Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-07-04 / 50. szám

HtuszonKilencedih évfolyam 50. sz&m. Vác, 1915. julius 4. vasárnap VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyihtér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 A járványok és ragályok nyara. Nem régen összeült a város közegész­ségügyi bizottsága és a város ügyvezető orvosa boldogan jelentette ki, hogy járvány, ragály ma nincs Vácon, jobbak az egész­ségi viszonyok, mint bár i ikor. De hogy lehet, talán lesz is járvány, sejtetni engedte figyelmeztető szavaival. És már olvassuk, hogy mindenütt kolera­eseteket jelentenek, Párkánynánán, köze­lünkben, sokan el is pusztultok. Az a hatalmas akció, amelylyel az orszá­gos és helyi hatóságok hozzáláttak az utóbbi hetekben a járványveszedelem kellő fogadtatásának, amely sorompóba hívta az ország összes orvosait, mulatja, hogy itt nagy veszedelem fenyeget, nagy probléma előtt állunk. A lét, vagy nem lét kérdése a közel jövő. Megvan a lehetőség, hogy si­kerűi a bajt elfojtani, de az sincs kizárva, hogy a járványok a nyári nap melegben sűrű rendeket fognak kikaszálni úgy a harc- szintéren, mint a békés városokban az emberi tömkelegből. Fenyegető bajok, társadalmi veszedelmek, esetén a magyar népnek, még a legintelli­gensebbjének is, meg van az az átkos, rossz szokása, hogy mindent a hatóságtól vár. Az fojtsa el az árvizet, oltsa el a tüzet, irtsa ki a sáskát. Kétségkívül kényelmes, ha nem is bölcs gondolkodás, csak hogy a jelenben meg nem állhat. Városunk orvosa is hirdette, de meg orvosi köztudaí, hogy a mostani járványveszedelemnél első sorban nem az orvos a fő, hanem a közönség, a társada­lom. Tehetnek bármit a magyar orvosok halálra dolgozhatjákmagukat,minden utcába állíthatnak egy megfigyelő állomást, még sem ér az semmit, ha közönyös a közön­ség. Ellenben igen kevés orvosi fáradozás kell aránylag a veszedelem teljes elfojtá­sához, ha a közönség az orvosok kezére jár. Nem valami rettentő sok tudás kell ide, nem is orvosi könyvek lapozgatása. Igen kevés kívántatik csak a közönségtől s mégis ez a kevés a — minden. Ez a kevés: mindenki oltássá magút; legyen tiszta mindenki; legyen tiszta minden lakás! Ami ezen kívül van, az már a hatóság feladata. Komoly időket élünk, mikor veszedelem­ben van minden élő a fenyegető ragályok miatt. Ha ragaszkodunk az élethez, hozzuk meg érte azt az áldozatot, hogy tiszták legyünk egész egyéniségünkben, életkör­nyezetünkben 1 Tudjuk, hogy igen sokan nem törődnek ma még ezzel. Ahogy nem törődtek s tö­rődnek azzal sem, amit e lap hasábjain már oly gyakran szóvátettünk, t. i. vizsgál- íassék felül minden egyes lakás és nyilvá­nos helyiség, üzlet, ipartelep e célra a vá­ros által hivatalból kirendelendő polgári biztosok által tisztasági szempontból és a szenny-lakások vétessenek állandó hatósági ellenőrzés alá. Ezt az eszmét felvetjük újra. Hátha már alkalmas az idő arra, hogy meghallgattassék. Váciak a váci katonák árváinak­Néhány nap múlva hivatalosan is értesül a város közönsége, hogy egy lelkes zene­társaság hangversenyt fog rendezni, hogy a befolyó jövedelemmel is enyhítsen a csatákban elesett váci katonák özvegyei­nek és árváinak nehéz sorsán. Pikéthy Ti­bor, Wolkober János, Missányi István, Matzenauer Ferenc rendezik a művészes­tét, mely a siketnémák dísztermében fog­nak megtartani, valószínűleg jövő szómba- ■ ton, julius 17-én, Muszkák mennek — magyarok jönnek. A váci katonai kórházak e héten újabb sebesültszállitmányt kaptak a Zitakórház- ból. A honvédhadikórház beteglétszáma is csökkent: néhány nap előtt még négyszá­zon felül volt, most már háromszázan alul van. Ezért ide is várnak újabb sebesülte­ket. A sok orosz közül tegnapi nap folya­mán felépülve vagy százat elküldték a fo­golytáborokba, ma üres már sok ágy — várják a vöröskeresztes vonatot, a mely ismét betegeket ho-7. A kórház arról már értesítést nyert, hogy könnyebb sebesülte­ket, leginkább magyar katonákat fog kapni. Értesülésünk szerint ez a betegszálliímány tegnap délelőtt a bécsi személyvonattal megérkezett. A külső váci-uti kórház 128 sebesültet küldött a váci hadikórháznak. ,,Béke-fí ist nich zu Bause?1' Oroszország mesze városaiban levő fi­aink ötletesebbnél ötletesebben jáíszák ki a cenzúrát és érdeklődnek olyan esemé­nyek után, melyekről a muszkák nem akarnak nekik szólani. A napilapok köz­ük ezeket a furfangosan összeállított leve­leket. Most mi is kaptunk egyet. Olaj Fe­renc, ki tudvalevőleg Szibériában fogoly, egy levelezőlapon kérdi : „Béke-íi ist nich zu Hause ?“ A béke szó alá van huzva. Most a válasz hat hétig fog utazni, hogy hadifoglyaink megtudják; a Béke csaku­gyan nincs még itthon. Esküvő. Dezső Dezső gyulafehérvári m. kir. ál­latorvos tegnap tartotta esküvőjét a ref. templomban Baráíh Katinkával, Baráth Já­nos munkásbizíositó pénztári ellenőr ked­ves leányával. Kinevezés a harctéren. A király dr. Márkus Gyula segédorvos- helyettest, ki a harctéren szerezte meg or­vosi diplomáját, segédorvossá és a 19. Landwehr-ezred orvosfőnökének nevez­te ki. Üdvözlet a váciaknak ! A heti postából vettük ki e két levelet. Jól esik közölnünk, mert látjuk, hogy nem felejtették el a véres események közt sem szülővárosukat: A nagy forróságban és a puskaporos levegőben igazán nagyon jól esik, mikor kedves lapjuk megérkezik hozzánk. Azért, mert itt a galíciai harctéren küzdve sok megnyugtató hirt olvashatunk édes ott­honunkról. A körülményekhez képest elég jól érezzük magunkat és jóegészségnek örvendünk, itt van a váciak közt Rappens- berger úr is. Igen kérem, nagyrabecsült lapjában e soraimnak helyt adni szíves­kedjék s azon jókívánságunknak, hogy mi váci harcos katonák a harctérről üdvözöl­jük a kedves Váciakat! Kangyal György szakaszvezető, a 32. gyalogezredben. Tekintetes szerkesztőség, pár sor írá­som a legjobb egészségben találja az ösz- szes váci ismerősöket és rokonokat, kik­nek a „Váci Hírlap“ utján küldjük szives üdvözletünket. Mi, hála a jó Istennek, jó egészségben vagyunk a többi bajtársakkal egyetemben, a mit haza is kívánunk. Tuda­tom, hogy az oroszokat úgy verjük, a hogy csak lehet. Przemysl elfoglalása után Lem­berg is kezünkben van, sok foglyot ejtet­tünk és ágyút zsákmányoltunk. Kérném szerkesztő urat, hogy ezt a tettünket a vá­ciak tudomására hozni szíveskedjék. Sok szives üdvözlettel : Pitz Pál Inf. Reg. 32 16. Feldkomp. És a eugomban lévők is aláírják: Hege­dűs Mihály Őrkény, Gatya Mihály, Koveczky hadapród, Tomay Nándor, Winhoffer And­rás, Takács János, Varga István, Land Ist­ván, Zugsf. Forintos, Szenger János, Strich Pál, Tóth János, Csapó János, Szabados János, Kurdi Károly, Bodonyi Lajos, mind a négyen váciak. Bogpn half meg a kis Steisies’-gyei’ek ? Tegnap déltájon a rendőrségnek jelen­tették, hogy a Zichy-uíca 1. szám alatt lakó Steiner ügynök lakásában két éves kis gyermek hirtelen meghalt. Jegyzőkönyv- vezés, orvosrendőri vizsgálat következett, mely megállapította a kis fiú halálának okát. A gyermek a kocsijáról lelógó zsi­nórral játszott, a melyet a nyakaköré csa­vart. Mikor a hurok szorulni kezdett, nem tudott már menekülni, a zsinór megfojtotta. A szülők vallomása csodálatos. Azzal men­tegetik magukat, hogy látták a kis fiút a földön feküdni, azt hitték, hogy alszik. Hát a zsinórt nem látták? Bizonyos, hogy szü­lői gondatlanság miatt bíróság elé kerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents