Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-12-28 / 99. szám

2 VÁCI HÍRLAP tyűt 1 korona és 60 fillérért (itt talán olyan» nak 2 K és 40 fillér az ára) és már is ki van a jegy ára. Pedig hol van meg a ka­lap, a cipő azután még őnagyságának a téli kalapja s a legújabb divatu haránt csi­kós kosztümje■? Tehát az utazás dacára is az időpazarlást is beleszámítva érdemes nekik a fővárosban vásárolni. A tapaszta­lat - sajnos — teljes mértékében ezt igy igazolja. Ezen p.dig a kereskedők, az ösz- szes lakósok, valamennyiünk érdekében segíteni kellene. Vác városára nézve — szerintem — ez elsőrendű közérdek. So­kaknak össze kellene íogniok ennek a ká­ros állapotnak csökkentésére, de elsősor­ban és főként az elsősorban és legköze­lebbről érdekelteknek, a váci kereske­dőknek. Városunkban annyi társadalmi egyesület, szervezet van, hogy akár a felét be lehetne zárni, azért a mikor ezt előre bocsátom, j elhiheíik nekem, hogy nem az egyesülete- j kel akarom szaporítani, a mikor felhívom j a váci kereskedőket tömörülésre. Hogy j semmi másért, de azért az egy Célért ér- j deklik, hogy tömörüljenek: A Budapesten j vásárló váciakat nyerjék meg a váci piac- | nak, helyi kereskedelemnek. Kicsiny erő- j vei is ezreket lehetne maguknak és ne- j künk megtartani, válvetett erővel, öntuda- j tos, kitartó munkával, ügyes üzleti érzék- í kel, szolidaritással idővel — merem mon- j dani — százezreket. Tömörüljenek ez eszme keresztülvitelére az érdekelt váci kereskedők, állítsák fel a váci kereskedők védőegyletét s hiszem, hogy meg lehet akasztani, csökkenteni pe­dig feltétlenül a Budapestre guruló pén­zeket. Elmélkedjünk — s ha megszivlelésre méltónak találják az eszmét — lesz még ez eszméről egy néhány szó mondani valónk. JÁRÁSI TANÁCS. (Megalkotta a Váci jár. Közművelődési Egyesület közgyűlése alkalmából). Kultúrmunkájában jubiláns esztendőhöz, a tizedikhez érkezett el a Váci járási Közművelődési Egyesület és életet adott a legpraktikusabb intézménynek: a járási tanácsnak. Megelőzte vele a törvényalko­tókat s az egyszerű, zajtalanul, feltűnés nélkül dolgozó kultúr-egylet példáját fog­ják követni, midőn egy évtized alatt or­szágos megalakítást és szervezetet nyer a járási tanács, mely sok ezer embernek anyagi és erkölcsi javait fogja szolgálni. A váci járásban ez a tanács nemcsak a hivatalt viselőkből, hanem mindazokból, kiket kulturális és gazdasági munkára ál­lított egy-egy helyre a sors keze, alakí­tották meg a járási tanácsot. Hinnünk kell, hogy a jó közigazgatás mellett ennek a testületnek áldást hozó munkálkodását rövid idő alatt ismerni és érezni fogja a váci járás. Az egyesület 263 tagja közül hatvan- hárman jelentek meg a főszolgabírói hi­vatalban tartott közgyűlésen, melyet vá­lasztmányi gyűlés előzött meg. A választ­mányi gyűlés után Ivánka Pálné látta ven­dégül a tagokat, majd kezdetét vette a közgyűlés. Ivánka Pál általánosan lekötötte elnöki megnyitójával a hallgatóság figyelmét. Nemcsak mély vallásosságtól áthatott be­széd volt, de iránymutató az egyesület jövendő új tiz esztendejére is, munka- programot adván. Szeretetteljes éljenzés fogadta a meggyőződéstől átitatott beszé­det, melynek méltó helyét is kijelölték : a közgyűlés jegyzőkönyvébe teljes egészé­ben felvették. Ezután két hatalmas előadás követke­zett; Bernáth István dr. orsz. képviselő, kárpótló tényezője, színháza, iskolája. A mos­tani mozi azonban csonka életet mutat be, mert kizárja, nélkülözi a hangot, a mely pedig a természetnek s az embernek s így az életnek fontos, nélkülözhetetlen, sokszor fenséges kí­sérője. Ezen akar segíteni a kínetofon, a beszélő mozi. Ne csak hangtalan cselekményben, ne csak hanglejtésben, gesztusban és írásban, ha­nem a hol az élet, a természetesség kívánja, hangban is fejezze ki a való életet, vagy a valódit feltüntetni akaró drámát. Hangos szó­val beszéljen az ember s ha kell daloljon! Szóljon a hegedű, a zongora, a madárdal! Dö­rögjön az ég, csobogjon a viz, morogjon a ten­ger, sívítson, fütyüljön a szél ! Mert így lesz még beszédesebbé a kép. Szólaljon meg hát az eddig hangtalan vászon! Ezt akarta Edison. S ha akarata teljesen valóra válik, a fenti termé­szeti hangmegnyílvánulásokon kívül a szegé nyebb tömeg is olcsó pénzen láthatja és hall­hatja Kubelík-ot, Carusot, Casals-ot s az ezek­hez hasonló művészi nagyságokat. Úgy, a mint ezeknek egyíkét-másíkát megszólaltatta már a a gramofon is. Ezzel el is értünk ahhoz a ponthoz, hogy meghatározhatjuk röviden mi az a kínetofon. A kínetofon a kinematograf (mozgókép) és a gramofon összetétele. Ez idő szerint a kínetofon még csak a kővet­kező viszonylata a kettőnek. Egy jó mozi és egy rossz (mondjuk egy tíz év előtti) gramo­fon. Ha a kínetofon eléri majd a mai gramo­fon féle hang reprodukcióit, akkor már el is érte — a belátható időn belül elérhető — ze­nitjét. Mert többre egyelőre nem vihető. De ha ezt eléri, nagy vívmánya is lesz a mozívílág- nak, melynek mindegyik moziját át is kell sze­relni akkor kínetofonná. De addig nem. Mert a mint az írásom legelején megmondottam, még a kezdet kezdetén van a találmány. Ebben az állapotában még nem kívánalom, mert nem élvezetesebb a mai mozinál. S a mint azt szok­ták mondani, hogy a mozi nem konkuren­ciája a színháznak, így elmondhatjuk, hogy a kínetofon ma még nagyon gyenge versenytársa a kínematográfnak. Bár bizonyos, hogy ha el­éri a fenti magasságát, a mostani mozit vég­kép elnyomja, illetőleg átváltoztatja. ❖ Ma még nem színházi, nem mozi élvezet a kínetofon, hanem inkább tudományos érdeklő­dés, vagy egy egyszerű kíváncsiság ilyen-olyan mértékű kielégítése. A ki ily szándékkal lép a kínetofon parkettjére, az kielégítést nyer a fenti értelmében. A ki azonban a szó szoros értel­mében szórakozni, mulatni akar, az csalódot­tan távozik onnan. Mert elsősorban a képek maguk cselekményeikben primitívek a mai mozítechníka bámulatos képeihez képest. Is­mer' rövidi e tőr1 >etek még Ha szén ké­pekben is, jó! szemlélhető megvilágításban. De mindezeken elsíklana a szem, ha a fül '.alálna Czettler Jenő dr. miniszteri titkár figye­lemmel fogadott útmutatást adtak, hogy mely irányban haladjon az egyesület a nép anyagi és erkölcsi boldogitására! Ivánka elnök megköszönte a két kiváló vendég önzetlen munkáját s Rajzó Etelka titkár olvasta fel jelentését, melyből, hogy az egyesület egy esztendejét lássuk, ki­szakítjuk a következő részeket: Az újév; üdvözletek és mulatságok megváltása ci- mén nagyobb összeg folyt be a pénztárba. Eényes sikerrel járási népdalárda-versenyt rendeztek Alagon, melynek következmé­nye lett az a felterjesztés a kultuszmi­niszterhez, hogy a tanítóképzők a zen 3- oktatásra és dalárdavezetésre súlyt helyez­zenek. Erről a miniszter leiratban inté?- kedett is. A püspökhatvani népdalárdának harmoniomot szerzett az egyesület, négy tanítót pedig az iskolaegyesület megjutal­mazott. A népkönyvtárt Püspökhatvanban helyezték el, az iskola-egyesület nép­könyvtárát az alagi Polgári körben állí­tották fel. Két vetitő-gépet is kapott az egyesület, a melyből egyiket már Szódon használják, a másik Piispökhatvanán van Az okt. haíoüikának széles körben való megünneplését ez idén kezdeményezte az egyesület s felhívására a nép bevonásá- sával majd minden község szép ünnepet ült. Szervezte az egyesület az analfabéta- tanfolyamokat, ezenkívül kezdeményezé­sére több községben felolvasások voltak, sőt „Asszonyokról az asszonyoknak“ fel­olvasás-sorozat tartására Alagon, Vác- hartyánban, Foton és Dunakeszin intelli­gens hölgyek vállalkoztak. A tanonc-köz- vetitésről és az ifjúsági egyesületek s ne­vezéséről szóló beszámoló egészíti ki j íg a gazdag titkári jelentést. A tisztújitás megejtése után (a régi tisztikar maradt) a jövő évi költségve st állapították meg s Rajzó Etelkát, kino„ kielégítést. Már pedig ez csalódik, ha sokat várt, ha ezen keresztül élvezni, szórakozni kívánt a lélek. Mert kivéve a sípot, a kürtszót, a hegedű hangját, a zongorát, egy egész zenekari játékot, a többi hang s főkép az emberi gyenge^ltalá- ban érthetetlen. Olyan mint . . . olyan mint egy rossz gramofonban. Úgy, hogy a vásznon szereplő alakok szánalmas figurák. Mind bete­ges emberek, a kiknek nem láttára, hanem hallatára a sajnálat rzé-e jár,« át a publiku­mot. Ügy érzi magat az > "oer. mintha valami kórházba, a gégebetegek osztályának keliős közepébe került ve! .. csupa rekedt hang, fátyolozott hangú beszéd. Az arcjáték pedig a túlságosan tagolt beszéd miatt oly gyors, hogy az arcok tisztaságát károsan befolyásolja. Ezek­hez képest — természetesen — a közönség hangulata az elismerésben, a tapsban igen mér­sékelt. Néma megííletődés a zajos, lelkesült ei_ ismerés helyett. Néma csodálat Edison iránt, de a kínetofon ellenében egyelőre hűvös, gyér taps. Mintha mondanák: Jól van, jól Edison ! Jó úton haladsz, de még meg ne állj, hanem csak előre ! Képűnkből pedig egyelőre elég volt, majd csak akkor lassúk újra, ha jó egy néhány lépést haladtak előre ! • ■-•:y3> S55 v-: - ^ v * Nem sajnálom, hogy meghallgattam a kíne- tofont, de rövid kritikám mogyoróhéjban össze­foglalva is csak az, hogy ez állapotában má­sodszor ingyen sem nézném meg. — myy. órányi József apái,

Next

/
Thumbnails
Contents