Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-04-22 / 30. szám
HuszonnyolcadiK évfolyam 30. szám. Vác 1914. április 22* VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (lpartidvar.) Nyilttér sora öO fillér. Telefon-szám 17. Soroznak / Vác. ápr. 21. A véderőtörvény határozatai szerint a szokásos évi sorozások országszerte megindultak. Vácon is. sor alá állítják e héten az ifjakat, akikre ezúttal a rendesnél is aggódóbb szemmel néznek a szülők, mert a most sor alá készülő generációban látják a legközelebbi idők tűz elé kerülő emberanyagát. A katonai sorozások orvosi-vizsgálatai szociológiai szempontból is nagyjelentőségű aktusok; és ez alkalommal, midőn ezt a kérdést felszínre vetjük,még nem ismerjük a most kezdődő sorozások számszerű eredményeit, de már is halljuk a panaszokat, hogy sok helyen alig van kit sorozni, más helyütt pedig a sorozások eredménye egészségügyi szempontból nem megfelelő. Az ország fiatal nemzedéke kerül a most lefolyó hetekben szakszerű egészségügyi felülvizsgálat alá, egyáltalán nem lehet érdektelen az, hogy ezt az ügyet beható megbeszélés tárgyává tegyük, mert a lefolytatandó sorozások tanúságai felett nem lehet és nem szabad a múltakéhoz hasonlóan röviden elsiklanunk. Megállapítható, hogy Magyarország egyikmásik vidékén a sorozáskötelezettek elmaradnak. Oka legtöbbször az, hogy az illető állitásköteles már Amerikában üdül és esze-ágában sincs a sorozó-bizotlság felhívásának eleget tenni. Ezt a jelenséget különösen az ország északi vidékein észlelhetjük; ezeknek az elmeneküléseknek az oka és okozata már elég bőven letárgyaltattak a sajtó hasábjain, nincs mit hozzáfűzni, csak azt kell megállapítani, hogy ennek a jelenségnek az oka; Köz- gazdasági körülményekben rejlik. A másik körülmény azonban már jobban érdekel bennünket, az a tény t. i. hogy az előállítottak közül az orvosi felülvizsgálat némely vidékeken igen kevés százalékot talál a fegyver alá alkalmasnak. A hivatalos írások egyszerűen csak konstatálják ezt a körülményt, mert hiszen a sorozó- bizoltságok feladata nem az, hogy az alkalmatlanok alkalmatlanságainak okait kutassák, hanem csupán az, hogy az alkalmasakat válogassák ki a honvédelem céljaira. Tulajdonképen e kérdés körül volna egy tiszteletteljes javaslatunk. A hivatalos katonai sorozó-bizottság kíséretében mindenütt résztvesz a sorozásokon a közigazgatási hatóság képviselője is, Kinek talán lehetne, sőt kellene is az alkalmatlannak talált anyag alkalmatlansági okainak kutatásába belebocsájtkozni. Nem lehet közömbös ugyanis az ország közigazgatása előtt annak a ténynek megállapítása, hogy a városban, vagy járásban mily oknál fogva alkalmatlan az ifjúság a fegyverviselésre. Kell, hogy a közigazgatási hatóság részéről jelenlevő szakember, a civil városi és járási orvos a figyelmét erre is kiterjessze. Meg kellene ugyanis állapiMagyarosan építkezzünk! — Irta és a váci járási tanács ülésén felolvasta : Zrumeczky Dezső 'építész. A magyar építészet kérdéséről nem egy átgondolt, kerek értekezést olvasok fel, hanem egy csomó gondolatot mondok el, egy csomó lángot, a melyek külön-külön égnek, de azért fokozzák a világosságot. Kezdjük az építészet általános princípiumaival beszélgetésünket. Az építőművész a térben épif, tömegek egymáshoz való viszonyát kutatja, fejezi ki. Az utca sorába beépített ház, az utca, a tér, esetleg az egész város architektonikus tömeghatásának részese. Az utcasori ház, igy az egés.z utca vagy város képének tömeghalásába illeszkedik bele. ezek mellett a három kiterjedésű tömegviszonyok mellett, a sik- felület, terület viszonyainak kifejezése az építész feladata, (pld. nyílások egymásba való viszonyainak meghatározása.) Ezeknek a viszonyoknak, méréseknek meghatározása tehát a művész, az építőművész feladata. — A tömegeket formák tagolják. A formákat az építő anyag határozza meg. A fa, kő, fém a jellegzetesen építőanyag csoportok, melyek természetüknek megfelelő formákat igényelnek. A tömegek kifejezésében, az anyag formáiban igazságnak kell lenni. A feladat kijelöli, az anyag meghatározza a konstrukciót. Ma, a vasbeton idejében majdhogynem kimondhatjuk már; az építőművészet független konstrukciótól, vagyis az minden értelemben megoldható, a feladatnak teljesen alárendelhető. Ezek azok a princípiumok, melyek minden egyéb föltétel fölött állanak. Fölötte állanak, vagyis mindig kifejezhetők; a feladatok rendeletszerűségével, célszerűségével, költségeivel, stb.-vel összeegyeztethetők, — mindössze csak művészre van szükség, a ki azt kifejezze. Tehát az u. n. praktikus követelmények nem kerékkötői a művészeinek, az invenció nélküli kontárok menedéke ez a frázis. (Gyár, gép.) Ezek mellett a princípiumok mellett — a dekorálás, a díszítés merőben alárendelődik, nem föltétlenül szükséges. Sőt teljesen elhagyható. Pld. a gótika jellegzetessége nem díszítő motívumaiban rejlik, hanem abban a hatalmas gondolatban, mely a befödendő tér dimenziótól függetlenné tette a befödő konstrukciót — vagyis a bollozás problémáját oldotta meg. A csúcsivnek, bordáknak tehát ez a fontossága és nem a dekorálás. Menynyire eltörpül e mellett, egy gótikus ablak kőbordás, játékos elosztása, pedig ebben is ugyanaz a hatalmas eszme tagozódik, boltíves ablakoszlás, mint díszítés. Az tani azt, hogy pl. a vidékünkről alkalmatlannak talált ifjúság nem lüdövészre való hajlam, vagy esetleg vérbelegségek következtében nem sorozíaíott-e be; és ez esetben az okot igy megállapítva, mindenesetre a közigazgatási hatóságoknak lenne feladatuk a város és járás területén azok eredőjével szemben a legerőteljesebb küzdelmet felvenni. Sajnos, a múltban láttuk ugyan a hiteles és hivatalos kimutatásokat arról, hogy a sorozás az alkalmasak tekintetében milyen eredménnyel járt,de; az itt felvetett gondolat tekintetében ugyancsak semmiféle kezdeményezésről nem hallottunk a múltban, már pedig ebben a tekintetben igazán kiváncsiak lennénk a katonai sorozó-bizoít- ságokkal működő egészségügyi szaktekintélyeink szerzett tapasztalataira és egybe- gyüjtött megfigyeléseire. Közigazgatási hatóságainknak, különösen pedig sorozó-bizottságaink polgári résztvevőinél-; hívjuk fel a figyelmét erre a szociológiai feladatra, mertha megismerjük a sorozó járásaink alkalmatlannak talált ifjúsága körében azokat a bajokat, amelyek besoroztatásukat lehetetlenné tették, ezzel a körülménnyel egyidejűleg körülbelül megkaptuk az útmutatást arra is, hogy a népsegélyezés és higiénia tekintetében mi lesz a közel jövő legfontosabb feladata, a felmerült és tapasztalt okok végleges megszüntetése érdekében. Miles. architektorikus dekorálás tehát logikusan összefügg az anyaggal, az annak konstruktiv rendeltetésével és annak hangsúlyozására való. (Pld. oszlopfej, bázis.) Ezeknek a princípiumoknak kell érvényesülni tehát a magyar építészetben is. A magyar építészet gondolata legelébb a mai pesti vigadó építésénél akart testet ölteni. A vigadó Budapest egyik leginpozánsabb palotája -- de semmieselre sem magyar. A magyarságot dekorativ elemek (pld. vitézkötés!) akarják kifejezni — az épületnek hatalmas hansúlyozású mór építészeti reminiszcenciái mellett. — A magyar építészet eszméjét az a nagy forradalom hullámozása kapta fel, mely alig egy-két esztendeje, hogy elült. A múlt kél század szobatudósai fogtak mindent rendszerbe, találtak sémákat mindenre, az építészetre is. Az építészetet a sokszoros értelemben mesterséggé tették a sémák. Mert hisz a sémákat bárki is megtanulhatta s igy leginkább azok, a kik nem hivatott építők. Ennek köszönhetjük pld. a pesti nagy körutat, a maga lelketlen, sivár vakolat szörnyűségeivel, ebben a sablonban fuldokló korban épülnél; a vidék középületei is, mert hisz e korban éri hazánkat a kiegyezéssel az új állami berendezkedés kora — s a vidék épül a Pestről szálliíoll
