Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-10-10 / 74. szám

váci hírlap 3 Levél az első honvédektől. Fodor Ferenc váci füszerkereskedő, az első honvédgyalogezred szakaszvezetője írja nekünk ezt a sok váci szülőt és csa­ládot érdeklő levelet a déli harctérről : «Azt hiszem, nem lesz teljesen érdek­telen ha itteni élményeinkről, események­ről, impressziókról egyetmást papírra ve­tek, már amennyit az itteni viszonyok meg­engednek. Kezdem ott, hogy a körülmé­nyekhez képest egész tűrhető helyzetben vagyunk. Ez természetesen szószoros ér­telmében két kezünk munkájának és hó­napok óta tartó fáradságunknak eredmé­nye. Védőállásunkat ugyanis annyira ki­képeztük a sok csillagos éjszakák alatt, hogy erődiíményszámba mennek. Ehhez még el kell képzelni, hogy egy fontos ma­gaslatot tartunk megszállva, a mely még több hónapi csatározásaink alatt meg is nőtt hűtlen szövetségesünk katonáinak te- ! léméi által! Erről a hegyről gyönyörű ki- j látás nyílik Görztől A'tontfalconeig. Ter- ! mészetesen itt minden ellenséges kisér- j leinek olyan jellege van, mint mikor va- j laki fejjel megy a falnak. A míg a íalián nem provokál bennünket, gránátmentes földalaíi üregeinkben (kavernáknak hívjuk) tartózkodunk. Innen aztán azzal a nyugodt érzéssel szemléljük a makarónifalók fö­lösleges municiópazarlását, mint mikor az ember otthon zsebretett kezekkel nézi ab­lakon keresztül a záporesői. Most már hál’ Istennek — abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy nemcsak szabad, de felsőbb parancsra is foíografálok. Kezd­tem csoportképeken, folytattam a mögöt­tes terepeken (tartalékállások, pihenő csa­patok, temetők stb.) készült felvételeken, most már vakmerőén az ellenség torkába állítom masinámat és árkaink iőnyiiásán keresztül kapom le a taliánokat. Azután bevonulok kavernámba, hogy a képet elő­hívjam, ilyenkor aztán srapnelezhet, vagy gránátozhat felettem az olasz ágyú. A mi­kor időm van, mindenféle háborús emlé­ket gyűjtögetek a mi kedves Múzeumunk részére. Van már sok együtt, alig várom, hogy továbbíthassam. Kováospatakból katonai üdülőhely lett. Kovácspatakon az idén valamivel koráb­ban véget ért a nyaralás, a madárdalos berkek azonban télre sem néptelenednek el : a katonai hatóság a háború sebesült hősei számára katonai üdülőhelyet létesí­tett Kovácspatakon. Az üdülő katonákról a telep tulajdonosa fog gondoskodni. A na­pokban már 100 lábbadozó katona érke­zett Kovácspatakra s az átalakított szálló­ban nyertek elhelyezést. Ne adj a muezkéDfik szeszes Stall;. A váci járásban sok száz muszka fogoly örül a szabadságnak : nem a fogolytábor­ban őrzik őket, hanem jó koszt mellett Isten szabad ege alatt dolgozhatnak töb­bet, vagy kevesebbet. A jó koszthoz szó fér, meri a napokban hallottuk, hogy Ve­resegyházán, Roheiméknél olyan kenyeret kaptak, hogy a szerencsétlenek valósággal fellázadtak és Ivánka főszolgabíró lépett közbe, jó kenyeret Ígért, de egyúttal Ro- heiméknek is beígérte, hogy olyan bünte­tést kapnak a nyakuk közé, hogy arról koldulnak s ettől az egy visszaéléstől kezdve semmiféle panasz nincs a járás­ban. Sőt a hatóság tovább is ment és érezteti, igen helyesen, felügyeleti jogát. Kiadta ugyanis rendeletben, hogy senkinek sem szabad a munkára kiadott orosz fog­lyokat itatni, vagy nekik pénzért szeszes italt adni. Meg is tartják ezt a rendelke­zést, csak egy helyen : Veresegyházán lép­ték túl. Egyik ottani kocsmáros úgy gon­dolta, hogy Magyarországon minden ren­delkezés csak papíron marad, hát szűk, piszkos kocsmája állandó dorbézoló helye lett a környék muszkáinak. Megtörtént, hogy az oroszok leitták magukat és bot­rányosan viselkedtek. Ez a főszolgabíró tudomására jutott és a kocsmáros nagyot ámult, mert másnap a csendőrök szó nél­kül becsukták a korcsma ajtaját. Azóta ki sem nyílt, sőt a főszolgabiróság erélyes rendelkezését a pénzügyigazgatóság is he­lyeselte és most jóváhagyta. Veresegyhá­zán egy kocsmát becsuktak, mert a ható­ság rendelkezését megszegte, nemcsak a járásban, de az egész országban is jó lenne ezt hirdetni, mert ma a háborús időkben, nagyon helyesen, nem tréfálnak. Jön a harmadik huanélküli nap. Hogy a hadseregnek napról-napra emel­kedő husszükségletét biztosítsák, az oszt­rák kormány — mint Bécsből jelentik — azzal a tervvel foglalkozik, hogy az eddigi két hushagyónapon kívül még egy, vagy ha a hazai állattenyésztés érdeke úgy kí­vánná, egy negyedik hústalan napot is ál­lapit meg. Ezzel a hétnek három-négy nap­ján volna tilos a húsétel. Az áliatálomány- nak növelése, melylyel szemben a hadse­reg szükséglete nagy igényekkel lép fel, újabb gazdasági intézkedéseket tesz szük­ségessé. Az állatok s a hús árának emel­kedésére is figyelmet fordít most a kor­mány is intézkedéseket tervez az állat és húsárak hallatlan emelkedésének meg­akadályozására. Stájerország hatóságai az utóbbi időben nagy figyelmet fordítottak az állat és húsárak alakulására és abban az irányban hatottak közre, hogy íulhaj- tások ne történjenek. Föltételezni lehet az osztrák kormánynak azt a szándékát, hogy nemcsak Stájerországban, hanem egész Ausztriában és Magyarországgal való meg­egyezés utján is az állat és huskérdést az egész monarhiára vonatkozólag szabá­lyozza. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Bakos László váci m. kir. adóhivatali gyakornokot Vácra m. kir. adóhivatali tisztté nevezte ki. Az új adótiszt a mozgósítás első napja óta a harctéren van. Színészek jönnek. Miklóssy Gábor, az alföldi szini kerület direktora október 16-án kezdi társulatával előadásait Vácon, a Kúrián. Csupa újdon­ságot igér, a helyárakaí is felére engedte le és mégis azt mondjuk, az aktualitáshoz ragaszkodva, hogy Belgrádban háztulajdo­nosnak, Magyarországon színésznek lenni, nem jó foglalkozás. Jönnek hozzánk a szí­nészek és Vácról majd négyezer ember hiányzik, egypár száz pedig gyászban van. Megélni ma művészet, hisz a krumpli is már rostélyosszámba megy. Ámbár az el­méletekre a rendkívüli idők cáfolnak rá. Ha Gerstenbergernek igaza van, hogy soha cukrosbolt jobban nem ment, mint most, a háborús időben, miért ne lehetne teli a színház, mely felejtet, szórakoztat és pénz — van. Szegény színészek, a kik ma nem fizetésért, hanem csak az esti jövedelem egy részéért komédiáznak, megérdemelnék, hogy egy-két hetet kihúzhassanak Vácon. I m A hatósági vágatja a sertéseket. Esztergomban, mint a fővárosi lapokból tudjuk, a hentesek eldugták a zsirt. Spe­kuláltak. A városi hatóság, mert a lakosság hús és zsir nélkül maradt, budapesti min­tára felkutattatta azt és a henteseket — megbüntette. De ezzel nem érte be, mert most laptársunk, az „Esztergom és Vidéke“ ezeket adja tudtul: Az a rémes drágaság, a mi különösen a sertéshús és zsírnál ütötte fel fejét, de különösen a hentesek lelketlen spekulációja a zsírral, arra indí­totta a város hatóságát, hogy gondoskodjék a közönség ellátásáról. Persze a dolog nem ment oly könnyen, mint azt sokan hi­szik. A hatóságnak mindenekelőtt gondos­kodnia kellett sertésekről, a mi némi után­járás után sikerült is, de vágóra is szükség volt és csodálatosképen magas napibér mellett is egyszer csak a vállalkozó lemon­dott. Ezen a nehézségen is átesett a ható­ság, mert szerzett mást és igy szombaton már megjelenik piacunkon az első hatósági hús és szalonna. Midőn teljes elismeré­sünknek adunk ezért kifejezést, azon re­ményünket is a közönség elé kell vinnünk, hogy mindazokat, a kik a zsírt eldugták a közönség elől, érzékenyen büntetik meg. Beföarő lett ai internáltból. A múlt napokban betörés történt Roller Ármin gabonakereskedő cég üzletében. Dr. Szlachányi Béla börtönügyi íogalmazó késő este vette észre, hogy idegen jár a kassza körül s mig az emeletre felszaladt a revolveréért, a betörő meglépett a ka­pun. A kézipénztár néhány koronáját el­vitte, de a nagy pénzszekrénynyel nem bírt, munkáját a hazaérkezett Szlachányi megzavarta. A rendőrségen rögtön helyes irányban terelődött a nyomozás, ennek kö­vetkezménye, hogy már a tettes a pest­vidéki kir. ügyészség börtönében ül. A rendőrkapitány ugyanis elrendelte, hogy az internáltakat igazoltatni kell, hol töltöt­ték az éjszakát a betörés idején. így ju­tott el az új detektív Petrovics István 19 éves szerb internálthoz, a ki eddig a Reitter- féle kocsigyárban dolgozott. Petrovics nem tudta igazolni, hol volt a betörés éjszaká­ján, ezért házkutatást tartottak nála, mely meglepő eredménynyel végződött. Találtak nála álkulcsokaí és egy kasszának a raj­zát, melyhez oda volt rajzolva az eszköz, melylyel meg lehet fúrni. Kiderítették róla, hogy a kasszafúráshoz Petrovics Buda­pesten meg is vásárolta a szerszámot. Egyébként a 19 éves fiú már betörés miatt többször büntetve volt, most is váltig ta­gadott, de a tanúk rábizonyították, hogy a Roller-üzlet előtt többször látták ólálkodni. Petrovicsnak bűntársa is volt, legközelebb az is lépre kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents