Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-10-12 / 78. szám

1 \ 2 kérdezve, a város hirdetési szabályrende­lete nem üzlet sem a városnak, sem a bérlőnek. Nem ebből a szempontból, de a maga­sabból debahált az uj szabályrendelet ellen Morlin Zsiga dr. tiszti főügyész. Sze­rinte a hirdetés forgalmat hoz, azt nem megfizettetni s igy megakasztani, de elő­segíteni kell a városnak. A magyar váro­sok még ily magasra néni iuíohak. De el­jutnak, elsőnek eljuthatna Vác városa, mely ha bérlőt nem talál, jó lesz, ha kezdeménye­zőnek áll be és a hirdetési táblák felállí­tásával, illetmények szedése nélkül elő­segíti, hogy ebben az egyre szegényedő városban (előbb konstatálták!) a hirdeté­sek utján is elősegítsék a pénzcseréi, a forgalmat. A művész lelke. (Felolvastatott a váci kát. líceumban.) Irta : Dr. Kisparti iártos. 6. A művészi alkotás fölött van tehát az, a mi a mi szemünkben azt értékessé teszi. És ez az ériék a művész leikéből sugár­zik ki, a művész lelkének spontán módon szemléletes formában való megjelenése. Ebből a vizsgálódásból a művész lelké­nek érdekes tulajdonságaira következtet­hetünk. Látjuk ugyanis, hogy a művész .elke nem átlag lélek, mely kívülről reá rakott tulaj­donságokkal ékeskedik, hanem magából fejti ki, lehet hogy külső befolyások ha­tása alatt azokat a tulajdonokat, a melyek magukban és magukért értékesek. Ez más szóval azt jelenti, hogy a költőket nem az iskola neveli, hanem sajátlagos isteni ado­mány teszi költőkké. A különböző művé­szeti akadémiák elősegíthet tehetségek ki­fejtését, de tehetségeket nem tudnak te­remteni. Főképen a képzőművészetek tör­ténete bizonyítja sajnosán, hogy valahány­szor az akadémiák bérelték ki a művé­szeteknek spontán s igy minden emberi önkényen felül álló birodalmát, értékes művészeti alkotások nem jöttek tétre. Hogy mi a szép, azt szabályokban előírni nem lehet. Hogy mi váltsa ki a szemlélőből a tetszés vagy nem tetszés Ítéletét, hogy mi­kor örüljünk, hogy miben találjuk gyö­nyörűségünket, azt épen úgy nem lehet megparancsolni, mint a mennyire a sza­bályok és akadémikus meghatározások vasrostélyán nem szólhat hozzánk a mű­vész lelke a maga hamisítatlan mivoltában, értékességében. A leglalálóbb példa erre a modern tájképfestészet, a mely minden túlzás nélkül mondhatjuk, nálunk néhány esztendőre, külföldön néhány évtizedre te­kint vissza. A mig az akadémiák művész­világa egész eddig szabályokban állapította meg a színek keverékét, mathematikai pontossággal előre akarta megállapítani, hogy X táját milyen színekkel kell vá­szonra vetni, addig nem érvényesülhettek a festők természetszemléletei, addig nem lebeghetett a képek felett a festőnek ter­mészetszemléletéből kisugárzó szeretete, mely a táját a szemlélő előtt megeleveníti, beszédessé, széppé teszi. A művészet spontán termelése a művész lelkének, ér­tékeknek szemlélhető formában való ki­nyilatkoztatása. Az értékek világában pe­dig nincsen meg a természettörvényeknek vas kényszerűsége. A művész lelke bámu­latos intuícióval megsejti, átéli a szépet s ! ihletétől vezetett íeknikájával realizálja. í Azért mondják, hogy a költők, művészek álmodnak, nem a mi világunkat élik. Ál­modnak, de álmaik a lélek legszebb való­ságai. Ezeket érezzük valahányszor ré­szünk van valami művészi alkotás élveze­tében, Ez az élet, ez a valóság az, a melyb: a mi valóságunkból menekülünk. Még egy momentumot kell érintenünk, hogy a művész leikéről elmondottak a mi részünkről konkrét tartalmat nyerjenek. Láttuk, hogy a művész lelkét a műalkotá­sokból ki kell ereznünk, hogy a művész lelkének csak spontán megnyilvánulása értékes, hogy a művész bámulatos intuí­cióval sejti meg azt a szépet, a mit mint­egy más világnak a követe, művészetével megvalósít. Vájjon mi az a mi lelkűnkben, a mivel a művésznek ezt a mienkéitől el­ütő világát meg tudjuk közelíteni, a mi ál­tal a művész leikéhez tudunk férkőzni ? Hosszasabb lélektani vizsgálódás eredmé- nyeképen csak jelezzük, hogy valami ne­mes szeretet. Ez ad szárnyat a művész lelkének, de az teszi képessé a mi lelkün­ket is, hogy a hétköznapiasságból felemel­kedve élvezzük azt a verőfényes napsu­garas világot, melynek napja: a művész lelke. VÁCI HÍRLAP HireK. — Az országos régészeti társulat kirándulása Vácra. Az országos régé­szeti és embertani társulat ma, vasárnap kirándulást rendez Vácra. Találkozás reg­gel 8 óra 20 perckor a nyugoíi pályaudvar indulási oldalán. Indulás Vácra a 8 óra 45 perckor induló személyvonattal. 10 óra­kor a múzeum megtekintése, 11 órakor a székesegyház és a székesegyházi kincs­tár megtekintése, 12 órakor társas-ebéd a Kúria-szállodában. (Étlap szerint.) Délután átkelés a csavargőzösön a Bolhavár nevű nevű római burgus romjaihoz, a hol Tragor Ignác dr. múzeumi elnöknek kellett volna előadást tartani, de arra külföldi útja miatt nem vállalkozhatott. Így Kuzsinszky Bálint dr. lesz az előadó. — A dalegyesület az árvizKáro= sultakért. A Váci Dalegyesület most bo­csátotta ki meghívóit arra a nagyszabású művészhangversenyre és táncmulatságra, melyet október 18-án fog rendezni a Kúrián az árvízkárosultak felsegélyezésére. Az est műsorát itt közölhetjük: 1. Kétér Béla: Magyar vígjáték nyitánya. Előadja a szalon zenekar. 2. a) Jelige, b) Koschat A.: vVörti tó. Előadja a V. D. E. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Podhorányi József apátkanonok. 4. Erdei malom. Előadja a szalon zenekar. 5. Liszt: Polonaise, zongora-szóló. Előadja Török Szidike. 6. Magyar egyveleg. Előadja a V. D. E. 7. Kettős. Előadják Gács Rezső harmoniumon, Hangay Rupert zongorán. 8. Egyveleg Strausz Bőregér operettjéből. Előadja a szatén zenekar. 9. Sakespeare: Velencei kalmár-jának IV. felv. I. része. Előadja Gurszky Rezső. 10. Kétér Béla: Kárpáti visszhangok, csárdás. Előadja a szatén zenekar. 11. Bordalok. Előadja a V. D. E. 12. Mozart: AUa Turca, induló. Előadja a szatén zenekar. Az énekkart és az e célra szervezeti szatén zenekari Matzenauer Ferenc vezeti. A szatén zene­kar tagjai: Bertalan István (harmónium), Cseh Lajos (piszton), Gács Rezső (cselló), Gurszky Rezső (hegedűs), Hangay Rupert (zongora), Kemény József (vezető hege­dűs) Lázár Ottó dr. (vezető hegedűs), Mangult Iván (cselló), Gogola Aladár (üst, dob), Schmidt Tibor (hegedűs), Szent- györgyi Gusztáv (ütő hangszerek), Wolkó- ber János (vezető hegedűs) és Záborszky Árpáé (pordon). — Elment egy tanár. A főgimnázium­ból Baghy György világi tanárt elvitték katonának. Schandl Miklós igazgató úgy intézkedett, hogy a harmadik osztály veze­tését Rádv József k. r. tanár vegye át, az eltávozott tanár óráit pedig felosztotta a tanári kar között. — Kinevezésen. A m. kir. kereskede­lemügyi miniszter Mihalovics Ferenc pósta- és távírda számtisztet számellenőrré, a m. kir. kultuszminiszter pedig Biknicz István segélydijas számtiszíeí fizetéses számtisztté nevezte ki. — Vácon van az eKvitáció. A hon­véd lovasdandár tiszti lovagló iskolája az idén ismét Vácon van s most október elsején nyílt meg. Az ekvitáció parancs­noka Barintner Ernő őrnagy, lovagló tanára Szántó László százados, tagjai pedig Szukováthy Jenő, Depóid Miklós, Lövészy György, Siesse! Béla, Csenkey Géza, Botha József, Farkas Gyula, Eigen József, Pettkó Szandiner Tibor és Sier Frigyes honvéd- huszárhadnagyok. SzüniK a vörhenyjárvány. Leg­alább ezt mondják a városházán, a hol hivatalos statisztikát vezetnek a fertőző megbetegedésekről. Ezt pedig abból kö­vetkeztetik, hogy ma Vácon „csak“ 48 sarlachos beteget kezelnek (az eltitkoltak száma bizonyára több). Múlt hónap végén 32 vörheny-beteg volt, ehhez október ele­jétől 16 megbetegedésről jött hivatatos ér­tesítés. A múlt hónap hasonló szakában 28 betegbejelentés történt s ebből azt kö­vetkeztetik, hogy mert most jelentősen kevesebb a megbetegedések száma, igy a járványszünő félben van. — Teheneket hoznak Svájcból. A földművelésügyi miniszter ez idén hetven svájci tehén importálását engedélyezte Pestmegyének. A fajtiszta tenyészállatokat Cegléd, Ráckeve, Vác, Kalocsa, Bia gazda­népe közt osztották el. Nálunk Bárdos Ernő városi tanácsos agitálására tizennégy tehenet, a melyeknek ára darabonkint 1200 korona körül van, lehet elhelyezni az állat­tartó gazdáknál. Atélnásy pestmegyei állat- tenyésztési felügyelő vezetése alatt kedden nagy társaság utazik Svájcba a tehenek megvásárlására. Mindegyik község, a hol a tehenekből elhelyeznek, két képviselőjét küldi el, Vácról Bárdos Ernő és Nikitits Sándor utazik el a társasággal. Egyenesen Svájcba mennek és Simmenthal környékén veszik meg azt a hetven állatot, melyeket a pestmegyei állattenyésztés feljavítására kiszemelnek. A gazdákból álló vásárló társaság körülbelül 8—10 nap múlva tér haza. — FootballistáinK, ma, vasárnap Rá­koscsabán játszanak a bajnokságért. Hiá­nyozni fognak a csapatból a „nagy ágyuk“: Schultz és Herczog, a miért aztán féltik is csapatunkat a vereségtől. Itthon, a sertés­piaci pályán a váci munkástestdedző csapat az újpesti labdarugó ifjak csapatával, előtte a V. S. E. I. b) csapata a nyugati pályaudvar alkalmazottainak footballistáival mérkőzik.

Next

/
Thumbnails
Contents