Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-10-10 / 74. szám
ti u szón Ki len cedi K évfolyam 74. szám. Vác 1915. oKíóber 10. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, felévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, felévre 7 K. Egyes szám ára 12 filier. Feielös szerkesztő és iaptuiajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőseg és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 r En nem megyek moziba, mondotta egy úriasszony pénteken, hanem kijövök minden héten háromszor a hetivásárra és olyan jól mulatok, de olyan jól — ingyen! A ki egy negyedórát töltött a váci hetivásáron, az teljesen igazat ad ennek az úriasszonynak, de azután tartsa is szent kötelességének, hogy szivja vissza mindazokat a jókívánságokat, melyeket a háborús hónapok alatt a rendőrség felé irányiíoít. Mi elsőnek jelentkezünk és Kalló Antalt követjük meg: miéri bántottuk mi annyiszor a jó öreg urat, miért kívántuk, sürgettük, hogy a piaci árakat szabályozza, mikor első sorban azt kellett volna tőle követelnünk, hogy a fegyelmezetlen közönséget szoktassa a rendhez! Mert a mi ma már a váci piacon történik vasárnap, kedden, főleg pedig péntekem az már nem mozi, az már egyenes komédia. Azt hittük eddig, bogy a falusiak parancsolnak nekünk, ők diktálják az árakat és óh, mi balgák, nem v-eííük észre, a mit ők előbb látlak: ha a bolond városi úgy tülekszik a csirkéért, libáért,tojásért, krumpliért és mindenért, hogy egymás iábát is letapossák, konfyokat félreütnek, miért lenne bolondabb és adja olcsóbban, mikor a drágább árat is rögtön, de rögtön megkapja azért, a mit hozott? Igazán mulatságos a váci piacra járni. Nem keli venni, csak néz- degélni. A mit itt leírunk, az halvány kísérletezés, hogy némi képet alkothassunk róla, de ha mozigép dolgozna és vetítő vásznon látnok, azt mondanák : ez túlzás. A „biztos úr“ és a „kofa asszonyság“ a központja a váci piacnak. Azt rángatják, hogy ezt mérje meg, azt mérje meg, hiszik, hogy olcsóbban vásárolnak, ezalatt a kofa bölcs körültekintéssel csakugyan vásárol, a mit később drágábban kell megvennünk tőle. (Számos szemtanú igazolja, hogy pénteken 16 forintért vett egy hízott libát, tiz perc múlva pedig négyet keresett, mert 20 forintért adta el!) De kofáról, rendőrségről is elfeledkeznek, mert ime, a szakadó esőben a püspökhatvani kocsi áll meg a Szentháromság szobornál, csurog emberről, libáról a viz, de már kiáltoznak hozzá, már nyakánál fogva rángatják ki az állatokat a ketrecből: „hogy adja, hogy adja?“ És dehogy engednék el a fulladozó állatot! Valaki oda- kiáiíja, mert látja, hogy nemcsak a falusit teperte földre a tülekedő vásárlók tömege, de már a lovak is vadulnak, az állatok is levegő után kapkodnak: Bácsi ne adja olcsón, hiszen minden pénzt megadnak! A püspökhatvani előbb még a kocsiról félve kiáltotta, hogy 16 korona darabja a sovány libának, most legyűrve a kocsi alá, már azt nyögi, hogy kilenc forinton alul senki sem kap, a kővetkező pillanatban egymás kezéből kapkodták ki a vevők a libát, végül kilenc forint ötven krajcárért egymásra licitálva boldogan viszik darabját. Mindez tiz perc alatt történik, a falusi nem a sarlói pucolkodik, hogy igy „alulmaradt“ a tülekedésben, hanem veszekedést kezd a feleségével: nem mondtam, tizenkettőt is is megkaptunk volna a libáért! Ej, nem jó ezt folytatni. Ez csak epizód, a mit itt bemutattuk, százszor ismétlődik egy hetivásáron. A vásárló publikum nem tekint a pénzére, nem nézi barátját, rokonát, testvérét, öli egymás!, csakhogy rálicitálhasson egymásra. A ki félrehúzódik és messziről nézi ezeket a jeleneteket, már nem nevet, már szé- gyenli magát az egész városért. Ennyi kiskorúságot, ennyi önzést nem tételezett fel senki Vácrói, csak a — rendőrkapitányunk. Ő nem szabályozta az árakat, mert tudja, hogy a közönség túllicitálta volna és ö látta, hogy első sorban a vásárlókat kell korlátok közé szorítani, hogy az eladókat meg lehessen fékezni. Most már senki sem szidja a hatóságot az árak miatt, hanem megy élvezni a hetivásárra és még a szegény ember is gyönyörködik, hogyan tapossák, mint ütik fejbe egymást ismerősök a — pénzükért, a mivel rálicitálhatnak még az édes apjukra is. Hogy odafönn, Oroszországban, odalenn Olaszországban ésSzerbiában némán, most harap a száradt fűbe a fia, az apja, vagy az ura — ki törődik vele — fő a has. Ennyire még nem ütközőit ki az állati érzés az emberből, mióta világ a világ! iCis'áíiyi kitüntetés. A király az ellenség elölt tanúsított bátor és vitéz magatartása elismeréséül Ber- nardini Brúnó vasúti ezredbeli századosnak a signum laudist adományozla. A kitüntetett százados még mint főhadnagy a leendő váci vasúti ezrednél tett a háború előtt szolgálatot. Jegyzőink és az új hadeköícsön. A váci járás jegyzői kara csütörtökön járási értekezletre jöttek össze a főszolga- biróságon, a melyen Ivánka Pál főszoíga- biró elnökölt. Mint mindegyik értekezleten, úgy ezen is igen sok közérdekű kérdés került megvitatás alá, de most legtöbbet időzlek az új, harmadik hadikölcsön jegyzésénél. Megáliapiloííák, hogy senkinek nincs ma több pénze, senki nem vagyonosodon a háborúban, csak a falu népe, ennélfogva a községeknek a jegyzésekből jelentős részt kell kivenniök. Ismeretes azonban a mi aránylag minden más vidékbelinél felvilágositotíabb falusiaink irtózása az „állami papírtól", mely nekik nem jelent értéket. E körül folyt a vita, mig végül a jegyzői kar egyhangúlag elhatározta, hogy mindegyik a saját községében népét összehívja és ismertetni fogja a hadikölcsön jövedelmezőségét és minden tehetős magyar ember kötelességét. A váci járás községei eddig a két hadi- kölcsönből is négy, vagy ötszörösen többet jegyeztek, mint akármelyik más hasonló nagyságú járás, ez az új agitáció bizonyára eléri, hogy a harmadik hadikölcsön még szebb eredményt fog produkálni a mi gazdag, sőt igen gazdaggá lett községeinkben. fi ősi halálthaltak. Szomorú gyászlapon adja hírül a családja, hogy Kovács Róbert máv. forgalmi hivatalnok, a m. kir. 29. honvéd gyalogezred tartalékos főhadnagya október 4-én 35 éves korában, hosszas szenvedés után, a harctéren szerzett betegsége következtében Budapesten hősi halált halt. Az elhunyt honvédtiszt önként kívánkozott a harctérre, mert mint államvasuti hivatalnoknak felmentése volt a katonai szolgálat aiul. A hősi halált halt katonát Vácon sokan ismerték, régebben itt szolgált a vasútnál, előbb pedig mint káptalani számtiszt hivatalnokoskodoft. Édes atyja ma is Vácon lakik mint Budapestre járó máv. hivatalnok. A trencséni ezred hadkiegészítője a héten megküldte egy elesett váci katona hagyatékát szegény özvegy anyjának. A hősi haiáit halt kaiona Schaurek Ferenc cs. és kir. 71. gyalogezredbeli népfelkelő, 32 éves, nőtlen, r, kai. váci borbély mester, ki állítólag dum-dum lövegből kapott sebében a lembergi kórházban halt meg. Vác városát hivatalosan értesítették, hogy Marcsok Rafael m. kir. 16. honvéd gyalogezredben tartalékos honvéd, 35 éves, nős, r. kai. váci rendőr még 1914. november 20-án hősi halált halt. Egy esztendő uiára adSott magáréi Isirt I Cziráky Jánosné írja egy levélben lapunknak, hogy katona férjétől 1914. október 18-án kapott utoljára levelet. Azóta nem hallott róla. Hiába járt a budapesti fogolyíudósiíó irodában, a vöröskeresztnél, egyetlen egy helyen sem tudták felkutatni, hol van a férje. Már kezdett megnyugodni abban a szomorú meggyőződésben, hogy férje hősi halált halt és soha sem fogja megtudni, összeroncsolt tetemét hol földelték el. Képzelhető, hogy nagy volt az öröme, mikor a napokban ievelet hoz a posta és rajta férje kézírását felismerte. Egy év után! Azt irta Cziráky feleségének, hogy orosz fogságban van és jól érzi magát. Cziráky Jánosné hozzánk intézett levelét igy végzi : „Ne aggódjék tehát senki, egy család sem, ha hozzátartozója régen nem irt, vigasztalódjanak, mert a bánat örömre változik, mint nálam is történt.“ Ilesn lesz női kereskedelmi tanfolyam. A váci nők között általános érdeklődést keltett a r. kát. iskolaszék terve, hogy Vácon női kereskedelmi tanfolyamot fog létesíteni. Sajnos, ez a terv az első órákban meghiúsult, mert a közoktatásügyi minisztérium csak márciusban intézkedik az ily tenfolyamokról. Vácon tehát legjobb esetben is csak a jövő év közepén kezdhetnek egy ilyen iskola tervezéséhez.
