Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-05-05 / 35. szám
Huszonhatodik évfolyam 35. szám. Vác, 1912 május 5. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyílttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Milyen lesz Vác város csatornázása ? {Két cikk.) Vác, május 5. Zarka Elemér műszaki tanácsos, mint e lapok olvasói már tudják, benyújtotta a város tanácsához Vác csatornázásáról szóló terveit, melyek szerves egészet képeznek ugyancsak Zarka tanácsos által készített városi vízvezetéki tervezettel. Az is ismeretes, hogy kétféle tervet terjesztett Zarka Elemér megvitatás alá, az egyik rendszer szerint Vác város csatornázása körülbelül 1,650.000 koronába, a másik rendszer szerint körülbelül 1,200.000 koronába kerülne a vízvezetéket megelőző, szükséges csatornázás. Ezt a két rendszert óhajtjuk a város közönségének ismertetni, ismernie kell minden adózó polgárnak, hogy anyagi megterheltetésével mily közérdekű és közszükségleti vállalkozáshoz adja filléreit, koronáit. I. Úsztató rendszerű csatornázás. A csatornázás tervezője általános érdekű kérdéssel kezdi tárgyalni e nagyfontosságú kérdést. Aligha csalódunk, ha azt mondjuk, hogy Vácon kevesen vannak, a kik tudják, hogy mily magasságban laknak az Adria fölött. Ennek megállapítását a csatornázáshoz szükséges lejtmérezés követelte s Zarka Elemér műszaki leírásából vett adatok szerint pontosan 114 m. 11 cm. 7 mm. magasságban fekszik Vác városa az adriai tenger felett. E mérés eredményekép másfél évvel ezelőtt (a vízvezeték előmunkálatainál) 55 drb. magassági jegyet helyeztek el, melyből 47 drbot az épületeken találhatunk fel, nyolc darab pedig szabadon áll bronz gombbal mint mészkőoszlop. Mi az úsztató rendszerű csatornázás ? A tervező szakmérnök szerint a város csatornázására két terv áll rendelkezésére. Első az úsztató rendszerű csatornázás, melynél úgy az esővíz, mint a házihasználati és szennyes vizek, mint az emberi ürülékek — fekáliák — egy csatornán át vezettetnek le. Ennél a rendszernél legpontosabb az, hogy mily mennyiségű víznek levezetéséről kell gondoskodni. E tekintetben, minthogy különféle tömöttségben laknak a városban, Zarka műszaki tanácsos három részre osztotta be a várost, u. m.: a belvárost, mely 88 hektár területű, a hol 30 másodperclitert számítva 2652 másodpercliternyi viz folyik le. A második kerületet azok a házak képezik, hol kövezetlen udvarok vannak s egymástól távolabb állnak. Ez a terület 140 hektár s erről 3500 másodpercnyi liter vizet vár. A harmadik zónába a városnak az a területe számit, a hol már kertek vannak. Ez a terület 126 hektár s erre 3901 liternyi vizet kell másodpercenkint számítanunk. A három zóna együtt 355 hektár, erről a területről tehát 8054 liter viz folyik le másodpercenkint. Ez az a maximális viz, mely a városnak teljes csatornázása esetén lefolyik, mely ha bőven is van számítva, a felhőszakadásszerű záporoktól, melyeknek vizei soha sem vezethetők le, meg nem óvja a várost, de viszont kielégítően fog a tervezett csatorna- rendszer működni. Vizgyűjtés a Duna mellett. A tervezés szerint — Vác lejtőviszonyait tekintetbe véve — a főgyűjtőcsatorna a Duna partjára, egész hosszában a városnak, készül. Kezdő pontja ennek Kisvác végén, a Sándor- utcánál van. (A Horváth Mihály-utcai rész azonban csak akkor lesz megépíthető, ha ez az utca feltöltve lesz.) A Duna partján a hétkápolnáig végigvezető főgyűjtő csatornában ágaznak be a mellékgyűjtők. Három ily mellékgyűjtő csatorna lesz : első a Kisváci-főút és a Széchényi utca által határolt terület vizét vezeti a Dunába (közben lesz a Fegyház-utcán át egy vizkiömlő csatorna.) A második mellékgyűjtő a vasúti állomás, a mai vásártér és székesegyháztér által határolt területekről vezeti le a vizet a duna- parti főgyűjtő csatornába, mely a Deákvárból kiidulólag a honvédsoron, Flórián-utcán vezet le s ugyanakkor állni fog ezen kívül a barátközön át egy vészkiömlő csatorna a Dunában. A harmadik mellékgyűjtő csatorna az alsóváros vizét viszi a dunaparti mellékcsatornába, de ennek is lesz vészkiömlője a Freysinger Lajos-utcán át a Dunáig. Mily mélyen fekszenek a csatornák ? A város csatornázásának tervezője a város utcáin át vezetett csatornák kezdőpontját 2'5 méterre teszi. Vagyis, a hogyan az első méter csatorna kezdődik, az már harmadfélméterre lesz Kisvác felső végén, képzelhető, hogy mily esés, vagyis mily mélységben végződik 35 kilométer után a Füzes alatt. A csatornák kell, hogy ellenőrizhetők legyenek. Ezért 50 méteres távolságban aknákat fognak építeni, melybe lépcső vezet. Nem kevesebb, mint 485 ilyen lejárattal ellátott aknát kell a város csatornázásában építeni. De még ezen kivtil az esés csökkentésére bukóaknák építése is szükséges és ebből 46 daiab készül. Lesz ezenkívül öblítő akna (a szakaszok tisztántartására), a melyekből 58-at csatornavíz, 13-at vízvezetéki viz fog kitakarítani. A ház- tulajdonosokat legjobban érdekli, hogy 1400 szakszerűen megalkotott csatorna vezeti le majd a mellékcsatornákba az esővizet. (Ennél több ház alig van Vácon !) Szivattyúzás és a gép. A csatornákon lefolyó viz szilárd alkatrészeinek felfogásáról is gondoskodni kell, ezért még ülepesztő medencét is építenek a vízfolyással ellenkező irányban. Az itt leülepedett anyagot elektromotorral emelik ki és iparvágányon szállítják el. A főgyűjtő csatorna végén, mely a Duna- part egész hosszában elvonul, körülbelül a Hétkápolna táján kell megépülnie a szivattyú- telepnek és a gépháznak. Ha kicsi a vízállás, az Adria felett 90, ha közép 103, ha nagy 105 méter akkor a vízmagasság. Igen nagy hiba, sőt ez teszi ezt a rendszert elfogadhatatlanná, hogy az év háromnegyed részében a főcsatorna kifolyójánál viz és fekáliák kiemelésére gépeket kell alkalmazni, vagyis a csatornának tartalmát, mert a végpontja alacsonyabb, mint a Duna rendes vízmagassága, szivattyúzni kell. Szivattyú-telepet kell építeni, melyet viszont az árvizmagasságban, 106 méterben kell felállítani. A város szennyvizeit pedig körszivaty- tyúk emelik ki a csatornából, hogy a Dunába jussanak. Ezeket a szivattyúkat majd a villamos telepről nyerendő áram fogja erővel ellátni, a mi gazdaságosabb a gőzgépeknél, mert három év múlva a villamos mű úgyis a város tulajdonába megy át s akkor egy kilowatt villamos áram minden termelési költségével egyetemben sem kerül tiz fillérnél többe. A szennyes viz kiemelésére szükséges lesz két körszivattyúra, de kell még a záporesők esetén u. n. záporszivattyú is. Ha ezek a drága értékű és munkájú szivattyúk nem használhatók, kell még egy közepes teljesítő képességű körszivattyú is, mely kisebb esőknél fungál. Ezen a telepen épül természetesen a gépház, melyben az összes gépek befogadást találnak, ezenkívül két gépkezelőnek lakása is lesz a magas földszinten. Adatok a költségekről, Ez a rendszerű csatornázás Vácnak egy- millióhatszázövenezer koronájába kerül, a mi ugyancsak nagy áldozat a város közönségétől s ezt a költséget még növelik a csatornán lefolyó csapadékvizek emelési költségei és a csatornahálózat fentartásával járó kiadások. Álljon itt néhány adat a költségvetésből is : A csatornamű 1,650,000 K, ennek törlesztése 5.5%-kal 90,750 K. A gépi berendezés 65,000 K, a gépház 43,800 K. A csatornahálózat öblítése, iszapelhordás, fuvar és kézi napszám egy évben közel ötezer korona. Villamosáramért kilencezer korona. Az összes kiadás évente 116,000 korona. Szerdai számunkban városunknak megfelelőbb és olcsóbb elkülönítő rendszerű csatornázását fogjuk ismertetni. Ki rabolta ki a rétsági kocsit? {Riport a ßegyházból.) 3 Intek a fegyőrnek, hogy viheti Kadványt. — Hozzák Oláh Simkót. Valódi Lombroso typus. Zömök termet, lapos koponya, mélyen ülő, a fegyházban kissé elhályogosodott szemek. Lassan, méltóságosan, szinte ellenségesen fele) a kérdéseimre. — Mondja el öreg, mit tud a vác—rétsági rablógyilkosságról ? — A mit tudtam, elmondtam a vizsgálat alatt. Többet nem mondok. — Úgy igaz, a hogy akkor mondta? — Én becsületes ember vagyok, a szavam nem másítom meg. A mit egyszer kimondtam, az úgy marad. — Még ha ártatlanul szenved is valaki ?
