Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-07-09 / 52. szám
én : Én még egyet sem találtam ! Én : Látod, ez azért van, mert . . . mert nem érdemes jót tenni! én : No, no! Ez talán egy kicsit erős lesz! Én: Nem! Én ezt meggyőződésből mondom ! Nem akarok mindennapi példákkal előhozakodni, hiszen azt te is tudod, hogy milyen hálátlanok azok az emberek, a kikkel jót tettek. Tudod, hogy a fiú sohasem hálálja meg a nevelésében kimerült szülők sok esztendei áldozatát, avagy a tehet- ségtnlen szülők élősködésél is láthattad az önerejéből tényezővé lett fiukon. Tudod, hogy mily előszeretettel igyekezünk a mi állítólagos jótevőnket, az államot becsapni, holmi adóalanyok eltitkolásával s viszont az a jó állam minő kéjjel markolja meg a vesénket, mikor nem is várjuk és a jólétünk hangzatos cégére alatt, vámpír módjára kiszívja belőlünk azt a pénzt, amit talán csalafintasággal szereztünk, de a mit akkor épen egy humánus intézmény létesítésére akartunk adni, hogy majd annak az intézménynek az adminisztrációja nyelje el a garasunkat, vagy ha mégis jutna belőle a kimondott célra is, hát akkor az az istápolt, mikor kimegy a humanitás kezéből, eléd álljon az utcán egy vörös kendővel és az arcodba ordítsa, hogy most már neki joga is kell, mert különben lenyel téged és az egész humanitást! én: Nagyon eleresztetted a gyeplőt, maradjunk csak nálad. Egyelőre, magadról van szó. Én: Kénytelen voltam vele, mert meg akartalak győzni. És mintha máris gyengébb lennél! én: Tévedsz! Azt semmivel sem fogod bebizonyitani, hogy nem érdemes jót tenni, mert hiszen nem magában a jó cselekedetben, hanem annak a hatásában van. az érdem! Én: Jó. Elmondok egy jó cselekedetein hatásával együtt. én: Hallgatom. Én: Jómódú, idős agglegény minden értékét pénzzé téve, elhatározta, hogy a még hátra levő éveit a szentföldön tölti el s ha úgy kerül a sor, hát ott érje őt a mindent kiegyenlítő vég, a halál. Falujában volt egy nagyon szegény és nagy családu házaspár. Mielőtt útra kelt volna emberünk, hogy jót tegyen s hogy a szent útra egy kis malasz- tot is vigyen, a házát és jó darab kertjét rátestáita a szegény családra. Csendben, senki tudtával, tette ezt és jóleső örömet érzett felette. Elindult a nagy útra. Még nem ment messzire és a végzet, vagy a véletlen okozta, hogy eltörte a lábát. Eltörte alaposan és véglegesen. Visszaviíetíe magát a falujába. És ott akart meghúzódni a szegény embernél, akinek a házát ajándékozta. A szegény ember eltagadta, hogy valaha ismerte volna emberünket és nem engedte be a saját hazába! Még a pénzéért sem engedte be, mert az volt a vélekedése, hogy még bottal sem lehet agyonütni emberünket, már pedig ha több a nap, akkor a kolbászka kevés! És emberünk az ut szélén halt meg. Hát van érdem ennek a jótettnek a hatásában? én: Értem, nincs benne, de hiba az van! Én: Hiba ? én: Az! Még pedig olyan hiba, amely elveszi a jótett értékét, tehát a hatásában is ellenkező eredményt szül! En: Ez a felelet meglep! Nem értem, hogy mit lehet itt hibának nevezni, mert hiszen, hogy az ember odaadta a házát annak a másiknak, az elvitázhaíatlanul jó cselekedet volt! Hogy a másik nem fogadta be őt, az több mint hiba, az rut hálátlanság ! én: Igaz! De most én kérdezek valamit. Mond meg azt, hogy miként lett volna ez a jó cselekedet, minden megkívánható eredményével, tényleg jóvá ? Én: Hogy miként? Hát... hát akkor, ha az emberünk elment volna a szentföldre. én: Ez az! De nem ment el, hanem eltörte a lábát! És ezzel mindent elrontott! Mért törte el a lábát ? Jegyezd meg magadnak, hogy oda sohase menj vissza, ahol jót tettél, különösen akkor ne, ha eltöröd a lábadat! Én: Megyjegyzem. De erre nem lesz szükségem, mert . .. mert én egyáltalán nem fogok jót tenni! — Az első Mi Atyánii. Vasárnap délelőtt nagy közönség jelenlélében folyt le a Karolinának, az örök irnádás kápolnájának felszentelése. Jung János f. püspök vezetése alatt nagy körmenet indult harangzúgás között a Gasparik-átca felé s a ménéiben ott voltak a káptalan összes tagjai, Zádor János dr. polgármester, a szení- Antal nőegylet hölgyei, a kongregációk és és a legényegylet zászlajuk alatt és igen nagy ájtatos közönség. A szertartások a kápolna kapujában kezdődtek, mely később felnyílt s a segédpüspök egyházi és világi kíséretével bevonult. Alig a szentelés tartott, a nagy közönség érdeklődve gyönyörködött a remek alkotásban. Később Jung püspök az oltár előtt ünnepi beszédet mondott s mindjárt első szavai hódolat volt a megyés főpászíor iránt, ki a vallásosság növelésére és a magyar nőnevelésnek ily fejedelmi bőkezűséggel áldozott. Lelkes szavakkal kérte az Isten áldását a grófpüspökre, kiért, hogy nemes céljait megvalósíthassa, fogja az első vér nélküli áldozatot az oltárnál bemutatni. Megható volt, midőn felszólította az összes jelenlevőket, hogy a felszentelt templomban együtt mondják el az Úr imáját. Ezután csendes mise következett, mely alatt dr. Szlachányi Béláné, Erii Gábor és Kozeluha Sándor Szepessy László alkalmi verseire irt énekeket adtak elő. A mise végén ünnepi áldást kapott a jelenvolt áhffaíos közönség. Ezzel véget ért a szentelési szertartás, a kis kápolnában ismét meghúzták a harangot és a körmenet visszatért a székesegyházba. Hétfőtől kezdve egész nap nyitva áll a felszentelt kápolna, melyet igen sokan látogatnak. Kora reggel naponta mise van, amit rendesen Gossmann i'erenc segédpüspök mond. — Az uj ref. refttor. Kazár Árpád halálával megüresedett a váci református egyház rektori állása, melyet most töltött be a gyülekezet. Csak egypáran pályáztak a tisztességes jövedelmű állásra s a hívők megnyugvására szépen, csendesen történt a választás. Kurdi Béla foglői ref. lelkész, Vác szülötte ajánlotta Fekete Kálmán dunapataji ref. tanítót, akit aztán a váci egyház tagjai meghívtak a helybeli rektori szék betöltésére. Fekete Kálmán igy tehát meghívás utján lett váci rektor. Az uj rektor még fiatal ember, 28 éves, nős, családos, aki kellemes szép hangja mellett kitűnő orgonista s gyakorlott, jó tudású zongorajátékos. Állását szeptember 1-én foglalja el. — JanKovich miniszter Vácon. Jankovich vallás- és közoktatásügyi miniszter az ország minden részén megnézi a gondozása alá tartozó intézeteket. Mint értesülünk, a miniszter e hó 12-én, szombaton Vácra érkezik s úgy az elemi, mint a polgári iskolákat, valamint a főgimnáziumot megszemlélni. E két utóbbi dolgában valószínűleg szót ejtenek a várva-várt építkezésekről is. A miniszter a grófpüspök vendége lesz. — Győr jön? A váci fooíballisták nem nyugszanak meg a vasárnapi győri levere- tésben. Ezért tegnap távirati úton fordultak a győri Egyetértés fooíbali-csapathoz, hajlandók-e revánsra kiállani ? Eddig még válasz nem érkezett, de ha jönnek, e hó 13-án, vasárnap a Pokol szigeti pályán lesz Vác és Győr nagy érdeklődésre számot tartó újabb mérkőzése. — A villamos vasúi megváltása. A tegnapi értéktőzsdén nagy kereslet indult meg a Phoebus részvényekért, mert hire terjedt, hogy a máv. megváltotta a vác— budapesti villamost. Ez a híresztelés azonban korai. Az Est is megerősíti értesülésünket illetékes helyről szerzett köveíKező információjával: ■ — Az a itir, mintha a máv. és a Phoebus között folyó tárgyalások már eredménnyel befejeződtek volna nem felel meg a valóságnak. A tárgyalások még mindig folyamatban vannak. A máv. törekvése az, hogy megszabaduljon ama kötelezettsége alól, hogy naponkint 72 járaatot tartozik a vonalon indítani, a mit a vállalatnak nem tud rendelkezésére bocsátani. Hogy e célját hogyan éri el, arra vonatkozólag még nem történt döntés. De az semmikép sem fog megtörténni, hogy többet adjon érte a máv., mint a mennyi a vasút belső reális értéke. Az egész vasút beruházásokkal együtt körülbelül tiz millióba került. Hátha a máv. átveszi a vasutat, úgy ennél alkalmasint kisebb összeget fog érte fizetni, mert a bérbevétel ellenértékének csak úgy van reálitása, ha a máv. olcsóbban és a megváltási időhatár előtt juthat a vasút birio- kába. Arról azonban, kogy 50 éven át 470.000 koronát fog fizetni a máv., beszélni sem lehet. — Váci Vampir. A jövő héten a váci újságok száma ismét megszaporodik.: most jön a helyi élclap, a Váci Vampir. Kökény László a szerkesztője, Haraszti Ernő, Raj Nándor és Szepessy László a főmunkatársai. Ők négyen annyi ötletet, jó kedvet képviselnek, hogy bizton számíthat a vicces újság népszerűségre. Végh Guszti, ez az ötletes rajzoló fogja az élclapot illusztrálni s már első plakátja, mely az újság jövetelét bejelenti, nem csak feltűnő, de kedvesen ötletes is. Szívesen várjuk a lapot és melegen ajánljuk a váci lelkes gárda alkotását publikumunk pártfogásába! — Az érettségi vizsgáltat eltörliK. Úgy hírlik, hogy az idén volt az utolsó érettségi vizsga. A közoktatásügyi minisztérium ugyanis törvényjavaslatot készített az érettségi vizsgák eltörléséről. Ezek helyett fölvételi vizsgák lesznek az egyetem különböző fakultásain és más főiskolákon. A törvényjavaslatot a kormány még ez évben letárgyaltalja.
