Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-05-05 / 35. szám
— Szenved itt ártatlanul más is, nemcsak Boné. — Miért nem akar beszélni? — Nem akarom, hogy hurcoljanak ide-oda, tárgyalásra. — Ha már végkép nem akar beszélni, csak azt mondja meg, ki volt magánál a rétsági eset délutánján? — Barna Lukács, meg Kadvány Dávid. 1904. január 5-én a Mogyoródy József lakodalma napján, úgy 2—Va3 körül meglátogattak Barna Lukács, meg Kadvány Dávid. Kérdeztem, mit keresnek, Kadvány mondta : munkát. Úgy négy óra táján elmentek s nem is jöttek többé vissza. — Ki látta őket magánál? — A feleségem, a gyerekeim, meg az öreg Mogyoródy Antalné fognak emlékezni, hogy Kadvány volt nálam január 5-én, nem Boné. Mari lányom teát is főzött nekik. Elvezetik. Ebből a kis rövid, szinte lakonikus párbeszédből két momentum ragadott meg. Simkó külvilági, szavahihető tanukat említ. Emlékezetüket fel fogja frissíteni az a körülmény, hogy minden Mogyoródy József lakodalma napján történt. A Simkó Mari teát főzött. A másik momentum első pillanatra lényegtelennek látszik. — Kérdeztem, mit keresnek, Kadvány mondta: munkát. Mit is mondott csak Kadvány? — Én csak a vácrétsági országúton tudtam meg Barnától, mi járatban vagyunk. Előbb abban voltam, hogy munkát keresünk. A jóhiszemű, mit sem sejlő, mindeddig büntelen unokaöccsöt felhasználták a nagybácsi meg Simkó egy végzetes terv keresztülvitelénél. Hatalmas tagbaszakadt óriás, már a megjelenése elég, hogy félelmet gerjesszen. * Mikor U la vára érkeztem, nem sokat bíztam. Most, hogy iithon vagyok, tele a fejem meggondolással. Akkor két apró, a főtárgyaláson lekapott nüansz biztatott, a Kótai lányok vallomása, meg a vásárosoké, ma tele a fejem a hallottakkal. Egy ember, a kit a leikiismeretfurdalás maró kínja rábír arra, hogy vallomást tegyen a saját bűnössége mellett, csakhogy a másik ártatlansága kiderüljön s az a másik, a ki hét hosszú esztendő után a fájdalmas reménység utolsó felcsillanásával keresi az igazságot: — Vau Isten, ki kell derülni, hogy az én kezem nem véres. A vén betyár, a ki nem akar beszélni, — de sokat tudna — a kinél a becsület, a tisztesség fogalma úgy alakult ki: nem visszavonni az egyszer kimondott szót. Az a végtelen precizitás, a legkisebb részletekig terjedő leírás, a mil a fegyenc a rablás mikénti elkövetéséről adott. — Jobbról a kereszt, baloldalon a dűlő az erdő felé. A lovak nagyon nehezen húzták a kocsit. Barna leszólitott a kocsiról, elvágta a gyeplőszárat, én fogtam a kantárt, ő meg a gyeplővel verte a lovakat. A ládák kívülről papirplombával voltak ellátva. A tanuk, a kik tudni fogják, ki is volt Kosdon Mogyoródy József lakodalma napján. A Simkó Mari teát főzött. Apró kis nüánszok s az agyamban lassan- kint mégis kialakul belőlük Boné Ferenc .ártatlanságának biztos tudata. Dr. Fábián Béla. 2 V A C í H 1 H L A V Tavaszi éneK. Érzi édes, a tavaszi szellőt, Látja a sok, selymes, fehér felhőt, Melyek mögül a nap kinevet? Érzi, édes, a csillogó napot, Az édes, lágy ibolya illatot, Érzi e a fényt, a meleget? És az ajkam szótlan epedését, Hallja-e az ajkam sóhaját? Látja-e a szemem égő fényét, Érti-e a két szemem beszédét, És az arcom bo'dog mosolyát? Érti-e a szivem dobogását, Alkonyati csendes sóhajtását, Mért remeg az ajka tudja-e? Tudja-e mért oly színes az álma. Mért oly forró, hízelgő a vágya S a két szemét, miért hunyja le? A tavasz az, a mi minket éget S elénk rajzol színes, tarka képet, Annak halljuk suttogó szavát. A tavasz az, a mi mesél nekünk S biztat minket, hogy örüljünk, éljünk A tavasz hiv engemet s magát. Érzi, édes, mért remeg az ajka, Érzi, édes, mért pirul az arca, Érti, hogy a tavasz mit beszél? Érti édes, a tavasz hívását, Adja ide, forró, kicsi száját, Hisz’ az ember oiy keveset él. Pukk. — Májusi előléptetések a honvéd= ségnél. A király május elsejével kinevezte váci ismerőseink közül Jamniki Jóny László m. kir. honvédhuszár alezredest ezredessé, a gyalogságnál Helcz Gyula és Schvoy Kálmán főhadnagyokat századosokká, Kohút Imre hadnagyot főhadnaggyá, a lovasságnál Tragor Károly, Hertelendy Andor, Bíró László és Wenisch Károly főhadnagyokat századosokká, a tartalékban állatorvosgyakornokká Lehóczky Zoltán volt váci egyéves önkéntest. — Esküvő. Szántó István budapesti mérnök ma dé.után vezeti oltárhoz Lengyel Margit kisasszonyt, dr. Lengyel Soma ügyvéd és városi képviselő leányát, lapunknak is kedves munkatársát. A fegyházt lelkész — csépai plébános. A megyés főpásztor intézkedésére Léska József fegyintézeti lelkész elhagyta az államiszolgálatot s a grófpiipök a csépai plébánia adminisztrálásával bízta meg őt. A fegyintézet katolikus papja Kardos Ágoston lesz, ki eddig is kisegítésre a fegyintézetbe volt rendelve. Zászlószentelések. A váci iparosok Mária-kongregációja a megyés püspök fövéd- nöksége alatt május 19-én a felsővárosi templomban tartja zászlószentelési ünnepélyét. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise, mise közben szentbeszéd, melyet Kolossváry Mihály prépostkanonok, székesegyházi plébános fog tartani. Szentbeszéd után lesz a zászló megál- dása. Mise után levonulnak a Karolinába, melynek nagytermében diszgyülés lesz a következő programmal: 1. Ének Szűz Máriához. 2 Elnöki megnyitó. Tartja Schmidt János prelátuskano- nok, elnök. 3. Fridrich Sándor alkalmi költeményét szavalja Schottert Béla. 4. Ünnepi beszéd, tartja Velc-bni János. 5. A zászlószegek ünnepélyes beverése a hivatalos sorrend szerint. 6. Rosti Kálmán: A Mária-gyülekezet zászlaja. Szavalja Jeremiás Pál. 7 Záróbeszéd. Tartja Schmidt János prelátus. 8. Pápai himnusz. A diszgyülés után a Lőházban társasebéd. A rózsafüzértársulat zászlajának megáldása vasárnaP délután ment végbe a székesegyházban. Fehérruhás leányokból álló menet hozta a zászlót. A szentelési szertartás: beszéd kíséretében Kolossváry Mihály prépostkanonok, alsóvárosi plébános végezte. Zászlóanya Kvak Gyuláné volt. — A vasúti jegy drágulása. A következő levelet kaptuk: Julius 1-én életbelépő vasúti személydijszabás ellentétesen érinti az érdekeket. A főváros lakosságának érdeke az volna, hogy a környékbeli közlekedés minél olcsóbb legyen, mert ezáltal lehet a lakásszükségleten hathatósan segíteni. Hivatalnokok, vasúti, állami tisztviselők a környéken laknak és onnan járnak be a fővárosba egész éven át. Kereskedik és egyéb kisebb jövedelmű családok falura mennek nyaralni, honnan a családfő naponként bejár hivatása után. A környékből sok fővárosi család naponkint tejet, tojást, zöldséget, baromfit kap, a megdrágult inenetdij megdrágítaná ezeket is. A környékbeli helységeknek pl. Vácnak is érdeke, hogy Budapestre a menetdij kicsi legyen, mert ezáltal több m határozzák el azt, hogy Vácon laknak, Így emelik a lakások és fogyasztási cikkek értékét. Mig viszont az itt lakó kereskedők és iparosok érdekét a magas menetdij védené, mert ezáltal egy nagyobbszámu közönség visszatartatnék attól, hogy szükségletét Budapesten fedezze, tehát a helybeli forgalom növekednék. Végül itt van az államvasutak érdeke. Ezen ellentétes érdekeket ajánlatos volna a következőkép összeegyeztetni: Mindenkinek, kit hivatása naponként Budapestre szólít, tehát a tisztviselőnek, kereskedőnek, tej és zöldségárusnak adjon a vasút arcképes igazolványra olcsó hónapos bérletjegyet, olyat, a milyet a tanulók kapnak, mig a többi utazni vágyó közönség fizesse a felemelt menetdijat. — OtaKi szereposztása. Raucsik— Gergely—Wolkóber nagysikerű operettjének második előadása lesz szombaton. A díszes meghívókat e héten küldötték szét s első sorban meglepetés benne az úri zenekar teljessége, melyben nem egy művész fog játszani. A darab szereposztása az első előadástól eltér. 0takit Lengyel Etelka játsza, Ovaró és Széró gésákat Gurszky Annus és Gurszky Aranka. Kincső szerepe Raucsik Nándor kezében maradt, valamint Székely Máté szerepét is megtartotta Roller Gusztáv. Tokut Szép József fogja énekelni, Numaba Schmidt Károly, Makura Gulyás Ferenc lesz. Mister Dockot Bokor L üos, Misot Göllner Mihály alakiija. Az előadás kezdetén dr. Csongor Gergely prológot mond. Minden jel arra vall, hogy a kereskedőifjak a jövő szombati estéi nagy sikereik közé könyvelhetik.- Az első majális. Még alig jutottunk ki a télből, már is hírét kapjuk az első nyári mulatságnak. Az első majálist a molnár-ipar- társulat fogja rendezni pünkösd-vasárnapján a Pokol-csárdában. El nem marad a halpaprikás és a turóscsusza. A molnár-ipartársulat mulatságai mindig sikerültek, bizonyos, hogy a majálisuk is sikerült lesz. A földgáz motort hajt. A Viczián- telepen felfedezett földgázt már munkába folyták. Csak néhány napig röpült el a levegőbe s állták körül mindenfelől összesereglett kiváncsiak a föld mélyébe vezető csövet. Viczián Antal osztálytanácsos engedélyt kapott a pénzügyminisztériumtól, hogy a földgázt ipari célokra használja fel. A földgázt hétfőn óta egy negyven lóerős motort hajt, melynek erejét a téglaépitő telepen használják fel.
