl Károly, Novotny Kornél, Pfeiffermann Nándor, Nyáry József, Sujánszky Dezső, Ragályi Halászy Sándor, Gulyás Apia!, Juracsik Alajos, Szántó Adolf, Szkuhra György, John Ferenc, Bognár István síb. PCäcserélik a hadlüké&'báas fiSttestjeif. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a különféle kórházaknál levő nem betegállományban levő kezelő legénységet és altiszteket orvosi vizsgálat alá vegyék és az alkalmasakat a harcos csapatokhoz oszszák be. Ez az orvosi felülvizsgálat néhány hét előtt megtörtént a váci hon- védhadikórházban és most jött meg a parancs, hogy a tizenkét altiszt közül tíznek be kell vonulni az első honvédgyalogezredhez, mely beosztja őket a harctérre induló menetszázadokhoz. Helyüket a váci kórháznál harctéri szolgálatot tel j esiíett rokkantak foglalják el a legközelebbi napokban. Es aztán a szer>fe hazafi! A város közgazdasági élete úgyszólván meg lenne bénítva, ha nem lennének itt az internáltak. A belügyminiszter felhatalmazására ugyanis a rendőrkapitány már régen engedélyt adott a kaszárnyában lakó internáltaknak, hogy a hiányzó munkaerő pótlására a városban munkát vállalhassanak. Sok százan vannak, a kik mint napszámos, kocsis, vagy szakiparos keresik meg kenyerüket és olyan fizetést kapnak, minőre otthon még álmukban sem mertek gondolni. Ennek következménye, hogy az internáltak közül igen sokan kijelentették, hogy a békére nem kiváncsiak, mert ők bizony nem térnek vissza többé hazájukba. Több internált Hirmann István szerszám- gyárában is munkát vállalt. Dolgoznak úgy, a hogy, de mindenesetre jó magas bérért, a milyenről békeidőben egy magyar munkás sem ábrándozhatott. Tegnap azután két internált megjelent a rendőrkapitánynál és kijelentették, hogy nem hajlandók Hirmannáí tovább dolgozni, mert hazájuk ellen nem nyújtanak segítséget. A rendőr- kapitánynak nagyon imponált a szerbek „hazafisága“ és igy felelt: — Senkit sem kényszerítünk, hogy dolgozzék. Pláne arra nem, hogy hazája ellen. Tudomásul veszem bejelentésüket, menjenek be a kaszárnyába, ott a többiekkel teljes ellátásukról gondoskodunk. A szerb hazafiak nem mozdultak. A kapitány kérdi: — Aztán, mondják csak, mióta dolgoznak maguk „hazájuk ellen?“ — Január elseje óta! — volt a válasz. — És csak most, a kilencedik hónap végén ágaskodik fel magukban a lelkiismeret ? — Hát hisz nem is akarunk mi a munkából kilépni — mondták zavartan — csak azt akarjuk, hogy a rendőrkapitány úr néhány fillérrel emeltesse fel a fizetésünket. Eddig tartott a tanulságos beszélgetés. Aztán mentek vissza a gyárba dolgozni. A szerbekre mondják, hogy „milyen hazafiak“. Ha a magyar emberben ilyen balkáni hazafiasság lenne, nem állana már ezer esztendeje országunk. És ez a szerb hazafi- ság borította Európát háborúba, véres gyászba! üd^öxlet Vácnstk. a 32-esektöl. A 90. számú tábori posta levelet hozott nekünk, melyben Józsa Lajos, Solti Lajos, Genző Ferenc, Jakuják Béla, Szalay András, Kovács István, Acsay János és Dudás Ernő váci származású 32. gyalogezredbeli katonák arra kérik a Váci Hírlapot, hogy tolmocsoljuk nyilvánosan, jól érzik magukat, jó egészséget kívánnak családjuknak, rokonaiknak ismerőseiknek, jóbarátaiknak és kedves városunk minden polgárának. 609 orossefogoiy Vácon, Nem lesz egyhamar vége a világháborúnak! Legalább is a jövő tavasz előtt nem. így számit Nógrádvármegye alispánja, a ki orosz foglyokat egy nagy gazdasági munka elvégzésére fog hozatni Vác határába a — jövő tavaszszal. Esztendők óta kisért már a Gombás pataknak, mely a lövőház alatt ömlik a Dunába, mederkészitése. Penc, Rád, Vácduka és Vác határában rombol ez a viz, mikor kilép a medréből, ezrekre megy a gazdasági kár és bár a viz meg- rendszabályozásáí régen elhatározták, a munka elvégzésére a jövő távaszra kerül a sor, ha addig még lesznek muszkák. Péntek délelőttre Penc községházához Nógrádmegye alispánja a Gombás patak tisztítása ügyében értekezletet hivott össze, melyen az érdekelt földbirtokosokon kívül Baross rétsági főszolgabíró, Vác város képviseletében Bajkó Vilmos jelent meg. Az elkészített terveket felülvizsgálták s jóváhagyták, ennek alapján indul meg a munka Vác határában 1916. február 15-én, a mikor 200 orosz fogoly jön Vácra. Március első napjaiban még 400 orosz foglyot hoznak a vízi munka készítéséhez. Alily nagy lesz ez, kiderül a tervezetből : négyszázezer munkanapra tervezik a Gombás patak helyrehozását. Az összköltség 102 ezer korona, a miből megtérül minden orosz fogoly után napi egy korona, a mit a katonai kincstár ellátás fejében fizet, a földművelésügyi miniszter 23 ezer korona államsegélyt ad, az érdekelt birtokosoknak tehát 30 ezer koronát, folyóméterenkint 50 fillért kell fizetniök. A medret ásó muszkák élelmezését Szarnék testvérek vállalták fe- jenkint és naponkint két koronáért. Ellopott csónak. Jeney Lajos kisoroszii uradalmi erdövéd jelentette a rendőrségen, hogy a koronauradalom nagy zöld csónakját ellopták. A tettes valószínűleg Vác felé evezett el.
