Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-10-12 / 78. szám
Huszonhetedül évfolyam 78. sz&m. Vác, 1913. oKtóber 12. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 50 fillér. Telefon-szám 17. Ráült az unalom a csütörtöki közgyűlésre is. Egy estendő- ben négyszer rendesen összejönnek a városatyák és szent igaz, nem tudnak kitalálni olyan érdekeset, a mi foglalkoztatná a város lakosságának figyelmét. A négy közgyűlés közül az őszi még zsebbevágó is, mert itt tárgyalják a jövő esztendei költségvetést meg a — pótadót. És mégis csupa unalom, csupa szökdösés: szökik a kevés számú hallgatóság a karzatról, földszintről a képviselők, sőt az emelvényről a tisztviselők egy része is. Egyik régi köztiszteletben álló képviselő kesereg is csendesen: — Mégse járja, hogy ekkora már az érdeklődés hiánya! Nálunk is alkotni kellene szabályrendeletet és a ki három közgyűlésen meg nem jelenik, meg kell fosztani a képviselői mandátumától. A főváros éppen a héten mutatott erre példát. Mert a szá :husz városatyából harminchat van jelen, a vége felé alig tiz. A teremben már kong a szó, de csak az előadóké, minthogy az egész gyülekezet nem akar hozzászólni az ügyekhez. Hátul egy kicsit türelmetlenkednek az alsóvárosi gazdák egy-egy kérdésnél, de csak úgy suba alatt, szavuk nem hallik fel az elnöklő polgár- mesterhez: rohannak tovább, át negyven tárgyon. Az egész dolog úgy fest, mintha tökéletesen meg volnának elégedve közigazgatásunkkal. Pedig tulajdonkép az igazság az, hogy nem ismerik a szőnyegen forgó kérdéseket s a felsülés veszedelmének ki tegye magát? AMndegyik a másiktól várja a felszólalást, de a másik, harmadik és tizedik hallgat, a hallgatásban pedig van — bölcsesség. A vásárol! és az elveszett aKta, A polgármester megrázza a csengőt, kérdi, ki akar interpellálni. Senki sem akar. Göndör dr. főjegyző áll fel s jelenti, hogy Korpás József elhunyt városi képviselő helye üresen marad, mert az alsóvároson már mindegyik póttagot bel Ívták. Margetsch Károly helyére az irgalmasrend kerül, melynek képviselője a közgyűlésben Zöldessy Balázs házfőnök lesz. Az 1914. évi vásárok napjait igy állapították meg: Virágvásár április 5-én és 6-án, Sarlós-vásár junius 28 és 29-én, Gál-vásár október 11-én és 12-én, Tamás-vásár pedig deeember 20. és 21-én lesz. Most aztán a kórházi betegek élelmezéséről lenne szó. A főjegyző leül. — Nálam nincs az akta! mondja Bárdos tanácsos, a kit a polgármester a referálásra felhív. — A főorvos úr referálja! mondja a főjegyző. — Én! Nálam nincs az akta! válaszol Hörl dr., a vége pedig az, hogy nincs meg az irás, majd a jövő közgyűlésre megtalálják és akkor tárgyalják. így azután megint Göndör dr. beszél és jelenti, hogy a város közegészségi állapota egész normális volt — áprilistól júliusig. Ezt jelenti a város főorvosa. Nem nevettek, de Donovitz Vilmos meg nem állta, hogy annak, a mi ma az egész várost érdekli, kifejezést ne adjon; — De hát most, most mi van a sarlachhal ? Ezt azonban már Hörl Péter dr. főorvos nem hallotta, mert menekült az emelvényről. Eleget ült, még válaszoljon is olyanra, a mi mindenkit érdekel? A főjegyző és a KözérdeK. Egy kicsit méltatlankodtak, de már nagy a csend, mert a polgármester beszél: — Augusztus 7-én Preszly Elemér dr. képviselő úr interpellációjára Göndör Sándor főjegyző nyilatkozott itt a képviselő- testület előtt, hogy gazember az, a ki feltételezi is róla, hogy az azóta kimúlt Közérdek lapot anyagilag, vagy erkölcsileg támogatja. Másnap a főjegyző úr a folyosón a közgyűlés lefolyásáról informálta a Közérdek szerkesztőjét, melyben a város tisztikara erkölcsi támogatást látott. A főjegyző erre kijelentette, hogy ő hivatalos kötelességét vélte teljesíteni, de ha ebben erkölcsi támogatást látnak, meghajlik és visszavonja kijelentését. Ezt azért hozta — úgymond a polgármester — ide, mert a főjegyző szavai itt hangzottak el. Különben még jelenti, hogy a rendőrkapitány Hamvai Ödön Istvánt kitiltotta a városból s ezt az alispán is jóváhagyta. A megüresedett bizottsági helyekre beválasztották Perlusz Mártont a gazdaságiba, ifj. Ottó Józsefet az ipariskolaiba Keresztes Dániel járási orvost a közegészségügyibe. A háztulajdonosokat kellene, hogy érdekelje (nehogy megbüntessék őket!) ezentúl a házi szemetet az áldok mellett levő kavicsbányában szabad csak lerakni. Szegényedünk! A munkásgimnázium 460 korona segélyt kap, azután Bárdos Ernő tizennégy illetőségi ügyei referált s mert most kivételesen hétszer könyörületes volt, a közgyűlés is könyörületeskedett: hét illetőséget elfogadtak. Fóti Gyula számvevő súlyos beteg, helyette Galcsek György dr. pénzügyi bizottsági elnök referálta a jövő évi költség- vetést részletesen, alaposan. Megdicsérte Fótit, hogy teljesen reális költségvetést állított egybe, a várost ezért pénzügyi kalamitás nem érheti. De megállapítja, hogy szegényedik a város, mert a húsfogyasztási adó csökken, a vámok jövedelme kevesbedik. A szőlőkről lévén ezután szó, Lejer József indítványozza, hogy a város vágassa ki a szőlőit. Drágítja a napszámot és nincs jövedelme. A polgármester pedig homlokegyenest azt igazolja, hogy tiz évet véve átlagul, a városi szőlők jövedelmeznek. Tehát dehogy vágják ki! A városi házak jövedelmezőségénél is elidőztek egy kicsit, Perlusz Márton pedig a városi kövezés gyalázatosságát tette szóvá. A polgármester kijelentette, hogy igaza van a felszólalónak, de addig, költségkímélésből, mig nem lesz vízvezeték, nem bolygatják a kövezést. Azután majd Novák Antal tervei szerint nagy kölcsönt vesznek fel, mert 5—600.000 korona kell csupán az eddig nem kövezett utcákra! A Koda&=gyár. Ezzel végeztek a költségvetéssel, rövidesen Récsei Gyula referálására elhatározták hogy az iparostanonciskolánál 3800 korona kell, ezt a közoktatásügyi minisztertől kérik, 12,000 koronát tehenek vásárlására megszavaznak a tisztviselői nyugdíjalapból. A kissörház bérletét Eschenbach Gergelyre és feleségére átírták, aztán jött a Kodak. Ennek a világcégnek Vácon való településéről hirt adtunk, a város közönsége tud is róla. Most arról volt szó, hogy a Kőkert mögött levő telkek, melyeket a gyár mégvásárolt a püspökségtől, nem elegendők céljaiknak, a várostól is kérnek még vagy nyolc holdat. Ezt a területet odaadták négyszögölenkinl három koronáért, tudomásul vették, hogy vagy 1300 négyszögölet a gyár átad utakra és megszavazták, hogy a püspöki területből elcseréljenek egy darabot városival. Még azt is meg kell emliteni, mert ha első pillanatra nem is, de a prakszisban lesz látható, hogy a Kodak-gyár mily nagy anyagi előnyt nyújtott a városnak: A gyár mellett lesz az új vágóhíd és a marhavásártér. A Kodak megengedte, hogy gyárába vezető vasúti vágányt a város használhassa, a mi azt jelenti, hogy a város megszabadult legalább is százezer koronás költségtől, mibe a vágányfektetés került volna. így majd a sínek mellett megépíttetheti a marha- rakodót, ha a máv. nem gondol rá. RendeziK a hirdetést. Kimondották, hogy Vác város utcáin és terein a város joga plakátokat kifüggeszteni. De aztán... Ebből jövedelmet várnak, mert bérbeadják a hirdetési táblákat. De aztán annyi kivételt tettek, hogy a ki eligazodik a hirdetési szabályrendelet paragrafusai között, az mind ingyen tud a város tábláin hirdetni, bárhogyan is állapították meg az árakat. Hogy mást ne mondjak, a legkisebb jótékonyság ingyenes hirdetésre jogosít. (Ezentúl minden plakát u. n. jótékonyság cime alatt kér majd ingyenes kiragasztást.) Bárha eddig sok ajánlkozó volt, a ki a plakátkiragasztás monopóliumáért fizetni lett volna hajlandó, most nézni fognak a városházán, hogy az uj szabályrendeletet átolvasva, nem akad majd bérlő. A hogyan megalkották, tisztán a sablon után indulva, az életet meg sem
