Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-01-26 / 7. szám
Huszonhetedül* évfolyam 7. szám. Vác, 1913 január 26. VÁCI HÍRLAP PoliíiKai lap, megjeleníti szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. A vidéki városok Közművelődése. III. Irta : KISPARTI JÁNOS. Az egyes városok közműveltségének fokmérői elsősorban azok az intézmények, a melyek mint az országos közműveltség megteremtésének szervei működnek azokban a városokban ilyenek a közigazgatásnak mindenneműjintézménye, mint a közműveltség kifejlődhetésének feltételei, a különböző nevelőintézetek, iskolák és mindennemű intézmény, amelyben országosan szervezett oktatás van. Ezekről, mint a közműveltségnek az egyes vidékekre, városokra jellemző különleges szerveiről itt nem szólunk, épen országos szervezetüknél fogva. A vidékekre, vidéki városok közműveltségére különlegesen jellemzők azok az egyesületek, a melyeket az illető városok i kultur szükséglete teremtett. Ezeknek az egyesületeknek a működése lesz a fokmérője annak, hogy mennyivel járul valamely vidéki város az országos közműveltség nemzeti jellegének kidomboritásához. Ebből következik, hogy vidéki városokban a nemzeti kultúra szempontjából csak olyan egyesületeknek van jogosultságuk, a melyek valamely irányban e kultúra jellegzetességének kiépítéséhez hozzájárulnak, a melyek észreveszik és kijelölik a működési kört, a melyben az egyetemes közműveltség elemeivel rendelkező különböző iskolákat végzett egyének tevékenységüket az emberi kultúra érdekében hasznosan kifejthetik. Az ilyen egyesületek tehát nem kevésbbé szolgálnak országos, mint helyi érdeket; mig egyfelől e helyi közműveltség szervei, másfelől e közműveltség eredményeit, értékeit viszik az egyetemes nemzeti műveltség értékei közé; mig egyfelől feltételeket szolgáltatnak egyéniségek kifejlődéséhez, az egyének műveltségének gyarapításához, másfelöl a művelt egyének munkásságáthozzák kapcsolatba a nagy nemzeti munkával; mig egyfelől *a nemzeti közműveltség szerveinek munkáját segítik, támogatják, másfelől ezt a munkát folytatják az intézményeken kívül s teszik ezáltal azok fáradozásait eredményesekké a társadalom számára. Amint magának az egész nemzetnek kötelessége a közműveltségnek országos szerveiről gondoskodni, épen úgy nemzeti öntudatunk sugalta erkölcsös meggyőződésből fakadó kötelességünk a városok közműveltségét előmozdító és fejlesztő olyan egyesületek munkásságának támogatása, a melyeket e városok különleges kulturszűkséglete hozott létre. Amint naivságnak és hiú erőlködésnek kell minősítenünk minden törekvést, a mely vidéki városokban egyesek személyi kultuszának emelésére alapit egyesületet, épannyira tiszteletreméltónak kell-ártanunk minden olyan fáradozást, a mely a helyi közműveltség növelésével a nemzeti kultúrának tesz szolgálatot. A vidéki városok kulíuregyesületeinek működése mutatja e városok közműveltségét, de nem méri az egyesek műveltségének értékét. Ezt nem is teheti. Az egyesek, amennyiben egyéniségek túlnőnek minden egyesület keretein. Ez azonban nem jelenti, hogy a városok kulíuregyesületeinek tagjai az átlagok soraiból kerülnek, mert minél értékesebb valakinek az egyénisége, annál jobban érzi, hogy neki is részt kell venni a közös zászló alatt folytatott munkában. A mint művelt embernek nem a divat hóbortjainak és szeszélyeinek hódoló, beteges ambíciókban és túltengő hiúságban leledző embert tartunk, épp annyira nem tartjuk méltatlannak még a legértékesebb egyéniségekhez sem, hogy egy társadalomnak, egy városnak vagy egész nemzetnek a műveltségét célzó közös munkában részt vegyenek. A vidéki városok kulíuregyesületeinek 1 első rendű feladata a különleges helyi mű- j velíség értékeinek felfedezése és azoknak ! a nagy nemzeti kúltürértékek közé ..való beiktatása, de nem egyedüli feladata. Nincsen Magyarországnak az a vidéki városa, a melynek történeti életében annyi értékes, különleges momentum vetődnék felszínre, hogy annak kizárólagos tanálmányozása kilökhetné egy kulturegyesüleí munkaprogramját. E munkája) mellett csak akkor felel meg céljának, hogy egy város közműveltségének ebben szerve lehessen, j ha az egész nagy nemzeti kuiturkincsnek minél szélesebb rétegekben való elterjedését is elősegíti. Maga a kultúra fogalma is felteszi a több oldalúságot, az emberi léleknek több oldalú kiképzését, illetőleg fogékonnyá tételét. Így lesznek csak a vidéki kulturegyesületek a nemzeti műveltségnek helyi központjai. Hogy ilyen helyi kultur központok létesítésének milyen nagy fontossága van épen napjainkban politikai szempontból, azt most nem fejtegetjük, de utalunk arra, hogy a műveltség fejlesztésével, illetőleg terjesztésével a fejlődő egyéniségek együttérzését érjük el, hogy a műveltség tüntetheti csak el a társadalmi válaszfalakat. A tisztánlátás, a hangzatos jelszavak elől való kitérés, erkölcsös meggyőződés csak a műveltség mindent bevilágító fáklyája mellett terjed. Ha van nemzeti vagy társadalmi kulturfeladat, akkor a nemzet vagy egyes társadalom tagjainak érzésben, gondolkodásban való egyesítése a legfontosabb kulturfeladat, ha valahol,akkor Magyarországon, ha valamelyik városban, épen itt Vácon, a hol a társadalmi rétegek és erők szétdarabolása feltűnően nagy. A vidéki városok közműveltségének megteremtésében tehát a kulturegyesületek a társadalmi rétegek és erőknek a műveltség terjesztésével eszközlendő egységesítésével, socializáíásával működhetnek közre első sorban. De fontos feladatuk az is, hogy a különböző forrásokból táplálkozó szellemi áramlatokkal* szaturált művelődés irányát a történeti fejlődés medrébe tereljék, abban megtartsák. A mi nemzeti műveltségünk történeti fejlődés eredménye; faji, történetileg fejlődött nemzeti szellemünk maradandó értékeinek foglalata. Ennek a történeti tudatnak a kialakítása óvhatja meg tehát nemzetiségünket az internacionális áramlatokkal szemben. Ezért fontos, hogy vidéki városokban múzeumok mellett egyesületek legyenek. A történeti tudat értékelheti csak igazán a múltat, az jelölheti kishelyesen a jövő fejlődésének útját. Erre kell törekednünk, ezt kell tennünk ; mert: Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha ezt kivittük a mély siilyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához ; Köszönjük elet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! Két iró üdvözlése. A Váci Járási Közművelődési Egylet közgyűlésének 1912. dec. 16-iki határozata folytán az elnökség Bérezik Árpádot és Rákosi Jenőt az alábbi levelekben üdvözölte életük 70. évének fordulóján.tKözéle- tünk e két kimagasló férfia meleghangú levélben köszönte meg az üdvözlést. Közöljük az üdvözlő, valamint a köszönő leveleket: Mélíóságos Bérezik Árpád úrnak ny. min. tan. a szí. Istvánrend kiskereszíese,- a Li- pót rend lovagja,- a III. oszt. Vaskorona rend tulajdonosa,- a Tud. Akadémia,- a Kisfaludi Társaság- és a Petőfi társaság tagjának. A Váci Járási Közművelődési Egylet közgyűléséből üdvözli Méltóságodat 70. esztendejének évfordulóján. Hódolattal teljes tisztelettel és szeretettel hajíjunk meg mindannyian elismerésünk zászlaját az előtt az író, közművelődési vezérférfi és hazafi előtt, aki életének minden idejét hazája, nemzete és a társadalom javára értékesítette. Tartsa meg az Isten Méltóságodat még sokáig jóegészségben, hogy még sok értékes munkát végezhessen. Vagyunk kitűnő tisztelettel és hazafias üdvözlettel Arczfalvi Anna Ivánka Pál titkár. főszolgabíró, a V. J. K. E. elnöke. Mélíóságos Rákosi .Jenő főrendiházi tag úrnak, a Tud. Akadémia,- Kisfaludi- és Petőfi Társaság tagjának. A Váci Járási Közművelődési Egylet f. hó 16-án tartott közgyűléséből üdvözli Mél-
