Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-09-07 / 69. szám
Huszonhetedül évfolyam 69. szim. Vác, 1913. szeptember 7. VÁCI HIRLAI Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak. helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 50 fillér. Telefon-szám 17. Hogyan fizetjük az adót? Vác, szept. 6. Az uj adótörvények körüli harc egyenlőre nyugvópontra jutott és az 1909. évi VII., VIII., IX. és X. í.-cikkeknek elhalasztása törvényhozásilag is elintéztetett. Életbeléptek azonban a földadó-, a házadó- és az adókezelési törvények és különösen az utóbbi ismerete annál is szükségesebb, mivel ez egyrészt az egész adózó közönséget érdekli, másrészt, mivel több, az eddigi gyakorlattól lényegesen eltérő intézkedést tartalmaz. Az adófizetési határidők változatlanul maradnak s igy a négy egyenlő részletben, a naptári évnegyed első napjain (január, április, julius és október hó 1-én) esedékes adók a negyed év közepéig (február, május, augusztus és november hó 15-ig) fizetendők. A késedelmi kamat is változatlanul öt százalék, ámde mig a múltban eme kamat mindenkor (tehát egy napi késedelem esetén is) az egész évnegyedre számíttatott, az uj törvény szerint a késedelmes adózó csak a negyedév első napjától a befizetés napjáig terhelhető meg késedelmi kamattal. így tehát például a február 16-án teljesített fizetés alkalmával az adóhivatalok a hátralékosnak már nem 90, hanem csak 46 napi kamatot számíthatnak fel. A fizetési határidők pontos betartása annál is inkább előnyös, mivel a hátralékosok most már nem kapnak adóintéseket, hanem további nyol,c nap leteltével — tehát február, május, augusztus és november hó 25-én — már a végrehajtó teszi tiszteletét az adóhátralékosnál, hogy a lejárt adótartozás erejéig zálogoljon. Ezen eljárásért — a késedelmi kamaton kivül — két százalék behajtási illeték is fizetendő, még abban az esetben is, ha a hátralékos a tartozást a végrehajtó kezeihez lefizeti. Az eddigi gyakorlattól eltérően a végrehajtó a lefoglalt ingókról jegyzéket nem ad a hátralékosnak, hanem értesítést, mely csak a követelés összegét és címét tudatja az érdeklődővel. A zálogolás, transzferálás, árverés körüli eljárás nagyjában nem változik. Az adó- végrehajtás alól mentesek maradnak továbbra is a bírói végrehajtás alól mentesített ingók, ellenben a fizetés vagy ennek természetével biró illetmény az ezt terhelő IV. osztályú kereseti adóhátralék fejében korlátlanul lefoglalható. Emez intézkedés mindenesetre kellemetlenül fogja érinteni a 2000 koronánál kisebb fizetésű magánhivatalnokokat és kereskedősegédeket, kiknek adóit eddig rendszerint behajthatatlanság címén le kellett Írni. De kellemetlen lesz a munkaadóknak is a kétségtelenül nagy számban érkező fizetésletiltó rendelvények nyilvántartása, kielégítése. Igazságtalannak azonban emez intézkedés nem mondható, mert hisz tudvalevőleg a köz- szolgálatban levők adóit — tekintet nélkül a fizetés nagyságára — eddig is hivatalból levonták. Az első árverési napon a 100 koronáig becsült ingók már eladhatók, tekintet nélkül az értük kínált vételárra, holott a múltban az 50 koronán felüli becsértéküek az első határnapon csak a becsérték háromnegyed részén felüli vételár-kínálat esetén voltak elárverezhetők. Emez intézkedés az ügyek gyorsabb lebonyolítását célozza. A tulajdon igénykereset, ha a megindítás 15 napon belül hitelesen igazoltatik, az árverés megtartását általában felfüggeszti, de az egyetemleges fizetésre kötelezettek igénykeresetei halasztó hatállyal nem bírnak. Ily egyetemleges kötelezetségben állanak: a házastársak a terhűkre kivetett tőkekamat és keresetadóért, az örökösök a hagyatékot terhelő adókért, a társtulajdonosok a vagyonközösség terhére kivetett adókért, a közös üzlettársak a közös üzlet (foglalkozás) után kivetett adókért, a közös birtokosok a közös ingatlan után kivetett adóért. Az eddigi eljárástól eltérően tehát eme szavatosok igénykeresetei a végrehajtást nem akaszthatják meg és nem kell az adóhivatalnak például az igénylő feleség ellen külön is megindítania a végrehajtást. Üzletek szerződés utján való átruházása esetén az átvevő uj tulajdonos felelős az átruházott üzletből eredő köztartozásokért is, kivéve, ha az üzleteladás csőd folyamán történt. Az átruházónak az átruházás előtt esedékessé vált köztartozásokért való felelőssége azonban érintetlen marad. Ezen intézkedés természetes követ kez- ménye a kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló 1908. évi LVII. törvénycikknek, mert kétségtelenül megilleti az államot is mind az a jog, melyt emagánosoknak biztosit. A közigazgatási bizottság megszűnik fel- lebbviteli hatóság lenni és helyébe e bizottság kebeléből évenkint alakítandó adóügyi bizottság lép. Elnöke a főispán tagjai az adófelügyelő, az alispán, a tiszti főügyész és a közigazgatási bizottság választott tagjai közül kiküldendő négy rendes és két póttag. Hatáskörébe tartoznak a föld-, ház-, tőkekamat-, az I., II. és IV. osztályú kereseti adó, valamint a fegyveradó, hadmentességi dij, a szállítási és nyereményadó jogossága és mérve ellen irányuló felszólamlások. A felsorolt adónemek kivetése továbbra is adófelügyelőség, illetve a kerületi adószámviteli osztályok feladatát képezik, melyek a kivetési lajstromokat ezentúl is előre hirdetett 8 napon át közszemlére teszik. A felebbezési határidő azonban már nem a közszemlére kitűzött határidő lejártától számittatik, hanem az adóív kézbesítése, illetve — kézbesithetlenség esetén1 — a kézbesítésre irányuló kísérlet napjától. Az új adókezelési törvény értelmében ugyanis, mihelyt az összes adókivetési lajstromok elkönyveltettek, a megyei adószámviteli osztályok minden adózó részére adóivet kézbesítenek, mely az illető adózó főkönyvi számlájának összes adatait tartalmazza. Eme kézbesítést követő 15 napon belül megfelebbezhetők mindama adók, melyek kivetése nem bizottságilag történik és melyek felülbirálata a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának hatáskörébe tartozik. Az adókivető és adófelszólamlási bizottságok szervezete, a hatáskörükbe tartozó III. osztályú kereseti és a társulati adó kivetési módozatai változatlanul maradnak. A közigazgatási bíróságnál emelhető panaszjog természetesen szintén megmarad. A felebbezésnek halasztó hatálya nincs a pénzügyigazgató azonban a végrehajtási eljárást a múlt és folyó évi adó közötti különbözeire a felebbezés eldőltéig felfüggesztheti. Kamattérítés sem előre fizetés, sem adó- visszatérités esetén nem jár. A múltból származó kamattéritési igény a múlt év végéig azonban érvényesíthető. A hátrálékok öt éves elévülési ideje változatlan marad, ugyanennyi idő alatt követelhető vissza — az eddigi három év helyett — a tévesen lefizetett vagy illetéktelenül beszedett összegekből előállott túlfizetés is. Szolgálatot vélünk tenni az olvasó és egyben az adózó közönségnek e rövid ismertetéssel, melynek figyelemmel kisérése talán sok fölösleges reklamációtól fogja megóvni őket. Miért hallgatnak a városi képviselők? (Levél a szerkesztőhöz.) A Váci Hírlap múlt vasárnapi száma igen helyesen ostorozza városi közgyűlésünk némaságát. Sehol az országban, egyetlen [közgyűlést teremben sincs annyi hallgató Moltke, mint Vácon. De én talán meg tudom mondani, mi okozza a hallgatást? Egyedül a képviselők tájékozatlansága és ezzel járó készületlensége. Ezért első sorban megszüntetendőnek tartom a mai rendszert, hogy a közgyűlést megelőző huszonnégy órával kézbesítsék ki a közgyűlési tárgysorozatot. Egy évben négy rendes közgyűlést tartunk, a bizottságok, a tanács két héttel előbb elkészülhetnek a letárgyalandó ügyekkel s egy héttel a közgyűlés előtt adják kezeinkhez a tudósítást, hogy miről lesz szó a gyűlésben. Ha pedig sürgős ügy akad, vagy a bizottságok megkésnek, a közgyűlés tárgysorozata mégse késsék, hanem vegyék fel azokat
