Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-05-13 / 36. szám

ttuszoonyolcadiK évfolyam

36 szám.

Vác 1914. május 13VÁCI HÍRLAP

Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.

Előfizetési árak. helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső.

Ny

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.)

ilttér sora 50 fillér. Telefon-szám 17.

Vigyázzunk jogainkra.

Ki lehet választó?

Vasárnap megkezdtük azokat a tudnivalókat ismertetni, amelyekre szüksége van mindazoknak, a kik jogaikat tisztelve, azokat épségben is akarják tartani. Erre vonatkozó folytatólagos ismertetéseink a következők :

Az önálló KisbirtoKosoK és gazdálKodóK

szintén három csoportba oszthatók.

A) Az elsőbe tartoznak azok, a kiknek van hat elemi iskolai, vagy ehhez hasonló végzettségük. Ezek választók:

1. Ha legalább két korona egyenes állami adóval vannak megróva.

2. Ha valamely választónak mezei gazdaságában mint segítő családtagok működnek.

3. Ha katonai, vagy csendörségi szolgálatban altiszti fokozatot értek el.

B) A m sodik csoportba tartoznak azok, a kiknek nincs meg a hat elemi iskolai végzettségük, de azért Írni és olvasni hídnak. Ezek választók:

1. Ha akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve legalább 20 korona egyenes állami adóval vannak megróva.

2. Valakinek mezőgazdaságában dolgoznak, mint segítő családtag.

3. Ha kiszolgált katonai, vagy csendőrségi altiszt.

C) A harmadik osztályba tartoznak azok,

a kik se Írni, se olvasni nem tudnak. Ezek választók az esetben, ha akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve legalább 40 korona egyenes állami adóval vannak megróva.

Végül a kisbirtokos és gazdálkodó osztálynak mindazon tagjai, a kik az 1913. évi névjegyzékbe fel voltak véve, újból bírnak választói jogosultsággal mindaddig, mig fennáll az a jogcímük, amelynek alapján 1913-ban a választói névjegyzékbe felvétetlek.

Itt jegyezzük meg, hogy egyenes állami adó alatt érteni kell a föld, ház-, kereset-, tőkekamat-, járadék- vagy í.ányaadót. Számit az az adó, amely a névjegyzék elkészítését vagy kiigazítását megelőző esztendőben volt kiróva. A választó adójához hozzá kell számítani a vele közös háztartásban élő feleség és kiskorú törvényes gyermekek föld és házadóját is, valamint számításba kell venni az ideiglenesen adómentes föld és házbirtok után kivetett adót is.

Az ipari, Kereskedelmi al Kai mazásban

levőkre is ugyanolyan feloszlás! kell tennünk, mint az önállókra. Vagyis

1. azok, a kiknek hat elemi iskola képzettségük van, választók az esetben, ha az ipari üzlet, vagy vállalat körében, t. i. a bányászatban, kereskedelemben, vagy ipar- 1 ban, vagy iparszerűen folytatott közlekedésben mint rendes szakmunkások vannak alkalmazva (vagyis állandóan, nem alkalmi

Jl váci J3olhavár.

— Irta : Kuzsinszky Bálint dr. —

A III. századtól kezdve aztán úgyszólván napirenden voltak a barbár betörések s majdnem mindegyik császárnak volt há- bprúja egyik, vagy másik barbár néppel. Végre is nem maradt más hátra, mint hogy a rómaiak Dáciái és Felső-Germania azon részét, mely a Rajna jobb partján feküdt, feladják, úgy hogy megint a Rajna lett a határ felső részében is.

De aztán annál inkább igyekeztek most a rómaiak biztosítani a Rajna vonalát, de nemcsak a Rajnát, hanem épúgy nálunk a Dunát is. Szóval a határvédelemnek új fázisa következett. Mindenekelőtt most már a városokat is kezdtek kőfallal körülvenni a Rajna balpariján és Galliában.

Nálunk ez az új periódus Diokletianus- szal kezdődik. A Ili. század végén Diokle- lianus ugyanis ismét nem érte be azzal, hogy csak a Duna jobbparíjál megerősítse, hanem a balparton, vagyis a barbárok földjén is építtetett erődöket. Lehetséges, hogy azon jobbparii várak közé, melyeket Diokletianus emelt, tartozott a pilismaróthi kastrum, de későbbi is lehet, mert Diokletianus alatt kezdték ugyan a várfalakat

kiugró tornyokkal ellátni, mini azt Pilismaróikon is látjuk, de később is ragaszkodtak ezekhez a kiugró tornyokhoz. Ugyancsak Diokletianus idejéből származik a jobbparti táborhelyek között a szentendrei abban a formában, a melyben ránk maradt. Ennek is voltak ugyanis kiugró félköralakú tornyai, mint azl nemrég hallottam.

E melleti, mint emlitetlem, Diokletianus tovább ment és a balparlot is megerősit- tette. Itt azonban már irodalmi kútfő a bizonyítékunk. Az ídatius-féle Fastiban a 294. évhez oda van jegyezve : his cos. castra facta in Sarmalia contra Acinco etBononia. Vagyis a contra, (illetve trans) aquincumi erőd akkor épült. Sajnos, hogy sem ezt, sem a bononiait (Bánostorral szemben) nem ismerjük annyira, hogy az építés sajátságaiból következíetni lehetne arra, hogy nem épültek-e ugyanazon időben a balparton ezeken kívül más várak, melyekről ilyen följegyzés nincs.

Utoljára Valentinianus császár a IV. század második felében erősitelte meg újra a dunai határi, de nemcsak a dunait, hanem a rajnait is és ő sem elégedett meg csak a római part megerősítésével, hanem bele vonla a barbár partot is. És itt is szerencsére ismét egy irodalmi kútfőre hivatkoznapszámosként) akármennyi idő óla, vagy a kik a csendőrségnél, vagy katonaságnál altiszti fokozatot értek el.

2. A kik nem végezlek ugyan hat elemit, vagy megfelelő más iskolát, de Írni és olvasni tudnak, választók az esetben, ha ipari üzlet, vagy más vállalat körében nem mint alkalmi napszámosok, hanem mint szakmunkások, tehát olyanok, a kik iparos lanoncok voltak és a tanviszony befejeztével az ipari hatóságtól bizonyítványt kaptak; vagy a kik az utolsó öt évi időtartamon belül akár egyfolytában, akár megszakításokkal legalább három éven át ugya- negy ipari szakmában dolgoztak; vagy a kik a csendőrség és katonaságnál altiszti rangban szolgáltak ki.

Hogy a választói jogosultság szempontjából mely ipari munkák tartoznak ugyna- egy ipari munkanem körébe, azt a kereskedelmi miniszter állapítja meg.

A mezőgazdaságban ailialmazottaR közül

választói joguk van a következőknek:

1. azoknak, a kik hat elemi osztályt, vagy ennek megfelelő iskolát végeztek és a mezőgazdaság körében vezetőmunkási, vagy felügyelői (munkavezető, béresgazda, magtáros, fővincellér, főkertész stb.) állást töltenek be, bármennyi idő óta, vagy katonaságnál, csendőrségnél altiszti fokozatot értek el, vagy egy munkaadónál 3 év óta vannak állandóan alkalmazva.

2. A kik nem végeztek hat elemi iskolát, választók ugyancsak akkor, ha vezetőhatunk, Ammianus Marcellinusra. Előbb történt a Rajna megerősítése 369-ben s Ammianus (XXVII. 2.) ezeket mondja Va- lentinianusról: Rhenuin omnem a Raetia- rum exordio ad usque fretalem Oceanum magnis molitus communiebat, casíra ex- tollens altius et castella turresque adsiduas per habiles locos et opporlunos, qua Gal- liarum extenditur longiíudo: non numquam eliam ultra fiúmén aedificiis posiíis sub- radens barbaros fines.

Épúgy kitolta Valeníinianus a lismest nálunk a Dunánál, később 371-ben a quá- dok földjén építvén erődöket (praesidiaria castra), mint azt Ammianus (XXIX. 6.) elbeszéli, mondván: Valeníinianus enim studio muniendorum limiíum glorioso qui- dem séd nimio ab ipso principatus initio flagrans Irans fiúmén Histrum in ipsis Quadorum terris quasi Romeno iúri iám vindicatis aedificari praesidiaria castra mandavil. De a quádokat ez annyira bántotta, hogy fellázadtak. A szarmatákkal egyesülve átjöttek a Dunán és elpusztították Valériát, sőt két légiót majdnem egészen megsemmisítettek. Erre 374-ben maga Va- lentinianus indult a quádok ellen. Előre küldte Merobandesf, maga Aquincumba (Ó-Buda) sietett, a hol egy gyorsan összetákol! hajóhídon átkelt a Dunán és más