Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-12-22 / 99. szám

2 VÁ C I H I R LA P azt a tollat, mellyel a megyés főpásztor a páratlanul nagyjelentőségű okmányt alá­írta, örök megőrzésül a városi múzeumnak ajánlotta fel. Mi van a szerződésben ? Egyezségi okirat címet viseli az az ok­mány, melyet szigorúan bizalmas írásként őriztek eddig s a Váci Hírlap révén most kerül először a nyilvánosság elé. Bevezetőül a váci püspökség nevében gr. Csáky Károly, a váci id. székeskápta­lan nevében Jung .János nagyprépost elis­meri Vác város közönségének kizárólagos és korlátlan tulajdonjogát a vásártér és ezzel összefüggő területekre, melyek részletezve vannak feltűntetve s körülbelül 48—49 kát. holdnyi terjedelműek. A püspökség és a káptalan teljes tulaj­donjoggal átruházzák a város közönségére Vác területén és a váci Dunaszakaszon gyakorolható sorompó vámszedési jogot, révvámszedési jogot, az országos- és he­tivásárok tartási jogát, az ezeken szedhető helypénzszedési jogot, egyszóval az összes királyi kisebb haszonélvezeti jogokat. A püspökség és a káptalan lemondanak arról, hogy a város az italmérési jog kár­talanítása fejében kiutat 199,235 K 12 fii. tőkéből 7350 koronát évente fizessen. A regálékártalanitási összegből 15,485 K 12 fill Vác várossá! illeti, a fenmaradó na­gyobb részt a püspökség és káptalan kapja, mely utóbbi 27,273 K 75 fillért kap az összegből. Vác városa évenkiní összesen 19,637 K-t fog fizetni a rórn. kát. iskolákra, felső­városi plébánia lakás javítására (350 K) a kántor lakbérére (600 K.) Ezt a szolgálta­tást azonban részben, vagy egészben joga lesz megfelelő tőke lefizetése mellett a vá­ros közönségének megváltani. Ha a róm. kai. iskolák felekezeti jellege megszűnnék, l akkor a 19,637 K helyett 9278 K-t tartozik fizetni. A továbbiakban teljes tulajdonjoggal át­adja a budapesti főút 52 sz. alatt levő is­kola-épületet Vác városa a r. kát. hitköz­ségnek, de ha az egyház iskolafentartási kötelezettsége és joga megszűnnék, az épület ismét a város tulajdona lesz. A város közönsége elismeri a váci róm. kát. hitközségét tulajdonjogát a vörös- kereszt soron levő imatérre, az alsóvárosi temetőre és sirásóházra, a felsővárosi és középvárosi temetőkre. Ha azonban ezek a temetők a város fejlődésének valamikor útját állanák, joga van más temetőhelyet a város közönségének kijelölni, mikor is a mai temetők minden külön szolgáltatás nélkül a város tulajdonába szállnak vissza. Végezetül köteles a város a Rákóczi-téren emelendő templom céljaira alkalmas terü­letet kijelölni s a vásártéren 900 négyszög­ölet adni iskolának teljesen díjmentesen. Megengedi a város, hogy mig a vám tulajdonát képezi, addig a váci püspök, a székeskápíalan tagjai, azok alkalmazottai és cselédei teljes vámmentességet élvez­zenek és a partbért, melyet eddig a püs­pökség fizetett az államnak, a város ma­gára vállalja. Az egyezségi okirat kötelező ereje az egyházi, törvényhatósági és kormányható­sági jóváhagyás után nyer életet. A szer­ződő felek illetékkiszabás szempontjából kölcsönösen megállapítják, hogy Vác város közönsége javára átruházott jogok értéke 15,000 koronát képvisel. Az aláirt okirathoz úgy a grófpüspök, mint a székeskápíalan levele van mellékelve. A káptalan „szeretett városunk jóirányú fej­lődése iránti legmelegebb érdeklődése“ indokolása mellett fogadja el a szerződést. ! A megyés püspök „megnyugvással és jól­Vác középkori emlékei. A krónikások egykorú feljegyzéseiből tud­juk, hogy /. Géza. király a Salamon király had­serege í072-ben aratott mogyoródi diadala em­lékére díszes templomot épített a Boídogasz- szony tiszteletére. Mikor 1077. évi április hó 25-én meghalt, kívánsága szerint ebben az ál­tala épített székesegyházban is temették el. Az is ismeretes, hogy a Szí. László király ennek a templomnak a belső részét nagy áldozattal feldíszítette. A tatárok 1231. március 17-én ebben a templomban találták Vác és vidéke lakosságát; a mikor is a menekülőket felkoncolták, a tem­plomokat pedig elpusztították. Minthogy az Árpádok idejében Magyarorszá­gon a románstílus dívott a templomok építésé­nél, valószínűnek látszott, hogy ez a templom is kőríves volt; a régi vár helyén épen ez év Őszén végzett ásatás kétséget kizáró bizonyíté­kot szolgáltatott erre a feltevésre. U. í. egy ro­mán Ízlésű kőoszlop fejezetet ábrázoló szen- teltvíztartó-kehely töredéke és egy szintén ro­mán- korbelí turbán alakú díszítmény töredék került elő a Ferencrendíek kertjében a munká­sok csákánya alól. (Első szoba III. szekrény 600., 602. és ói4. sz.) Igaz ugyan, hogy a tatárjárás után Vancsay István püspök újra fölépítette a Boldogasszony templomát, de az nem valószínű, hogy ezt kőr­íves stílusban állította fel, mert a XIII. század közepén már nálunk is a csúcsíves stílus vál­totta fel a rövid vírágzású román stílust. Ugyanez alkalommal több csúcsíves korbelí faragott kő is került felszínre, de ezek a fej­lettebb csúcsíves korra vallanak és így valószí­nűbbnek latszik, hogy Báthory Miklós püspök építkezéseiből valók. (Épen azért ott fogunk j róluk megemlékezni.) j Városunk és vidéke igen gazdag középkori j éremleleíefcben. Az első Árpádkor! királyoknak | (Szí. 1st'bán, '■Péter, Aha Sámuel és L Endre) j mintegy 200 érmét találták í903-ban a Bukí- ; sziget irányában fekvő Darányi Ferenc szíjgyártó tulajdonát tevő szőlőben egy darab öntőröggel együtt egy cserép fazékban. IL Endrének egy ritkább ezüstérmét találta Perczíán Gusztáv a városhoz kőzelfekvő bács­kai szőlejében. IV, Béla és V, Isthán érmei kö­zöl több példányt találtak a város belső terü­letén, mikor a csatornázás munkái folytak. V. Istdán és Kun László egykorú hamisítvá­nyai nagyon gyakoriak. Ez abban leli a ma­gyarázatát, hogy az Árpádkor! királyok pénz­verője Esztergomban volt és az odateíepített olasz pénzverők itt a szomszédban igyekeztek túladni rézbe vert ezüstpénzeíken. A hazánk területén a XII. és XIII. századok folyamán forgalomban volt lrísachí érmek nagy mennyiségben kerülnek elő vidékünkön. A szomszédos Szód község határában két ízben találtak egy-egy köcsöggel közel félezer dara­bot. (A Harmadik szoba III. táriájában Í87. különböző példány van belőlük kiállítva.) A vegyes-házbelí királyok korából is van kí- scbb-nagyobb éremleletünk. Különös érdeklő­désre tarthat számot Károly Róbert királyunk­nak egy tán unikum számba menő Buda vá­ros érme. A múzeumunkban őrzött középkori emlékek eső föpászíori örömmel“ fogadja a szer­ződést, vállalja az aláirást, egyben „a fon­tos kérdésben oly példás ügybuzgósággal“ működött bizolíságnak elismerését nyilvá­nítja azzal, hogy felső helyen a jóváhagyást legnagyobb jóindulattal fogják elbírálni és az nem fog sokáig késni. Értesüléseink szerint még ebben az év­ben közgyűlést hiv össze a polgármester, hogy a történelmi nevezetességű okmány letárgyalíassék és felső jóváhagyás alá terjeszthető legyen. Váci kereskedők szervezkedjünk! Vác rendezett tanácsú város legrendezetle­nebb tényezői kereskedelmünk és iparunk. Nincsen városunk társadalmát, adóalanyát ké­pező lakossága között egyetlen egy. sem, mely oly magára hagyott, oly magamagával képte­len állapotban legyen, mint éppen mi. Legnagyobb mértékben érezzük ezt most, midőn különösen a minket sújtó uj adóalap kivetése előtt állunk, midőn a mostani gazda­sági válság terhe mellett egy erőnket, tudá­sunkat, képességünket erősen próbára tévő, minket a fiskus kényekedvére kiszolgáltató törvény végrehajtása fenyeget. Nincs fórumunk, mely ily esetekben jogos kívánságaink tolmácsa volna, hol a minket fe­nyegető megterheltefés miképen való elviselhe- íési módja megbeszélhető, megvitatható és el­lenőrizhető volna. Nem hiszem, hogy volna az országban egy helység, melynek ha csak fele annyi kereske­dője és iparosa van, mint Vácnak, ne lenne egy egyesülete, egy fóruma, hol úgy ott az ösz- szeség, mint az egyesek érdekeit érintő ren­deletek, törvények, megvitatás tárgya ne volna és a mely egyesülés ily létkérdésekben úgy az legértékesebb része az az ’edény-gyűjtemény, melyet í908-ban a városháza újonan épített Eszterházy-utcai szárnya alatt találtak. Külön­böző különös alakú toros kancsók ezek. Agyag­ból máz nélkül készültek és részben kivannak színezve. Egy négyszögletes káíyhacsempe sze­lein csúcsíves díszítéseket találunk. (Ezek a ke- rarníkaí tárgyak az Első szoba I. szekrényé­ben 222—243. sz. sz. a. láthatók.) Az Első szoba II. szekrényében néhány Ár­pádkor! sarkantyú, a Harmadik szoba fegyver­szekrényében pedig egy Árpádkor! kétélű egye­nes kard, négy darab lapított vasgömbben vég­ződő kétélű egyenes kard, több csatabárd (pal­los), három darab egy élű egyenes kard és egyéb öldöklő fegyver őrzi a középkor harcias századainak emlékét. Az olasz érintkezés ugyan már Károly Ró­bert és Nagy Lajos királyaink korában érez­tette kulturális hatását hazánkban, de a renais­sance művészet virágzásának legfényesebb ko­rát 1. cMátyás király uralkodása idejében érte el. Gaíeotto Marzío és Bonfíní Antonio azt a fényt és pompát dicsérik leírásukban, melyet Mátyás udvarában láttak; megemlítik egyszers­mind azt is, hogy a király kedvelt embere, Báthory Miklós váci püspök a budai mintára, Olaszországból hozatott művészek által Praguri Jakab, kora kiváló építőmesterének igazgatása mellett díszes épületeket és nagyszerű templomot emelt székvárosában. De miként a török dúJás Mátyás király budai palotáját elpusztította, úgy Báthory püspök épületei sem maradtak fenn. Néhány köemlékűket azonban — mint már említettük — az őszi ásatás felszínre hozta.

Next

/
Thumbnails
Contents