Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-12-22 / 99. szám
2 VÁ C I H I R LA P azt a tollat, mellyel a megyés főpásztor a páratlanul nagyjelentőségű okmányt aláírta, örök megőrzésül a városi múzeumnak ajánlotta fel. Mi van a szerződésben ? Egyezségi okirat címet viseli az az okmány, melyet szigorúan bizalmas írásként őriztek eddig s a Váci Hírlap révén most kerül először a nyilvánosság elé. Bevezetőül a váci püspökség nevében gr. Csáky Károly, a váci id. székeskáptalan nevében Jung .János nagyprépost elismeri Vác város közönségének kizárólagos és korlátlan tulajdonjogát a vásártér és ezzel összefüggő területekre, melyek részletezve vannak feltűntetve s körülbelül 48—49 kát. holdnyi terjedelműek. A püspökség és a káptalan teljes tulajdonjoggal átruházzák a város közönségére Vác területén és a váci Dunaszakaszon gyakorolható sorompó vámszedési jogot, révvámszedési jogot, az országos- és hetivásárok tartási jogát, az ezeken szedhető helypénzszedési jogot, egyszóval az összes királyi kisebb haszonélvezeti jogokat. A püspökség és a káptalan lemondanak arról, hogy a város az italmérési jog kártalanítása fejében kiutat 199,235 K 12 fii. tőkéből 7350 koronát évente fizessen. A regálékártalanitási összegből 15,485 K 12 fill Vác várossá! illeti, a fenmaradó nagyobb részt a püspökség és káptalan kapja, mely utóbbi 27,273 K 75 fillért kap az összegből. Vác városa évenkiní összesen 19,637 K-t fog fizetni a rórn. kát. iskolákra, felsővárosi plébánia lakás javítására (350 K) a kántor lakbérére (600 K.) Ezt a szolgáltatást azonban részben, vagy egészben joga lesz megfelelő tőke lefizetése mellett a város közönségének megváltani. Ha a róm. kai. iskolák felekezeti jellege megszűnnék, l akkor a 19,637 K helyett 9278 K-t tartozik fizetni. A továbbiakban teljes tulajdonjoggal átadja a budapesti főút 52 sz. alatt levő iskola-épületet Vác városa a r. kát. hitközségnek, de ha az egyház iskolafentartási kötelezettsége és joga megszűnnék, az épület ismét a város tulajdona lesz. A város közönsége elismeri a váci róm. kát. hitközségét tulajdonjogát a vörös- kereszt soron levő imatérre, az alsóvárosi temetőre és sirásóházra, a felsővárosi és középvárosi temetőkre. Ha azonban ezek a temetők a város fejlődésének valamikor útját állanák, joga van más temetőhelyet a város közönségének kijelölni, mikor is a mai temetők minden külön szolgáltatás nélkül a város tulajdonába szállnak vissza. Végezetül köteles a város a Rákóczi-téren emelendő templom céljaira alkalmas területet kijelölni s a vásártéren 900 négyszögölet adni iskolának teljesen díjmentesen. Megengedi a város, hogy mig a vám tulajdonát képezi, addig a váci püspök, a székeskápíalan tagjai, azok alkalmazottai és cselédei teljes vámmentességet élvezzenek és a partbért, melyet eddig a püspökség fizetett az államnak, a város magára vállalja. Az egyezségi okirat kötelező ereje az egyházi, törvényhatósági és kormányhatósági jóváhagyás után nyer életet. A szerződő felek illetékkiszabás szempontjából kölcsönösen megállapítják, hogy Vác város közönsége javára átruházott jogok értéke 15,000 koronát képvisel. Az aláirt okirathoz úgy a grófpüspök, mint a székeskápíalan levele van mellékelve. A káptalan „szeretett városunk jóirányú fejlődése iránti legmelegebb érdeklődése“ indokolása mellett fogadja el a szerződést. ! A megyés püspök „megnyugvással és jólVác középkori emlékei. A krónikások egykorú feljegyzéseiből tudjuk, hogy /. Géza. király a Salamon király hadserege í072-ben aratott mogyoródi diadala emlékére díszes templomot épített a Boídogasz- szony tiszteletére. Mikor 1077. évi április hó 25-én meghalt, kívánsága szerint ebben az általa épített székesegyházban is temették el. Az is ismeretes, hogy a Szí. László király ennek a templomnak a belső részét nagy áldozattal feldíszítette. A tatárok 1231. március 17-én ebben a templomban találták Vác és vidéke lakosságát; a mikor is a menekülőket felkoncolták, a templomokat pedig elpusztították. Minthogy az Árpádok idejében Magyarországon a románstílus dívott a templomok építésénél, valószínűnek látszott, hogy ez a templom is kőríves volt; a régi vár helyén épen ez év Őszén végzett ásatás kétséget kizáró bizonyítékot szolgáltatott erre a feltevésre. U. í. egy román Ízlésű kőoszlop fejezetet ábrázoló szen- teltvíztartó-kehely töredéke és egy szintén román- korbelí turbán alakú díszítmény töredék került elő a Ferencrendíek kertjében a munkások csákánya alól. (Első szoba III. szekrény 600., 602. és ói4. sz.) Igaz ugyan, hogy a tatárjárás után Vancsay István püspök újra fölépítette a Boldogasszony templomát, de az nem valószínű, hogy ezt kőríves stílusban állította fel, mert a XIII. század közepén már nálunk is a csúcsíves stílus váltotta fel a rövid vírágzású román stílust. Ugyanez alkalommal több csúcsíves korbelí faragott kő is került felszínre, de ezek a fejlettebb csúcsíves korra vallanak és így valószínűbbnek latszik, hogy Báthory Miklós püspök építkezéseiből valók. (Épen azért ott fogunk j róluk megemlékezni.) j Városunk és vidéke igen gazdag középkori j éremleleíefcben. Az első Árpádkor! királyoknak | (Szí. 1st'bán, '■Péter, Aha Sámuel és L Endre) j mintegy 200 érmét találták í903-ban a Bukí- ; sziget irányában fekvő Darányi Ferenc szíjgyártó tulajdonát tevő szőlőben egy darab öntőröggel együtt egy cserép fazékban. IL Endrének egy ritkább ezüstérmét találta Perczíán Gusztáv a városhoz kőzelfekvő bácskai szőlejében. IV, Béla és V, Isthán érmei közöl több példányt találtak a város belső területén, mikor a csatornázás munkái folytak. V. Istdán és Kun László egykorú hamisítványai nagyon gyakoriak. Ez abban leli a magyarázatát, hogy az Árpádkor! királyok pénzverője Esztergomban volt és az odateíepített olasz pénzverők itt a szomszédban igyekeztek túladni rézbe vert ezüstpénzeíken. A hazánk területén a XII. és XIII. századok folyamán forgalomban volt lrísachí érmek nagy mennyiségben kerülnek elő vidékünkön. A szomszédos Szód község határában két ízben találtak egy-egy köcsöggel közel félezer darabot. (A Harmadik szoba III. táriájában Í87. különböző példány van belőlük kiállítva.) A vegyes-házbelí királyok korából is van kí- scbb-nagyobb éremleletünk. Különös érdeklődésre tarthat számot Károly Róbert királyunknak egy tán unikum számba menő Buda város érme. A múzeumunkban őrzött középkori emlékek eső föpászíori örömmel“ fogadja a szerződést, vállalja az aláirást, egyben „a fontos kérdésben oly példás ügybuzgósággal“ működött bizolíságnak elismerését nyilvánítja azzal, hogy felső helyen a jóváhagyást legnagyobb jóindulattal fogják elbírálni és az nem fog sokáig késni. Értesüléseink szerint még ebben az évben közgyűlést hiv össze a polgármester, hogy a történelmi nevezetességű okmány letárgyalíassék és felső jóváhagyás alá terjeszthető legyen. Váci kereskedők szervezkedjünk! Vác rendezett tanácsú város legrendezetlenebb tényezői kereskedelmünk és iparunk. Nincsen városunk társadalmát, adóalanyát képező lakossága között egyetlen egy. sem, mely oly magára hagyott, oly magamagával képtelen állapotban legyen, mint éppen mi. Legnagyobb mértékben érezzük ezt most, midőn különösen a minket sújtó uj adóalap kivetése előtt állunk, midőn a mostani gazdasági válság terhe mellett egy erőnket, tudásunkat, képességünket erősen próbára tévő, minket a fiskus kényekedvére kiszolgáltató törvény végrehajtása fenyeget. Nincs fórumunk, mely ily esetekben jogos kívánságaink tolmácsa volna, hol a minket fenyegető megterheltefés miképen való elviselhe- íési módja megbeszélhető, megvitatható és ellenőrizhető volna. Nem hiszem, hogy volna az országban egy helység, melynek ha csak fele annyi kereskedője és iparosa van, mint Vácnak, ne lenne egy egyesülete, egy fóruma, hol úgy ott az ösz- szeség, mint az egyesek érdekeit érintő rendeletek, törvények, megvitatás tárgya ne volna és a mely egyesülés ily létkérdésekben úgy az legértékesebb része az az ’edény-gyűjtemény, melyet í908-ban a városháza újonan épített Eszterházy-utcai szárnya alatt találtak. Különböző különös alakú toros kancsók ezek. Agyagból máz nélkül készültek és részben kivannak színezve. Egy négyszögletes káíyhacsempe szelein csúcsíves díszítéseket találunk. (Ezek a ke- rarníkaí tárgyak az Első szoba I. szekrényében 222—243. sz. sz. a. láthatók.) Az Első szoba II. szekrényében néhány Árpádkor! sarkantyú, a Harmadik szoba fegyverszekrényében pedig egy Árpádkor! kétélű egyenes kard, négy darab lapított vasgömbben végződő kétélű egyenes kard, több csatabárd (pallos), három darab egy élű egyenes kard és egyéb öldöklő fegyver őrzi a középkor harcias századainak emlékét. Az olasz érintkezés ugyan már Károly Róbert és Nagy Lajos királyaink korában éreztette kulturális hatását hazánkban, de a renaissance művészet virágzásának legfényesebb korát 1. cMátyás király uralkodása idejében érte el. Gaíeotto Marzío és Bonfíní Antonio azt a fényt és pompát dicsérik leírásukban, melyet Mátyás udvarában láttak; megemlítik egyszersmind azt is, hogy a király kedvelt embere, Báthory Miklós váci püspök a budai mintára, Olaszországból hozatott művészek által Praguri Jakab, kora kiváló építőmesterének igazgatása mellett díszes épületeket és nagyszerű templomot emelt székvárosában. De miként a török dúJás Mátyás király budai palotáját elpusztította, úgy Báthory püspök épületei sem maradtak fenn. Néhány köemlékűket azonban — mint már említettük — az őszi ásatás felszínre hozta.
