Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-07-09 / 52. szám
HuszonhetediK évfolyam 52. szám. Vác, 1913. julius 9. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 50 fillér. Telefon-szám 17. A győri vereség. (A V. S. E. Győrben.) Vác, julius 8. A mit előre sejtettünk, valóra vált. A Váci Hírlap sürgönye vasárnap este a város minden sportérdeklődőjének tudomására hozta: a váci sportegyesület football-csa- pata a győri Egyetértés labdarúgó csapatától 4 :2 arányban vereséget szenvedett. Ezt ma már mindenki tudja Vácon s ezzel azt is, hogy Vác az öt legjobb vidéki csapat közül kiesett a bajnokságért való küzdelemből. Nem váratlan vereség ez, mert mindenki tudta a football-hivők közül, hygy Győrnek olyan elsőrangú labdarúgó csapata van, mely felér a budapesti első- osztályúak nívójával. A^it keresne ott a fiatal váci csapat, mely, szinte csoda, hogy eddig is felvitte! És hogy 4:2 arányban vesztett, az még a legbenfentesebb fooí- ballisták előtt is meglepetés volt: Győrtől nagyobb győzelmet vártak. Ez a meglepetés mutatja a mi derék, jó csapatunk önzetlenségét. Elérték a pestvidéki bajnokságot, ez is több, mint a mennyit remélhettünk. Többet nem is várhattunk s addig nem is várhatunk, mig olyan gyártelepek nem lesznek Vácon, mint Győrben, a hol, nem mondunk sokat, ezer otballozó közül válogatják ki a tizenegy legjobbat. Minthogy a mérkőzés lefolyása érdekli footballistát és nem footbaliistát egyaránt, nagy vonásaiban itt adjuk: A biró pontban 3A5 órakor kezdette a játékot. A győriek gyermekünnepélyt tartottak s állítólag ezért volt alig ezer főnyi közönség a waggongyár pályáján (A be- bevéíel 300 korona volt egészben!) A vezető gólt Győr szerzi meg a 12-ik percben s ez volt a hat esett gól között a legszebb, Védheíeílen is volt. Ezután a mérkőzés javában a középen folyik, a 26-ik percben a győri kapu előtt vannak mieink és sikerül közelről Herczognak kiegyenlíteni. A váciak közt nagy az öröm, a győriek szidják a bírót. A 32-ik percben esik a legérdekesebb gól. László remekül védi a labdát, melyet az ölében tart. Kanyaurek győri center megpróbálja kirúgni, de oly durva, hogy Lászlót arcon, majd mellen találja cipőjével. A biró odasiet, e pillanatban a magyarázó, izgatott kapusunk ölelő karjaiból Kanyaurek a kapuba rúgja a labdát. A biró megítéli a gólt. De nem sokáig örvendhetnek a győriek, mert a 36-ik percben már Stáhl adja be gyönyörűen a középre a labdát és azt Schultz védhetetle- nül az ellenfél kapujába juttatja. A mérkőzés első félideje pont akkor végződik, mikor Hochmayer a siker legszebb kilátásaival a a győri kapu elé adja a labdát, de a biró füttyje a félidőt jelzi. Erről a 45 percről meg kell állapítani, hogy Vác és Győr teljesen egyforma ellenfelek voltak. A néző közönség győri része csapatának folytonos győzelméhez van szokva s megrettenve látta a mieink remek munkáját. Mi pedig kezdtünk bízni a győzelemben! És mily csalódás következett! Azt hittük, a mit eddig minden mérkőzés igazolt, hogy a váci csapat a második félidőben mutatja meg erejét. Ellenkezőleg történt: Győr játékosai minden tudásukat j összeszedték, Vác összeroppant, nem ismertünk rá. Az első félidő 2:2 volt, a mi játékosaink tovább nem bírták. A második félidő negyedik percében tomboló lelkesedés közt kapjuk be a harmadik gólt, de a győriek rémesen drukkolnak, hogy megint egyenlítünk. Nem volt okuk rá. Egymás után jön Vác ellen a korner és Lászlónak ugyancsak sok a dolga. A játék igy javarészt a mi térfelünkben folyik, mert legjobb játékosaink mintha minden tudásukat elfelejtették volna. A 18-ik percben kapjuk a negyedik gólt. Most azután úrrá lett a győri publikum. Tudta, hogy a két gólt nem bírja már a váci csapat behozni, hát — gúnyolódott. Állandóan csak a mi játékosainkra kiáltoztak a lehető legizléstelenebbül azok a bátrak, kiknek egy szavuk sem volt, mikor a félidő egyenlő arányt mutatott. Mert akkor meg voltak dermedve a vesztés rémétől. Azért a mi fiaink még eljutottak a győri kapu elé, melynél a 23-ik percben és a következőkben izgalmas játék ment. Háromszor egymás után a kapus csak kornerre tudta menteni a labdát s igazán a fejvesztetíség az oka, hogy gólt nem értünknél. Lanyha játék, de a győriek nagy fölénye mellett megy tovább a mérkőzés, nem is izgulunk már, mert hiszen, megnyugtatjuk magunkat: úgy jöttünk ide, hogy veszteni fogunk.és ez most egészen bizonyos. A győriek gúnyolódásai közt jelzi Havas biró, a ki pártatlan volt, a mérkőzés befejezését. Az egész kilencven percre az a véleményünk, hogyha a váciak oly összmunkát végeznek, mint Kecskeméten, feltétlenül mienk a győzelem. De ez lehetetlen volt. Győrnek nem csak elsőrangú játékosai vannak, de ezek közt nem egy van, a ki nemzetközi mérkőzésnek válogatottja volt. Vácnak igazán „pechje“ az, hogy az első mérkőzésnél velük sorsolták össze. A vasárnapi győri meccs azonban megmutatta, hogy hol kell keresni a legjobb vidéki magyar csapatot. És az elfogult győriek mondták a legszebb elismerést a váci football haladásáról, hogy a fiatal váci sportolókkal csak igy tudtak végezni, mikor ők nagy arányú győzelemhez vannak szokva. A Váci Hírlap kézbesítése. Az uj évnegyed kezdetén tisztelettel kérjük előfizetőinket az előfizetés megújítására. Azt hisszük, bizalommal kérhetjük. Az utóbbi időben úgy megszaporodott előfizetőink gárdája, hogy a várost két kézbesítő kerületre kellett osztani s ezzel az a régi kívánság is teljesedésbe ment, hogy újságunk számait minél korábban kézhez kaphassák olvasóink. A lap kézbesítésénél minden kívánságot szíveskedjenek akár telefonon, akár levelezőlapon ! a kiadóhivatallal tudatni, mert minden panaszt orvosolni akarunk. Én meg én. (Szatíra.) Irta; Raj Dánőor. Én : Nos, maradj nyugodtan és hallgass rám. Régen nem beszélgettünk. Mink, igy ketten, egészen jó barátok vagyunk, bár te untalan sarkamban vagy és még a legjobb cselekedetemet is elítéled. Mi az ördög vagy te tulajdonképen ? Jó, vagy rossz szellem ? No, mindegy! Most van egy szabad pillanatom, hát csevegjünk. Ma hajlandó vagyok a mellemet verni, mondván- hogy : Mea culpa, de azért azt mondom, hogy jóindulattal kezeld a dolgomat, mert csak úgy adok igazat neked. én : Milyen különösen kezded! Véleményt vársz és kikötéseid vannak! Azt akarod, hogy beszéljek és már előre betömöd a számat! Hát ezt én nem vállalom! Vagy, én vagyok a lelkiismeret, vagy te! Nos? Én: Világértsem! Csak maradj te annak, mert én ilyen intrikus szerepre nem vállalkoznék. Hidd el, hogy nagyon csúnya dolog ez a te, hogyis mondjam csak . . . mesterséged! Te egyszerűen befurakodsz az ember bensőjébe (már a lakás tekintetében is különös az Ízlésed!) és minden tettünkre ráfogod, hogy helytelen volt. Hát van rád szükség egyáltalán? én: Van. Nélkülem nem tudnátok kü lönbséget jó, vagy rossz között, vagy ha tudnátok is, de nem értékelnétek a jót kellően és nem látnátok a rossz nagyságát. Általam ijedtek meg a tett súlyától s általam élvezitek a jó gyönyörűségeit. Én: Látod, ez az utóbbi nem igaz! Én nem emlékezem arra, hogy te valaha, valamit jónak mondtál volna ! én: Erre majd egy kérdéssel felelek: Tettél te már abszolút jót — tehát minden mellékes, önző és hivalkodó gondolat nélkül, pusztán a jó tett fenségességéért — világéletedben ? Én: Hát, izé . . . nem tudom . . . azaz, hogy igenis tettem, épen úgy, mint mások, a kiket példának állítottak elém! én: Hát ide lyukadtunk! Tudd meg hogy az a jóság, a miről más is tud, az nem az igazi! Az azért van téve, hogy lássák, azok farizeusok, a kik kiállanak az utca szegletére, a mellüket verni ! Az igazi jót csak én tudhatom, a ki bennetek élek! Én: Tehát akkor nincs jó ember a világon ?
